József Attila Holt Vidék Elemzés / „Sirály”. Csehov. Az Alábbiakban Röviden Játék Tartalom

Elég, ha gyermekkorunk lámpaoltás utáni szobájára gondolunk. Félelmek és kétségek bújtak elő a szekrény mögül, az ágy alól. Mi kellett hozzá? Más fények, más megvilágítás. József Attila mitikus tája a holt vidék. Az alkonyat, a tél automatikusan előhívja a halálképzetet (fagy, csend). Némi műveltséggel a "fagy csontos lova" akár az apokalipszis lova is lehet. József Attila Könyvtár - Műelemzés Adatbázis | Keresés | Holt vidék. A kásás tavon kotyogó ladik még becsaphat minket, de a "Jeges ágak közötti" zörgő idő már filozofikus megközelítést kíván. És ezzel a fókuszváltással új életre kelnek a szavak: az öreg parasztoknak való sovány karók, a vakolatot mállasztó tél-köröm, a sötétben üldögélő parasztok már üzenetet hordoznak. Látni a "látomás" mögött a "valót" A szegénység, a javíthatatlan társadalmi helyzet, a reménytelen szegénység, és nevesítetlen hatalom, az uraság az, ami "holttá" teszi a vidéket. Segítség sincs: sem "ima", sem "csoda". A "hátha betéved egy malac / s kukoricatábla szalad / csövestül! " népmesei fordulata nem éles kritika, a lemondás diagnózisa.

1. József Attila Könyvtár - Műelemzés Adatbázis | Keresés | Holt vidék
2. Holt-vidék III. | Sulinet Hírmagazin
3. József Attila: Holt vidék (elemzés) – Jegyzetek
4. Kutszegi Csaba: A békalány csókja
5. Irodalom - 11. osztály | Sulinet Tudásbázis
6. Bemutató - Csehov: SIRÁLY

József Attila Könyvtár - Műelemzés Adatbázis | Keresés | Holt Vidék

Viszont éppen ezért fel sem oldódhat a tájleírásban rejlő feszültség. A holt vidék természeti és társadalmi értelemben "holt" csak, az emberi személyiség sorsát illetően viszont a tudatban rendkívül dinamikus folyamatokra kerül sor. A magát a személytelenségbe burkoló szemlélődő-beszélő költő e folyamatokat fejezi ki önmagát illetően, s e folyamatok lehetségességére utal a gondolkodva ülő parasztokkal kapcsolatban. Vagyis a természet, a történelem és a lét szemlélete rétegződik egymásra. A versbeli tájat alkonyodáskor szemlélhetjük: a látvány még jellegzetes, de szükségszerűvé kezd válni a belső tekintet, a lényeget kereső. Ezt a lényeget vajúdja, szüli meg a látvány is, a gondolkodás is: a zörgő időt, a távlat nélkülit, amelyben az ember sorsán nem segíthet sem az isteni gondviselés (ima), sem a mesebeli csoda (malac, kukoricatábla). Holt-vidék III. | Sulinet Hírmagazin. S nem segít a természet sem, az a táj, amelyben élnek, amelyet művelnek. Nem kapnak elegendőt sem ételből, sem italból, sem melegből, még dohány helyett is csak harasztot pipázhatnak.

Holt-VidéK Iii. | Sulinet HíRmagazin

Eltérő tehát a vers indulásánál érzékelhető hangulat, mint Józsefnél. A következő versszakokban a téli természet tárul elénk. A tanyák, és a gazdasági épületek után az 5. és 6. versszakban képet kapunk az emberekről is, a betyár és a dohány szétválaszthatatlan szimbiózisáról, és az unatkozó csaplárosnéról. A 7. és 8. József Attila: Holt vidék (elemzés) – Jegyzetek. strófában ismét kitekintünk a természetbe, de immáron dinamikusabb képekkel ("Most uralkodnak a szelek, a viharok"), mely szelek minden bizonnyal március 15-e hírnökei. A könnyed nyugalomnak hirtelen vége szakad és az évszak kemény természeti harcait érzékelhetjük. A vers rímképlete a-a-b-b-c-c, nyugodtabb, mint Józsefnél, valamint költői képei is letisztultabbak, inkább a hasonlat és az allegória eszközeivel él. "Mint kiűzött király országa széléről, /Visszapillant a nap a föld pereméről, /Visszanéz még egyszer /Mérges tekintettel, /S mire elér a szeme a tulsó határra, /Leesik fejéről véres koronája. " Ezzel a mesés allegorikus képpel zárja Petőfi a verset, melyben a téli napot a kiűzött királyhoz hasonlítva utal a változás szeleire, a közelgő forradalomra.

