Élettársi Kapcsolat Hány Év Után

Élettársi Kapcsolat Hány Év Után

Tv5Monde | Francia Intézet: Pápa Látogatása Magyarországon

TV5Monde Adatok Indulás 1984. január 2. Korábbi nevek TV5 (1984-2005) Tulajdonos TV5MONDE SA: France Télévisions 49%, France Médias Monde 12, 64%, RTS (SRG SSR) 11, 11%, RTBF 11, 11%, Société Radio-Canada 6, 67%, Télé-Québec 4, 44%, Arte France 3, 29%, INA 1, 74% Ország Franciaország, Belgium, Svájc, Kanada Vételi terület Országszerte Székhely Párizs Vétel Műholdas vétel Kábeles vétel IPTV Telekom (Magyarország) 128. programhely Hivatalos oldal A TV5 Monde (feliratban: TV5MONDE) egy francia nyelvű frankofón közszolgálati televíziós csatorna, amely a világ frankofón országainak készít és közvetít műsorokat. A csatorna székhelye Párizs, a televízió társaság tulajdonosai, francia, svájci, belga és kanadai közmédiumok. A kanadai Québecben található francia nyelvű televízió is. Története Kezdetek 1984. január 2-án hozták létre a csatornát a Francia Külügyminisztérium javaslatára, aminek a felügyeletét 5 francia közszolgálati televízió látta el: az akkor még közszolgálati, azóta kereskedelmi TF1, az Antenne 2, az FR3, a svájci TSR és a belga RTBF.

TV5Monde Adatok Indulás 1984. január 2. Korábbi nevek TV5 (1984-2005) Tulajdonos TV5MONDE SA: France Télévisions 49%, France Médias Monde 12, 64%, RTS (SRG SSR) 11, 11%, RTBF 11, 11%, Société Radio-Canada 6, 67%, Télé-Québec 4, 44%, Arte France 3, 29%, INA 1, 74% Ország Franciaország, Belgium, Svájc, Kanada Vételi terület Országszerte Székhely Párizs Vétel Műholdas vétel Kábeles vétel IPTV Telekom (Magyarország) 128. programhely Hivatalos oldal A TV5 Monde (feliratban: TV5MONDE) egy francia nyelvű frankofón közszolgálati televíziós csatorna, amely a világ frankofón országainak készít és közvetít műsorokat. A csatorna székhelye Párizs, a televízió társaság tulajdonosai, francia, svájci, belga és kanadai közmédiumok. A kanadai Québecben található francia nyelvű televízió is. Története [ szerkesztés] Kezdetek [ szerkesztés] 1984. január 2-án hozták létre a csatornát a Francia Külügyminisztérium javaslatára, aminek a felügyeletét 5 francia közszolgálati televízió látta el: az akkor még közszolgálati, azóta kereskedelmi TF1, az Antenne 2, az FR3, a svájci TSR és a belga RTBF.

[3] 2007. november 30-án Nicolas Sarkozy Franciaország elnöke javaslatot tett, hogy a TV5 Monde, France 24 és az RFI számára egy közös holdingot hozzanak létre. 2012-ben elindult a TV5 Monde fiataloknak szóló csatornája, a TiVi5Monde. Vezetése [ szerkesztés] 2008 áprilisa a TV5 Monde vezetése a vezérigazgatónak, az Igazgatótanács elnökének és a műsorokért felelős bizottság elnökének a közös munkáján alapul. Vezérigazgatók [ szerkesztés] Marie-Christine Saragosse: 2008-2012 Yves Bigot: 2012 óta Igazgatótanács [ szerkesztés] Az Igazgatótanács tagjai a csatorna részvényesei közül kerülnek ki, ezenkívül egy tag a CIRTEF (Francia nemzetközi rádiós és televíziós műsorok tanácsa) képviseletében egy másik tag TV5 Québec Canada csatorna képviseletében jelenik meg. Az Igazgatótanács felterjeszti a csatorna elő-költségvetését és a stratégiai tervet, amit a minisztériumok konferenciája hagy jóvá. [4] Az Igazgatótanács személye egyben 2008 óta a TV5 Monde mindenkori vezérigazgatója. Minisztériumok Konferenciája [ szerkesztés] A minisztériumok konferenciája a francia, belga, svájci és kanadai kormány részvényeseiből áll, akik jóváhagyják a csatorna költségvetését.

