Lenin Kohászati Művek / Mednyanszky László Festményei

Miskolc, 1974. április 10. Tavaszi kép a Lenin Kohászati Művekről (később Diósgyőri Acélművek), amely 1 millió tonna hengerelt árut, 10 ezer tonna acélöntvényt és 50 ezer tonna kovácsolt árut termel évente. Háttérben a miskolci lakótelep részlete. MTI Fotó: Horváth Péter 1974-ben a készárutermelés elérte a 883 ezer tonnát, aminek az egyharmada a világ 65 országába irányuló export volt. Ugyanekkor a munkáslétszám 15 000 fő volt. A gyár vezetése 1974-ben kísérletet tett az SM-acélmű (ebben az üzemrészben szenvedett halálos balesetet Vályi Péter miniszterelnök-helyettes 1973-ban) kiváltására LD-konverteres technológiával, de a Kohászati Műszaki Tanács javaslatára a Minisztertanács ezt nem támogatta. Később mégis változott a helyzet, és 1977-ben az Állami Tervbizottság kombinált acélmű létesítéséről döntött. Az új acélmű 1982-re készült el. 1989-ben a cég élére került új vezetés vállalatátalakítási tervei értelmében szerkezeti átalakítás történt: a gyár nagyobb egységei előbb leányvállalattá, majd önálló gazdasági társaságokká alakultak, egyúttal a Lenin Kohászati Művek nevet a Diósgyőri Metallurgiai és Alakítástechnológiai Gyárak Részvénytársasága (DIMAG Rt. )

1. Diósgyőri Acélművek – Wikipédia
2. Mednyánszky (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/4) | Könyvtár | Hungaricana

Diósgyőri Acélművek – Wikipédia

Inzertszöveg: Elhangzó szöveg: Lenin Kohászati Művek, Diósgyőr. Észak-Magyarország legnagyobb nehézipari üzemében újfajta eljárást vezettek be a martinacél gyártásnál. A különféle ércek felhasználása mellett az acélgyártás egyik fontos kelléke a hulladék vas. Ennek berakása és megolvasztása igen hosszú ideig tartott. Nemrég előfrissítő kemencét helyeztek üzembe, melyben a nagykohóból szállított nyersvasból 30-35 perc alatt kiégeti a fölösleges szilíciumot és mangánt. Az így nyert félkész terméket hulladék vas helyett adagolják a martinkemencébe. Ennek az eljárásnak a segítségével az üzem havonta 1500 tonnával több acélt termel. Kivonatos leírás: Diósgyőr, Lenin Kohászati Művek látképe. Munkaképek: Martin kemencéket etető munkások és gépek. Kapcsolódó témák: - Szakmai címkék: Kapcsolódó helyek: Személyek: Nyelv: magyar Kiadó: Azonosító: mvh-56-16-01

Ipar - Lenin Kohászati Művek Magyarország, Borsod-Abaúj-Zemplén, Diósgyőr Diósgyőr, 1959. október 9. A Lenin Kohászati Művek. MTI Fotó: Fényes Tamás Lenin Kohászati Művek: az ómassai őskohó köré épült üzem 1870-ben költözött Diósgyőrbe Magyar Királyi Vasműhivatal Diósgyőr néven. 1880-tól Magyar Királyi Vas- és Acélgyár, 1925-ben Magyar királyi Állami Vas- Acél- és Gépgyárak (MÁVAG). A II. világháborút követően erről leválasztották a DIMÁVAG (később Diósgyőri) Gépgyárat, az acélmű 1953-89 között Lenin Kohászati Művek néven működött. A kombinát a megye legnagyobb munkaadója volt, és egyre jobban korszerűsítették; itt épült az ország legnagyobb nagyolvasztója és Martin-kemencéje. 1989-ben jött létre az LKM helyett a Diósgyőri Metallurgiai és Alakítástechnológiai Gyárak Részvénytársasága, a DIMAG Rt., a gyár egyes részlegei előbb leányvállalattá, majd önálló gazdasági társaságokká alakultak. Készítette: Fényes Tamás Tulajdonos: MTI Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-811531 Fájlnév: ICC: Nem található Bővített licensz 15 000 HUF Üzleti célú felhasználás egyes esetei Sajtó célú felhasználás Kiállítás Alap licensz (letöltés) 2 000 HUF Választható vásznak: Bővebben Bézs, Replace Premium Fehér, Replace PE 260 Választható méretek: Választható papírok: Bővebben Matt, Solvent PPG230 Fényes, Solvent PPG230 Fényes, Teccophoto PHG260, Prémium Extra fényes, Teccophoto PL285, Prémium Választható méretek:

