Emberi Jogok Nyilatkozata | Fuss Az Erdész Szemével! – Dorogi-Medence Regionális Hírportál

Idén ünnepli 70. születésnapját az ENSZ Közgyűlése által 1948. december 10-én elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. A Nyilatkozat Eleanor Roosevelt amerikai First Lady vezetésével készült, és a világ minden tájáról érkezett képviselők szavazták meg a szovjet blokk és Szaúd-Arábia kivételével. 1945-ben létrejött az Egyesült Nemzetek Szövetsége az újabb világháborúk borzalmainak elkerülése érdekében, melynek alapokmánya felhatalmazta a testületet, hogy bizottságokat alakítson ki. Az egyik legfontosabb az Emberi Jogok Bizottsága lett, amely megszövegezte a máig is érvényes, legátfogóbb emberi jogi dokumentumot. Eleanor Roosevelt A Nyilatkozat bevezetőjében felvázolja a demokratikus társadalom alapjait, majd kitér a 30 alapvető jogra. Elfogadása után a tagországok ünnepélyesen közzétették a Nyilatkozat szövegét, iskolákban ismertették a tartalmát, és egyéb intézményekben is közszemlére tették a dokumentumot. A 30 alapvető jog fajra, nemre, bőrszínre, vallási, politikai meggyőződésre tekintet nélkül mindenkit megillet.

• Emberi polgári jogok nyilatkozata
• Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata
• Tavaszi kihívásra várja a kirándulókat az Országos Erdészeti Egyesület a Pilisben

Emberi Polgári Jogok Nyilatkozata

A jogok burjánzásáról szólva említette, hogy ilyen például az abortuszhoz való jog, amit az emberi jogok félreértelmezéséből vezettek le. Coffinier úgy látja: manapság nehéz küzdeni a relativizmus és nihilizmus ellen, miszerint nincs jó vagy rossz, nincs Isten és nem lehet ítéletet hozni. Így nehéz küzdeni az emberi jogok eltorzítása ellen. Synder szerint az állampolgári ismeretek manapság egyes helyeken aktivizmussal, tüntetésre járással pótolhatók, ami a terület romlását okozza. Varga a józan ész használata mellett érvelt, miszerint meg kell vizsgálni, hogy egyes döntéseknek milyen hatása van a társadalomra. A jó és rossz nem a törvény szövegével, hanem a valósággal kezdődik, a törvény csak a morális minimum, amire egy ideális világban nem is lenne szükség. A kulcs, hogy a gyermekeket magas erkölcsi mércével lássuk el. Ha elkülönítjük az egyéni jogokat és túl nagy szerepet adunk nekik, talán megfelelnek az egyénnek, de nem a társadalomnak, és végül senkinek nem tesznek jót. Az államnak garantálnia kell a család jogát arra, hogy eldöntse, mit tanít a gyermekeknek, hiszen a családra épül a nemzet.

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

A francia forradalom háttere 18. századi Franciaországban felgyorsult az ipari fejlődés. A gyarapodó gazdaság egyre nehezebben viselte el a rendi társadalom kötöttségeit és egyenlőtlenségét. Párizs milliós nagyvárossá vált, melynek bérmunkás és kispolgári tömege biztosította a forradalom társadalmi hátterét. A felvilágosodás eszméi elterjedtek a nemesség és a polgárság körében: megkérdőjeleződött az abszolutizmus jogszerűsége. A nagyhatalmi szerepből fakadó sorozatos háborúk államcsődöt idéztek elő, a pénzügyi reformkísérletek kudarcba fulladtak. Az 1780-as években rossz volt a termés, az élelmiszerárak nőttek, és a nagyvárosi lakosság újra éhezni kezdett. Franciaország Európa legnépesebb országa, és legerősebb katonai nagyhatalma a korban, ezért minden itteni történés példaértékű. A forradalom kitörése 1789-ben XVI. Lajos francia király összehívta a rendi gyűlést. - Az első rend a katolikus papságot, - a második rend a nemességet, - a harmadik rend minden kiváltság nélkülit ( városi polgárság, parasztság) jelentette.

(A mai képünkön éppen Eleanor Rooseveltet, az amerikai elnök özvegyét az előkészítő folyamat egyik spiritus rectorá t látni, amint elégedetten szemléli a deklarációt. ) Közös eszményből idővel olyan normává vált a Nyilatkozat, amelyik számon kérhető emberi jogi kötelességeket ró a tagállamokra. A nemzetközi közösség pedig minden más okmányénál meghatározóbb erkölcsi és normatív tartalmat tulajdonít neki. Isten éltessen, kedves Nyilatkozat! Megosztom másokkal

Az Egri vár Magyarország leglátogatottabb vidéki múzeuma, a magyarságtudat szimbolikus építménye - A fenntartó képviseletében Mirkóczki Ádám polgármester ismertette, hogy a kormány által megítélt 600 millió forintból a déli belsővárfal és a Hippolit – kaputorony állagmegóvó felújítása, valamint a Szép-bástya helyreállítása valósulhat meg még ebben az évben. Kiemelte: a munkálatok a látogatóforgalmat nem befolyásolják majd. A Modern Városok Program keretében megvalósuló beruházásokra az intézményeknek önerőből nem lenne lehetőségük. Az Egri vár északi területét érintő projekt kiterjed többek közt a közművek cseréjére, parkolók létesítésére, a dézsma pince rekonstrukciójára, valamint a déli várudvar zöldfelületeinek rendezésére. A projekt legfontosabb eleme a Gótikus püspöki palota teljes körű, akadálymentesített felújítása, melynek padlásterében egy új rendezvénytér is helyet kap. Tavaszi kihívásra várja a kirándulókat az Országos Erdészeti Egyesület a Pilisben. Emellett korszerű, 21. századi látogatói terek (mosdók, pénztárak) jönnek létre. Ringert Csaba igazgató hangsúlyozta, hogy a várhatóan 2022 végére lezáruló GINOP projektnek köszönhetően nem csak új, színvonalasan kialakított terekkel, hanem kibővülő szolgáltatásokkal, megújuló kiállításokkal várjuk a nagyközönséget.

Tavaszi Kihívásra Várja A Kirándulókat Az Országos Erdészeti Egyesület A Pilisben

Keresés 2022. April 6. Vilmos, Bíborka napja

Nyitókép: Jazzkívánságműsor, Sárik Péter Trió és Falusi Mariann. Fotók forrása: Szelávi!

Friday, 2 August 2024

Aug 20 Tüzijáték