Tessedik Sámuel, Id. (1710–1749) - Békéswiki

: Korniss Géza. Békéscsaba: Körösvidék ny., 1930. 196–199. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) Dedinszky Gyula: A Békéscsabán szolgált evangélikus lelkészek, segédlelkészek, vallástanárok és hitoktatók életrajzai 1718–1985-ig, Békéscsaba, 1985. 5–9. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. 1. köt. Történelmi rész. Pest: Lauffer, 1870. 101. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) Haan Lajos: Békés–Csaba: a város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békéscsaba: Békés M. Önkorm. Hiv., 1991. 65–71. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) Id. Tessedik Sámuelra emlékeztek Békéscsabán. In: (Látogatva: 2018. 04. 19. ) Kovács Pál: Kétszáznegyven éve halt meg Tessedik Sámuel evangélikus lelkész. In: Csabai Hírmondó. 4. évf. (1989) 1. rész. 11. sz. 5. p., 2. 12. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) Mekis Ádám: A békéscsabai evangélikus gyülekezet életmódja a 18. század első felében az első anyakönyv alapján: 1722–1752. Békéscsaba: Békéscsabai Evangélikus Egyházközség, 2014.

• Tessedik Sámuel (lelkész, 1710–1749) - Wikiwand
• Melyik az a magyar tudós, aki magyarországra hozta a cukorrépát?
• Cukorról – 1. Magyar Cukor Manufaktúra

Tessedik Sámuel (Lelkész, 1710–1749) - Wikiwand

), Károly (1795-? ) és Tessedik Ferenc lettek felnőtt korúak, valamint Johanna (1782-1862), aki Mikolay István orosházi evangélikus lelkész neje lett. Pályafutása és a szarvasi evangélikus iskola Első papi állomása Surány volt Nógrád megyében Sréter György kastélyában, ahol udvari lelkészként működött. Második papi állomása 1767-től Szarvas volt, ahol nemcsak az egyházközségi lelkészi hivatalt töltötte be, hanem az evangélikus iskolában is nagy buzgalommal tanított, s ő lett a békés megyei evangélikus iskolák felügyelője. Természetesen ekkor még nem elemi népiskolára kell gondolnunk, hanem arra, hogy a telekkel, földbirtokkal rendelkező parasztemberek gyermekei járhattak az egyházi iskolába, ahol Tessedik Sámuel az írás, olvasás, számolás, hittan mellett a faültetést és -ápolást és a selyemhernyó-tenyésztést is megtanította a növendékeknek mind elméletben, mind gyakorlatban, sőt az állattenyésztés, a szőlészet, a kertgazdaság kapcsán is megkapták az alapismereteket. Elemi egészségtant is tanultak, tanulták az egészség megőrzésének titkait és a betegségek gyógyításának módjait, de a kereskedelmi számtan, a földmérés, az elemi építészet, a mértani rajz, a meteorológia és a közgazdaság körébe tartozó alapvető tudnivalók oktatása sem maradt el.

Melyik Az A Magyar Tudós, Aki Magyarországra Hozta A Cukorrépát?

Iskolájának célja volt a felsőbb szintű mezőgazdasági szakoktatás is. De főleg gyakorlati, a mindennapi mezőgazdasági életben hasznos dolgokat tanítottak, így esztergálást, faápolást, egészségügyet stb. Különleges volt, hogy az iskolában lányokat is tanítottak, 1787-ben például a felsőbb osztályokban járók természetrajzot, földrajzot, fizikát, számtant, mezőgazdaságtant, egészségtant és vallástant is tanultak a gyakorlati ismeretek mellett. Amely gondos szülék jó gazdákká s gazdasszonyokká akarják készíttetni gyermekeiket: csak küldjék Szarvasra. írta a Bécsben megjelenő Magyar Hírmondó 1792-ben. Tessedik honosította meg Magyarországon a lucernát is, de nevéhez fűződik a cukorrépa művelésének elterjesztése is, és az akácfák révén a futóhomok megkötéséért is sokat tett. Ha ehhez hozzávesszük sokrétű írói munkásságát is, aligha kérdés, hogy egy gondolkodásában a korát megelőző tudóst tisztelhetünk az ifjabb Tessedik Sámuelben, akinek nevét ma Szarvason többek között mintaszerűen felújított, modern múzeum viseli, de a város Ótemetőjében gondozzák a sírját is.

Cukorról – 1. Magyar Cukor Manufaktúra

A Bokodon szolgált Tessedik Sámuel sajátkezű bejegyzése, felszentelése alkalmából: Latin nyelven írja - születési adatai után-, hogy iskoláit Aszódon kezdte, majd Pozsonyban és Sopronban folytatta. Nemes- Kér községben tanítóskodott, majd a Teológián, Stanislovics Károly és Farkas Károly professzorok tanítványa volt. A Tolna megyei Borjád és a Veszprém megyei Bábony községekben szolgált. Wittenbergben az Akadémián 1802-ben egy szemesztert hallgatott, ezután került Surd községbe. Felszentelését Nagy István superintendens végezte /Sár/ Szent Lőrincen Tolna megyében, Bárány Pál, és Knár János esperesek jelenlétében. Dátum: 1803. szept. 8. Felszentelése után 1804 körül megházasodott, felesége Schkrankay Erzsébet, egy fiúk –József született, de hamarosan meghalt. Nevelt lányuk N. Bodatz Katalin, akit férjhez adtak 1818. április 13-án Szepetnekre, Miklós nevű tanítóhoz. Első felesége ezután elhunyt, majd néhány év múlva ismét megnősült és elvette: nemes Mészáros Zsuzsát. Nem ismerjük, hogy hol és mikor volt az esküvő.

Tessedik egy röpiratot is kiadott ( Via regia ad promovendam cognitionem Christi), mellyel azt kívánta elérni, hogy a lelkész évente látogassa meg híveit, továbbá meghatározta, hogy milyen szempontokat kell ellenőriznie. Odafigyelt az iskolákra is, melyeket szorgalmasan látogatott és ellenőrzött, figyelemmel kísérve a tanítók munkáját. Az 1718-ban megszerveződő csabai gyülekezet egy kisebb, vályogból épített imaházzal rendelkezett. Tessedik érdeme a még most is fennálló ótemplom – ma Kistemplom – "derekának" felépíttetése. A templomot 1745. november 11-én szentelte fel Markovicz Mátyás és Burian Dániel lelkészekkel. 1749-ben a Bács megyei Petrovácra hívtá k az éppen megszerveződő gyülekezet élére, de a feladat teljesítését halála megakadályozta. Rövid ideig tartó szolgálata meghatározó volt a csabai gyülekezet életében. Vezetése alatt formálódott igazán közösséggé a főként felvidékről érkező nép. A békéscsabai evangélikus egyház vezetését Vandlik Márton vette át tőle. Emlékezete Békéscsabán 1910-től utca őrzi emlékét.

Friday, 28 June 2024

Meghalt Demjén Ferenc