A csatorna neve, ennek az 5 televízió közös munkájának az eredményét szimbolizálja. Az adás eleinte napi 3 órás volt, Franciaországban pedig kábeltelevízióként volt elérhető a műsora. [1] 1986 -ban a CTQC (Consortium de Télévision Québec-Canada) québeci francia televízió is tulajdonrészt kapott a csatornában, [2] ezzel egy időben privatizálták a TF1 -t, aminek műsorait a TV5 még 1995 -ig átvette. 1991 -ben a csatorna hétköznapi műsorideje már 14, a hétvégi 18 órás lett. 1992 -ben a csatorna terjeszkedett: elindította Afrika frankofón országaiban a TV5 Afrique és a Karib-térségben és Dél-Amerikában a TV5 Amérique Latine regionális csatornákat. 1993 -ban a nap 24 órájában sugároz a csatorna, 1995 -ben elindul a csatorna internetes oldala. [1] 1996 -ban elindult a TV5 Asie, ázsiai regionális műsorok csatornáját, aminek központja Bangkokban nyílt meg. Ezt követően az Arab-országokat lefedve létrehozták 1998 -ban a TV5 Orient csatornát. A TV5 reformja [ szerkesztés] A sok különböző regionális csatorna működtetése időközben nehézkessé vált, ezért a helyzetre egy új megoldást kellett találni.

A csatorna neve, ennek az 5 televízió közös munkájának az eredményét szimbolizálja. Az adás eleinte napi 3 órás volt, Franciaországban pedig kábeltelevízióként volt elérhető a műsora. [1] 1986 -ban a CTQC (Consortium de Télévision Québec-Canada) québeci francia televízió is tulajdonrészt kapott a csatornában, [2] ezzel egy időben privatizálták a TF1 -t, aminek műsorait a TV5 még 1995 -ig átvette. 1991 -ben a csatorna hétköznapi műsorideje már 14, a hétvégi 18 órás lett. 1992 -ben a csatorna terjeszkedett: elindította Afrika frankofón országaiban a TV5 Afrique és a Karib-térségben és Dél-Amerikában a TV5 Amérique Latine regionális csatornákat. 1993 -ban a nap 24 órájában sugároz a csatorna, 1995 -ben elindul a csatorna internetes oldala. [1] 1996 -ban elindult a TV5 Asie, ázsiai regionális műsorok csatornáját, aminek központja Bangkokban nyílt meg. Ezt követően az Arab-országokat lefedve létrehozták 1998 -ban a TV5 Orient csatornát. A TV5 reformja A sok különböző regionális csatorna működtetése időközben nehézkessé vált, ezért a helyzetre egy új megoldást kellett találni.

Magyarországra látogat Ferenc pápa – számolt be az M1 déli Híradójában egy vatikáni tudósító Twitter-bejegyzésére hivatkozva. Az információ szerint a katolikus egyházfő a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárónapjára, szeptember 20-ra érkezhet Magyarországra. Az értesülést hivatalosan még nem erősítette meg a Vatikán, de az M1 más forrásból is úgy értesült, hogy ősszel várható a pápa magyarországi útja – tették hozzá. Áder János államfő február 14-én a Vatikánban a közmédiának nyilatkozva számolt be arról, hogy Magyarországi látogatásra hívta Ferenc pápát a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmából. A köztársasági elnök elmondta: azzal a szándékkal érkezett a Vatikánba, hogy meghívja és meggyőzze a Szentatyát, jöjjön el és vegyen részt a szeptember 13-20. között megrendezendő eucharisztikus világkongresszuson. Az államfő érvei között szerepelt, hogy 100 éve vette fel Magyarország a diplomáciai kapcsolatot a Vatikánnal, és 30 esztendővel ezelőtt újították azt meg. Kétszer járt Magyarországon a pápa. Kitért arra is, hogy 25 éve nem járt katolikus egyházfő Magyarországon, utoljára Szent II.