A kastély területén felújították és helyrehozták a 19. Mednyánszky (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/4) | Könyvtár | Hungaricana. századi angolparkot, melynek területén ma szoborkiállítás működik. A kastély kiállítótermeiben állandó kiállítások, zenei-színpadi, valamint oktató rendezvények folynak. Az állandó kiállítások főleg Mednyánszky László műveit, a szepességi portréfestészetet, a régi könyvtár gyűjteményeit, valamint a kastély bútorzatát mutatják be. Forrás: Dajama

Mednyánszky (A Magyar Nemzeti Galéria Kiadványai 2003/4) | Könyvtár | Hungaricana

Egyéb információ: Báró aranyosmedgyesi Mednyánszky László József Boldizsár Euszták ( Beckó, Trencsén vármegye, 1852. április 23. – Bécs, 1919. április 17. ) magyar festő és grafikus. Münchenben, majd 1873 – 1877 között Párizsban tanult. Mednyanszky lászló festményei . Barbizonban Paál László társaságában festett. 1880 -tól Bécsben és Beckón élt, felváltva. 1888 -ban Budapesten aranyérmet kapott. 1888 – 1892 között Párizsban élt. Tájfestészete a barbizoni felfogásból indult, de örökös vándorlása során a természet alapos ismeretéből festői igényessége rendkívüli erejű műveket alkotott. A század vége felé az élet legszélső végein élők felé fordult. Nyaranta Nagyőrön dolgozott, de a Tátrától az Adriáig bejárt minden vidéket, ha arra felé vitt útja, szívesen elidőzött a szolnoki művésztelepen és a Nagyalföld más tájain is alkotott, ezért az alföldi festőkhöz is kapcsolják művészetét. Képein túladva, pénzét a rászorulók közt szétosztva, a létminimum határán élt. A naplóját franciául és magyarul író báró, mély műveltségű művész, egész életét megkeserítő ízületi fájdalmai dacára, szüntelen gyalogos vándorutakon járt.

12 Művei egy másik csoportjában a tájban felderengő emberalakok valamilyen drámai történetre utalnak, kegyetlen­ségek, bánat, szenvedés hordozói. 13 Ezek a szimbolikus történetek nem csu­pán Mednyánszky személyes motívumai, noha önmagukban mind közvet­len élményekből fakadnak. Hasonló témájú festményeket Miilet, Corot (1. kép), Theodore Rousseau és Dupré is festett. 14 Mednyánszky Párizs kül­városában szerzett élményei nyomán vált drámai realista tájfestővé, bár iga­zat kell adnunk testvére leírásának, mely szerint: "Millet monumentális pa­rasztjaival hatott rá leginkább. " Ezért a Szalon által elfogadott "szürke borús Szajna a Not­re-Dame-mal"-t ábrázoló festményének sorsával nem törődve Mednyánszky újra meg újra Barbizonba látogat, majd nyáron hazajön Beczkóra, hiszen a Tátra környéki táj és lakói­nak világa lesz az ő személyes Barbizonja. 15 Tenyérnyi vagy annál kisebb ceruza és tollvázlatok sorozataiban próbálgatja a látott viszonyok minél tökéletesebb visszaadását. '" A végcél kisebb vagy nagyobb olajkép (ezt ne­vezi "képnek" feljegyzéseiben), olykor tempera vagy pasztell.

Friday, 16 August 2024

Iphone Letöltések Mappa