Zuglói Református Egyházközség - Di Naye Kapelye

Barta Kata 2021-09-25 12:36 Miért nem tudom sehol elérni a zuglói gyülekezet aktuális Istentiszteletét, miért csak az előző hetit? "Az oldal nem elérhető" kiírás. Facebookon sem tudom az aznapi alkalmat nézni. Minden szombat reggel azon imádkozom, hogy valahol megtaláljam. Ma sem sikerült. Kedvelem a zuglóiakat, s elmenni nincs módomban. Parókia Portál. Köszönöm a válaszukat! Isten áldását kérem mindannyiónkra. 2021. 09. 25. Válasz

• Parókia Portál
• Di Naye Kapelye – Wikipédia
• "Már nem beszélnek jorubául" (Bob Cohen, Di Naye Kapelye) | Magyar Narancs
• Di Naye Kapelye | CSEPPEK.hu

Parókia Portál

Budapest – Rákosfalvai Református Egyházközség 1106 Budapest, Kerepesi u. 69. Az Egyházközség lelkipásztora: Csenki András Az Egyházközség célja, hogy a hozzájuk betérők egy élettel teli, keresztény közösséggel találkozzanak, annak tagjaivá váljanak. Programjaik a nekigondozás megőrzésére irányulnak, és megküzdési technikákat kínálnak a mindennapi problémák megoldásához is. Új feladatként a házasság gondozásával foglalkoznak. Budapest – Rákosfalva Szent István Király Plébánia 1145 Budapest, Álmos vezér tere 1. Telefonszám: 06-1-363-5976 Plébános: Spick Károly A Plébánia 2012-ben ünnepelte a templom felszentelésének 125. évfordulóját, mely alkalomból egy emlékkönyvet is késült. A Plébánia karitász csoportja évente több alkalommal tart ruhagyűjtést, mellyel a rászorultakat segítik. A liturgiát ifjúsági és felnőtt énekkar teszi szebbé. Felkészítést tartanak keresztelőre, esküvőre. Budapest – Zuglói Evangélikus Egyházközség 1147 Budapest, Lőcsei u. 32. Zuglói református egyházközség youtube. Telefonszám: 06-1-422-0637, 06-1-383-3984 (fax), 06-20-824-2878 Egyházközség lelkésze: Tamásy Tamás A gyülekezet nyilvántartott lélekszáma 1300 fő, de Zugló népességét figyelembe véve legalább 3000 evangélikus él a kerületben.

"Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. " (Máté evangéliuma 11, 28) Gyülekezetek, egyházközségek Linkek a témában: Angyalföld Budapest-Angyalföldi Református Egyházközség Csepel Budapest Csepel Református Egyházközség Józsefváros Budapest Józsefvárosi Református Egyházközség Kálvin tér Gyülekezetünk alig múlt kettőszáz éves - hivatalos megalapításának dátuma (1796) szerint -, azonban lelki, szellemi gyökerei a XVI. század elejéig nyúlnak vissza, története a magyarországi reformációval egyidős.

A hagyományos máramarosi ruszin zenét játszó Técsői Banda a Tisza felső szakaszán fekvő hajdani koronaváros, Técső és környékének legismertebb csapata. Familiáris zenekar, eredetileg a Csernyavec család tagjaiból állt, ma már hegedűsük és cimbalmosuk Taracközről való. Rendkívül változatos repertoárjukban szerepelnek környékbeli román, cigány, zsidó, orosz és magyar dallamok is. Először Kiss Ferenc készített velük felvételt a 70-es évek elején. Di Naye Kapelye | CSEPPEK.hu. Akkor még apjuk, a legendás Jura Csernyavec "Mányo" hegedült, akinek sziporkázó játékát egyedül egy 1982-es kazetta felvétel őrizte meg. Játszanak temetéseken, lakodalmakon és a ruszin lakosság egyéb jeles ünnepein. Magyarországon egyre nagyobb az érdeklődés irántuk. Az elmúlt néhány évben végigmuzsikálták a legjelentősebb fesztiválokat és szinte minden alternatív "romkocsmát" a fővárosban, mindenhol óriási sikert aratva. Játszottak már együtt David Yengibariannal, Bob Cohennel és közreműködtek a világhírű Di Naye Kapelye legutolsó lemezén is. 2006-ban megkapták a Magyar Művészetért Alapítvány Bartók Béla emlékdíját, a Bornépek dalai népzenei versenyen pedig első alkalommal a harmadik díjat, másodjára a Táncház Egyesület különdíját nyerték el.

