Élettársi Kapcsolat Hány Év Után

Élettársi Kapcsolat Hány Év Után

Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Sorry, these contents are not available in English 1871. február 2-án, 150 évvel ezelőtt hunyt el Eötvös József, szépíró, akadémikus, politikus, Magyarország első vallás- és közoktatásügyi minisztere, az 1868. évi népiskolai és a nemzetiségi törvény megalkotója. Ezzel a cikkel előtte és további évfordulós alumnusaink előtt tisztelgünk. 1813. szeptember 3-én született Budán báró Eötvös Ignác és Lilien Anna gyermekeként. Nevelője, Pruzsinszky József, a magyar jakobinus mozgalom egyik résztvevője volt. A Dualista Állam Tétel. Középiskolai tanulmányait Budán végezte, majd 1826-1831 között jogot hallgatott a Pesti Királyi Tudományegyetemen. Az ügyvédi vizsga sikeres letétele után Fejér megyei aljegyző lett, majd a Magyar Udvari Kancelláriához került fogalmazóként. Nagyon fiatalon, 22 évesen lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1839-től rendes tagja. Trefort Ágostonnal 1836-1837-ben Nyugat-Európa számos országában megfordult, mely utazáson gyűjtött tapasztalatai alapján írta meg első politikai műveit. Egyik legnagyobb elismerést kiváltó regénye, A karthauzi (1841) is ekkor született.

A Dualista Állam Tétel

Ilyen előzményeket követően került sor aztán a kérdéskör immár átfogó és véglegesnek szánt rendezésére az osztrák–magyar közjogi kiegyezés megkötése után. Előbb azonban a magyar–horvát kiegyezést foglalták legfelsőbb szintű jogszabályba (1868. évi XXX. tc. ), ami nemcsak szabad kezet biztosított Horvátország (és Szlavónia) számára saját tágan értett belügyeinek önálló intézésére, de deklaráltan politikai nemzetként ismerte el a korábbi "kapcsolt részeket" (amelyek megnevezése onnantól társország lett). Emellett 1848-hoz hasonlóan ismét törvényi úton egyesült Erdély és az anyaország (miközben az egyesítést részletesen szabályozó 43. törvénycikk első paragrafusa újra deklarálta a lakosság egészének polgári és politikai egyenjogúságát és érvénytelenítette a bárki számára hátrányos korábbi rendi-nemzeti előjogokat és kiváltságokat), majd a görögkeleti románok számára a szerbekével megegyező egyházi autonómiát teremtő törvényt (1868. évi IX. ) is elfogadtak. Hátra volt még azonban a nemzetiségi jogok általános törvényi szabályozása, amelynek előkészítésére a kiegyezési országgyűlés szintén külön bizottságot, majd az magából albizottságot választott.

az egyes honpolgárok az állam törvényszabta felügyelete alatt társulatokba, vagy egyletekbe összeállhatnak, és összeállván szabályokat alkothatnak, az államkormány által helybenhagyott szabályok értelmében eljárhatnak, pénzalapot gyűjthetnek, és azt, ugyan az államkormány felügyelete alatt nemzetiségi törvényes igényeiknek is megfelelően kezelhetik. a) Gyűjtsük össze a nemzetiségek számára biztosított jogokat! b) Állapítsuk meg, milyen elvi alapokon és mely szintig biztosították a nemzetiségi lét szabadságát! c) Hogyan igyekezett megoldani a törvény a vegyes lakosságú területek problémáját? 2. A horvát-magyar kiegyezés (1868) Miután Horvát- és Szlavónországok századok óta, mind jogilag, mind tettleg, Szent István koronájához tartoztak, s a sanctio pragmaticában is ki van mondva, hogy a magyar korona országai is elválaszthatatlanok egymástól: ezen alapokon, egyrészről Magyarország, másrészről Horvát- és Szlavónországok, a közöttük fennforgó közjogi kérdések kiegyenlítésére nézve, a következő egyezményt kötötték: [... ] 47.

Friday, 28 June 2024
Balatonboglár Sába Ház