József Attila: Holt Vidék (Elemzés) &Ndash; Jegyzetek

Ami itt életerős, az maga a fennálló helyzet: "Kövér homály, zsíros, csendes; / lapos lapály, kerek, rendes" – és ezen a lapályon minden az uraságé. szinesztézia: "együtt érzékelés" (gör. ); különböző érzékszervekkel felfogott ingerek hangulati azonosságon alapuló szóképbe sűrítése, pl. József attila holt video elemzés. "lila dalra kelt egy nyakkendő... " hangszimbolika: olyan költői eljárás, ahol a hangok fizikai, akusztikai tulajdonságai válnak stíluseszközzé (hangutánzó, hangulatfestő szavak használata) alliteráció: a szó eleji hangok ismétlődése egy verssorban vagy több soron át ("virágnak virága, világnak világa"); ritmuskeltő tényező

Tudomásul vette a világmindenség törvényeit és fegyelmezetten néz szembe velük.

Igen beszédes Ascher előadásában, hogy Trepljovot (Ötvös András) mennyire nem érdekli, hogy a sokat látott Dorn doktor (Fekete Ernő) érteni véli az általa színre vitt "új idők új dalait", az amúgy értetlenségtől szenvedő-felháborodó szerző kifejezetten modortalanul (nevén nevezve: öntelt bunkóként) viselkedik az egyetlen értő nézőjével, és erre az sem mentség, hogy közben szerelmén, Nyinán (Mészáros Blanka) jár az esze. Itt válik világossá, hogy Trepljovot igazából nem a művészet megújítása (és a jobb, igazságosabb társadalmi lét) érdekli, hanem szerelme elnyerése és ezáltal is önmaga megvalósítása. Irodalom - 11. osztály | Sulinet Tudásbázis. Persze ehhez joga van, és nincs is mit csodálkozni azon, hogy mindeközben erőszakos és sértődékeny, hisz életében valójában soha senki nem figyelt rá, senkinek nem volt fontos. Trepljovot ugyanúgy nem a művészet érdekli, mint Trigorint sem az irodalom, hanem csak az általa elérhető (kényelmes, kedvelhető) életforma (melynek csúcsa, értelme Trigorinnál a horgászás). Szirtes Ági és Fekete Ernő Nyina sem különb: nem őszinte Trepljov iránti szerelme, mert leginkább saját elképzelt jövőjébe szerelmes.

Kutszegi Csaba: A Békalány Csókja

Ám előtte még lezajlik kettejük nagy (újra)találkozása: eljátsszák végre a nagy előadásukat, közben ki így, ki úgy, de mindketten leszámolnak a múlttal. Mielőtt ide eljutnak, elpróbálják az összes létezhető lehetőséget: újratalálkozásuk valamennyi lehetséges módját eljátsszák, mint a lemezen visszaugró tű, folyamatos ismétlésben újra és újra, még szerepet is cserélnek (egymás bőrébe bújnak, mint hajdanán Nyina tette Trigorinnal a tóparton). De minden hiába. Csak egy megoldás lehetséges. Az előadás végén közelről, nagyban látható a felvételen Trepljov vérző holtteste: egy "emberiség elleni" bűntény helyszíne. Egyenetlensége és a felmerült kérdések dacára a vígszínházi Sirály kihagyhatatlan előadás. Anton Pavlovics Csehov: Sirály Fordította/dramaturg: Kozma András. Díszlet: David Doiasvili. Jelmez: Bánki Róza. Dramaturg-konzultáns: Fabacsovics Lili. Csehov sirály röviden. Szcenikus: Juhász Zoltán. Világítás: Csontos Balázs. Ügyelő: D. Mucsi Zoltán, Wiesmeyer Erik. Súgó: Zewde Eszter. A rendező munkatársa: Efstratiadu Zoé.