Di Naye Kapelye – Wikipédia

Nem csoda, hiszen koncertjeiken – újabban táncházaikban is – egy eltűntnek vélt világ (az "Elfelejtett ősök árnyai" és a "Fekete tollú fehér madár" hajdani kultuszfilmek) csodálatos hangulatát idézik meg rendszeresen, fiatalokat megszégyenítő elevenséggel. 2006-ban megkapták a Magyar Művészetért Alapítvány Bartók Béla emlékdíját, a Bornépek dalai népzenei versenyen pedig első alkalommal a harmadik díjat, másodjára a Táncház Egyesület különdíját nyerték el. A Dunatáj Alapítvány filmes stábja évek óta dokumentálja kárpátaljai és magyarországi szerepléseiket. Eddig két lemezük jelent meg az Etnofon Népzenei Kiadónál. Di Naye Kapelye MÜPA, Fesztivál Színház 2009. "Már nem beszélnek jorubául" (Bob Cohen, Di Naye Kapelye) | Magyar Narancs. október 1., csütörtök 19. 30 Bob Cohen – hegedű, ének, koboz, dob, tölcséres hegedű, csimpolya (moldáviai duda) Yankl Falk – ének, klarinét Fekete (Puma) Antal – kontra, dob Kozma (Kosztya) Gyula – nagybőgő Pribojszki Ferenc – cimbalom, kaval, dob Vendég: Barta János - klarinét Közreműködik: Técsői Banda: Joszif Jurijevics Csernyavec "Jóska" - gombos harmonika Jurij Alexandrovics Csernyavec "Gyuri" - dob, plonka, doromb, ének Ivan Mikolajovics Popovics "János" - hegedű Forrás:

&Quot;MÁR Nem BeszÉLnek JorubÁUl&Quot; (Bob Cohen, Di Naye Kapelye) | Magyar Narancs

Ezen a koncerten a közép-európai zsidó és a máramarosi ruszin zene találkozik. A New York-i születésű Bob Cohen vezette Di Naye Kapelye (magyarul: "Az új zenekar") a régi idők jiddis dalait eleveníti fel, méghozzá úgy, ahogyan azt idős zsidó és cigány zenészektől tanulták el. 2009. Di Naye Kapelye – Wikipédia. október 1. csütörtök 19:0 óra Repertoárjuk egyaránt tartalmaz magyar, román, moldvai jiddis dalokat és tradicionális haszid zenét, s koncertjeiken a tánc, az ünneplés, az emlékezés is megjelenik a dalokon keresztül. S hogy a tradicionális zene ma is mennyire élő lehet, arra bizonyíték, hogy a Di Naye Kapelye egyaránt nagy sikerrel játszik alternatív klubokban, zsidó esküvőkön és más zsidó ünnepeken. Zsidó dallamok a Técsői Banda játékában is szerepelnek, akárcsak orosz, román, cigány és magyar dalok. A Tisza felső szakaszán fekvő Técső és környéke legismertebb zenekara esküvőkön, temetéseken és a ruszinok jeles ünnepein játszik. A Csernavec tesvérek – a zenekar harmonikása, cimbalmosa és dobosa – a neves helyi cigányzenész dinasztia leszármazottai.

