Mai Program Szentendre

30-kor: Márton nyomában (Találkozás a bejárati épület terét elhagyva, a nagy térképnél. ) Mindkét nap 11. 00-kor: Pásztorok nyomában – Őszi Bringatúra A magyar nyelvterület egyik jellemző foglalkozása a pásztorkodás. A bringatúra során megismerkedhetünk a pásztorok különleges életformájával, eszközeivel, szokásaival és természetesen az általuk gondozott, felügyelt állatokkal is. (A program regisztrációhoz kötött. Részvételi díj: 500 Ft/felnőtt, 250 Ft/diák. Találkozás a bejárati épület terét elhagyva, a nagy térképnél. ) Vasárnap, 14. 00 KATOLIKUS SZENTMISE (Részletes infó a helyszínekről a rendezvény programfüzetében. ) ………………………………………………………………………………………………. Hasznos infók Nyitva tart ezen kivül a Skanzen Pékség, a Resti, a Szatócsbolt és a Portékabolt. A múzeum területén kihelyezett pultoknál kapható kenyérlángos, kürtőskalács és sült gesztenye. SZÁLLÁS A múzeum közvetlen szomszédságában található Skanzen Hotel kedvezményes áron biztosít szállást az idelátogatóknak. Mai program szentendre na. VIGYÁZZUNK EGYMÁSRA!

1. Szentendrei programok - programok Szentendrén

Szentendrei Programok - Programok Szentendrén

A Római Birodalom keleti határa a Duna vonala volt. A folyam partjain húzódó erődrendszernek, a limesnek fontos erőssége volt a szentendrei Ulcisia Castra – magyarul: Farkasvár. A ázad első éveiben épült a mai Dunakanyar körút-Paprikabíró utca-Római sánc köz által határolt területen. Az ázad első feléig fennálló erődítmény mintegy 1000 fős katonaság befogadására volt alkalmas. Szentendrei programok - programok Szentendrén. Jelentőségét mutatja, hogy benne római császárok – így 202-ben Septimus Severus, 214-ben Caracalla és 375-ben Valentinianus – is megfordultak. A vár körül elterülő vicus militarisban – a polgári településen – laktak a katonák családtagjai, valamint a katonaságot ellátó iparosok és kereskedők. Míg az erődítményt és a körülötte elterülő települést a birodalom határának védelmére emelték, egészen más okokból keletkeztek a város határában a római kori villák. A közeli tartományi székhely, Aquincum nyugalomba vonult városi tisztségviselői és a légió kiszolgált katonatisztjei, a veteranusok körében divattá vált Szentendre határában birtokot szerezni, azon villát építeni és gazdálkodni.

A rómaiaknak volt érzékük a természeti szépségek iránt. A legszebb helyeken, többek közt a Pismányban, a Bubánban, a Dömör-kapunál és az Ókuti-forrásnál építették fel villáikat. Az utóbbi a mai Szabadtéri Néprajzi Múzeum területére esik. Az Ulcisia Castrából kivezető egyik út mentén épült Villa Rustica feltárt falait régészek restaurálták. Az ötvenkét helyiséges épületegyüttes főbejáratát oszlopcsarnok díszítette. Légfűtéses, márvány mozaikpadlós lakótermeit, nagyméretű fürdőházát fali és mennyezeti freskók borították. A vízvezeték csöveiben az Ókuti-forrás vize folyt. Átriumos udvara, gazdasági épületei és a szerszámleletek arra utalnak, hogy tulajdonosai szőlőműveléssel foglalkoztak és fogadót tartottak fönn. Szentendre a rómaiak korában élte meg első virágkorát. A rómaiak teremtettek először civilizációt e vidéken: utakat, vízvezetéket, kőházakat, ipart, kereskedelmet, szervezett társadalmi életet. A kor hangulatát Szentendrei vízió c. versében Áprily Lajos – akinek mellszobra látható a róla elnevezett téren – így eleveníti meg: "Zuhog a fény a ház-sorok falára, megtündököltet minden ablakot.

Wednesday, 26 June 2024

Kutya Szemén Szemölcs