Irodalom - 11. OsztáLy | Sulinet TudáSbáZis

Beleszeret, és kezd kerülni Trigorin Constantine, ami megköti az összes a kudarcát játékát. Megpróbálta elmagyarázni neki, de Nina az egyetlen irritációt okozhat. TRIGORIN -, hogy az új bálvány, akik számára ő készen áll mindenre. Constantine tűnik, ő a kezében egy halott sirály és beteszi lábainál Nina, nyilatkozat arról, hogy hamarosan megöli magát. "Sirály". Összefoglaló a harmadik felvonás Egy héttel később, Constantine teszi egy sikertelen öngyilkossági kísérlet. Anya úgy dönt, hogy ennek az oka a féltékenység. Ő bízik abban, hogy szükség van, hogy elvegye Trigorin Moszkvában. Kutszegi Csaba: A békalány csókja. De nem akarja elhagyni a birtokot, ő lenyűgözte Nina, úgy tűnik neki, hogy ez volt neki, hogy kerestem egész életemben. Ezt ő őszintén elmondja Arkagyinának, de ő nem hisz a komolyságát hobbija, és meggyőzi Trigorin menni. Indulását megelőzően még mindig szembe lány. Ő is fog menni Moszkvába, és egyetértenek abban, hogy titokban találkozik. "Sirály". Összefoglaló a negyedik felvonásban Két év telt el. Constantine is ír, művei teszik közzé.

Bemutató - Csehov: Sirály

De ő is él az erőteljes ellenpontok lehetőségével, a városba készülő rövid nagyjelenetében alaposan felbolygatja a színpadot. Nagy-Kálózy Eszter Arkagyinája az erőteljes, túlszínezett játékmódban tündököl leginkább, a groteszk ripacséria valóságos arzenálját mutatja be az énekes-táncos számokban, a hangmegtámasztós szakmai tanácsai közben és a "nincsen pénzem" jelenet nagyelőadásaiban. Sokszínűen játszik, de szinte végig hengerel, együttérzést, mint akinek nincs szüksége rá, nem kelt maga iránt. Ridegnek, szenvtelennek tűnik, az sem tudható meg, mennyire szereti a fiát (még a sebkötözős jelenetben sem). Bemutató - Csehov: SIRÁLY. Köszegi Ákos jelentéktelenre formálja Dorn doktor alakját, talán éppen azért, hogy kiemelje az ellentmondást: Trepljov tehetségében egyedül egy jelentéktelen alak hisz. Vele szemben Majsai-Nyilas Tünde Polinája mindent megpróbál, hogy valaki számára jelentékeny legyen, hogy történjen már valami jó is vele az életben. Samrajev Méhes László alakításában Csehov-adekvát stabil pont. Beton bunkósága mozdíthatatlan, jelleme változtathatatlan.

Fullajtár Andrea és Ötvös András Azt gondolom, Ascher Tamás a Katonában olyan Sirály t rendezett, mely e fenti felvetéseket magába gyűjti, és az előadás a kérdésekre a maga módján egyfajta választ is ad. Fájóan igaznak tetsző választ. Csehov drámájában mindmáig az a zseniális, hogy téziseit a világról (és benne például a színházról) nem tézisekként adatja elő, hanem a konkrét élethelyzeteikben adekvátan viselkedő (általában igen gyarló) emberek sorsában tükrözteti. Az író a Sirály ban nem teszi le a voksát egyik színházfelfogás mellett sem, maga a darab viszont igazolja mindkettő létjogosultságát és mindkettő menthetetlen kudarcát. Ascher Tamás hasonlóan tesz a rendezésében. Az Arkagyina és Trigorin (Fullajtár Andrea és Nagy Ervin) által képviselt művészeteszménynek azért nincs értelme, mert Samrajev-féle művészetfogyasztókat termel ki, a Trepljov-féle lázadásnak meg azért nincs jövője, mert az csak önmagáról és önmagának szól. Ha véletlenül akad valaki, aki valamit megért-megérez belőle, az sem tud még csak szót sem váltani a korszakindító nagy alkotásról – sem az alkotóval, sem mással.

Friday, 26 July 2024

Kegyetlen Város 19 Rész