Di Naye Kapelye | Cseppek.Hu

Az elmúlt években több zsidó vonatkozású lemez is kijött, de igazán kóser magyar klezmer csak most először. A jiddis muzsikának ehhez Bob Cohenre volt szüksége, Bobnak meg arra, hogy egy évtizeddel ezelőtt New Yorkból Budapestre telepedjen. Ez a cikk sem jöhetett volna létre Bob Cohen nélkül - bátran állítható. Bob Cohen édesanyja 1944-ben menekült el Magyarországról, amikor munkaszolgálatra vitték a testvérét; előbb egy ausztriai táborban dekkolt, onnan fogadta be az Újvilág. Varrónőként dolgozott, és ez igen fontos momentum - a varrónők és a rendőrök New York-i bálján ismerkedett meg Bob moldvai származású édesapjával. Bob 1956-ban, nővére három évvel korábban született. Bronxban lakott a család, együtt az apai nagyszülőkkel; az öregek jiddisül, a papa angolul, a mama magyarul beszélt a gyerekekhez. Ez történetesen előnnyel is járhatott volna, mindenesetre bajt hozott: Bob nővérét a fogyatékos gyermekek közé sorolták az óvodában, kevésbé akceptálva keverék nyelvét. Ekkor aztán a szülői házban abbamaradt az anyanyelvi oktatás.

Ahogy az Árus Feri bácsi mondta, ne nézd az ujjadat, a közönséget kell bámulni! " * A klezmert egyszerűen lakodalmi muzsikának hívták a hetvenes évek előtt - a klezmer nem a zene volt, hanem aki játszotta. Hívták őket, mert zene kellett a lagziba, egyébként a klezmerek a legalsó társadalmi rétegből kerültek ki. "A zsidó intézmények - fűzi hozzá Bob - hajlamosak valami általános identitásként tüntetni fel, pedig nem volt az sosem. A klezmer mindössze lakodalmi zene. A kilencvenes évek elején úgy tartotta a kurzus, hogy kozmopolitaként nincs népi kultúránk, s a Budapester Klezmer Band felvételeiben sem annyira a népzenét, mint a magas rangú, feldolgozásokon alapuló muzsikát hallották. Csak abban nem az igazság tükröződött, hanem a New York-i felfogás. " S míg Bob azon nyargal, nehogy kommerszebbé váljon e népzene, ott a szatmári dalokat ma elektromos orgonán játsszák. A XIX. századi zsidó felvilágosodás korában a férfiak és a nők együtt táncolhattak a lagziban - az ortodoxoknál ez a mai napig tiltva van -, s ettől nyitottabbá vált a zene is.

Ekkor én még mindig nem klezmert, hanem balkáni meg reggae zenét játszottam, és főleg ütőztem. Aztán majdnem bekerültem az első klezmer conservatory bandbe: bementem az első próbára, de nem tudtam elég jól kottát olvasni... Viszont tőlük kaptam az első repertoárkazettát, sőt, mivel 25 centért lehetett akkoriban gramofonlemezt venni, vettem egy gramofont meg rengeteg lemezt. Volt egy korszak, amikor csak '35 előtti zenét hallgattam, köztük nagyon sok régi klezmert. '88-ban azért döntöttél úgy, hogy ideköltözöl, mert szerettél volna közelebb kerülni ehhez a dallamkincshez? Igen. Megismertem a Téka és az Újstílus együttest Amerikában: segítettem őket a turnéjuk során, tolmácsoltam nekik, és próbáltam megtanulni kicsit jobban hegedülni. És amikor lett egy szabad repülőjegyem, idejöttem. Úgy volt, hogy visszamegyek Amerikába, de rögtön munkát kaptam mint angoltanár. Táncházi zenészekkel kezdtem csak úgy a kocsmában zenélni, '89-ben pedig már a Méta táncházban húztam. Akkoriban a táncház egy nagy jam session volt.

Sunday, 1 September 2024

Egy Kutya 4