Ii. János Pál: Ii. János Pál Pápa Magyarországi Látogatása 1991. Augusztus 16-20. (Mkpk Sajtóirodája, 1991) - Antikvarium.Hu

Értékelés: 2 szavazatból II. János Pál pápa - a pápák közül elsőként - két alkalommal is ellátogatott hazánkba. 1991-ben szentmisét tartott Esztergomban, Máriapócson, Pécsett és Budapesten, ökumenikus istentiszteletet mutatott be Debrecenben. A budapesti Hősök terén tartott szentmisét közel kétszázezren hallgatták végig. 1996-ban a millenniumát ünneplő Pannonhalmi Bencés Apátságot kereste fel és Győrben is misézett. Magyarországi tartózkodásai alkalmával többször találkozott a magyar fiatalokkal, az állami és egyházi vezetőkkel, a tudomány és a művészet képviselőivel. II. János Pál pápa Magyarországon. A Magyar Televízió megörökítette és megőrizte a magyarországi látogatás helyszínein történt eseményeket, amelyből ez a szerkesztett film készült. A pápa látogatások felidézésével így állítunk emléket II. János Pál pápa személyiségének és munkásságának. Stáblista:

Kétszer Járt Magyarországon A Pápa

II. János Pál: II. János Pál pápa magyarországi látogatása 1991. II. János Pál: II. János Pál pápa magyarországi látogatása 1991. augusztus 16-20. (MKPK Sajtóirodája, 1991) - antikvarium.hu. augusztus 16-20. (MKPK Sajtóirodája, 1991) - A Szentatya beszédeinek magyar nyelvű fordítása Kiadó: MKPK Sajtóirodája Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1991 Kötés típusa: Tűzött kötés Oldalszám: 76 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 24 cm x 17 cm ISBN: Megjegyzés: 2., javított kiadás. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó Részlet a könyvből: Szeretett magyar testvéreim! Örömmel élek azzal a lehetőséggel, amelyet a Televízió felajánlott nekem, hogy néhány héttel magyarországi látogatásom előtt szívélyesen... Tovább Állapotfotók A borító enyhén foltos. Állapotfotók A borító és a lapélek elszíneződtek.

Ii. János Pál Pápa Magyarországon

Henrik lemondott követeléseiről. A rendszerváltás utáni események Sokkal ismertebbek és jobban dokumentáltak azonban II. János Pál pápa (1978–2005), vagyis Karol Józef Wojtyła hozzánk időben közelebb eső, 20. századi útjai. A szocializmus éveiben Közép-Kelet-Európában roppant népszerű, lengyel egyházfő magyarországi látogatásainak különös jelentőséget kölcsönzött – főleg az elsőnek -, hogy a rendszerváltás után nagyon kevéssel került rá sor. Karol Wojtyla, II. János Pál kétszer járt hazánkban pápaként Forrás: WIkipedia 1991. János Pál pontifikátusa során 104 apostoli utat tett meg, abszolút modern egyházfő volt e tekintetben. Az, hogy ellátogat Magyarországra, még 1988-ban dőlt el, látogatására végül 1991. augusztus 16-i kezdettel került sor. Felkereste a magyar katolikus egyház fejének székvárosát, Esztergomot, ezen kívül a kiemelkedő kegyhely, Máriapócs, valamint a nagyvárosok közül Pécs és Debrecen fogadta őt, míg augusztus 20-án szentmisét mutatott be a Hősök terén, Budapesten. A következő pápalátogatásra pedig alig öt évet kellett várni: Várszegi Asztrik akkori pannonhalmi bencés főapát kezdeményezte, hogy az akkori magyar köztársasági elnök, Göncz Árpád hívja meg a pápát.

Pál pápa Forrás: Wikipedia Az első pápa érkezése és Búvár Kund Visszatérve a feltett kérdésre: Magyarország először 1052-ben fogadta az akkor pápát, aki kifejezetten diplomáciai céllal érkezett ide, nevezetesen Pozsonyba. IX. Leó (1049–1054), vagyis Bruno, Eguisheim-Dagsburg grófja a békét szándékozott kieszközölni útjával I. András magyar király és III. Henrik német-római császár, tehát két keresztény uralkodó között. Bruno, Eguisheim-Dagsburg grófja, IX. Leó pápa, 1052-ben járt Pozsonyban Forrás: Wikipedia III. Henrik ugyanis pár éven belül több ízben is Magyarország ellen fordult, I. András pedig fegyverrel védte az országot. E viszály talán legismertebb, a magyar közgondolkodásban legjobban megmaradt története Búvár Kund, vagyis Zotmund állítólagos cselekedete, aki Pozsonynál meglékelte a német hajókat. Ami tény, hogy e viszály csak 1058-ban ért véget, a morvamezei békével, de ekkor III. Henrik császár már két éve halott volt, így nem mondhatjuk azt, hogy a pápai közvetítés hozta volna el a békét, ami magyar szempontból sikert hozott, hiszen az akkor nyolcéves IV.

Saturday, 29 June 2024
Mi A Fehérje