Közép Európa Éghajlata

A legteljesebb övezetesség kontinensünk legmagasabb hegyvidékén, az Alpokban alakult ki, ahol a hegy lábánál lévő nedves kontinentális klíma fokozatosan megy át a hideg mérsékelt hegyvidéki tajga éghajlatba, amelyet a magasság növekedésével a hegyi tundra éghajlat(sziklahavasok), majd a legmagasabb csúcsokon az állandóan fagyott éghajlat követi. Övezetesség jellemző még a Pireneusokra és a Kárpátokra is, de nem olyan teljességében, mint az Alpoknál. Hegyvidéki övezetesség

1. Dr. Kiss Éva: Földrajzi atlasz (Dinasztia Tankönyvkiadó, 2010) - antikvarium.hu

Dr. Kiss Éva: Földrajzi Atlasz (Dinasztia Tankönyvkiadó, 2010) - Antikvarium.Hu

a hegyvidékre, az ország középső részére az európai tél időszakában érdemes utazni, hiszen ilyenkor ritkábbak az esők, viszont a hűvösebb, ködös reggelekre fel kell készülni. Éghajlat: Srí Lanka éghajlata tipikusan trópusi. A hőmérséklet és a levegő páratartalma egész évben magas, a hőmérséklet ingadozása elenyésző. Az évi középhőmérséklet az alacsonyabban fekvő területeken, illetve az óceánparton 25-30C°, a hegyekben 14-17C°. Májustól szeptemberig különösen magas az évi csapadékátlag. A száraz időszak novembertől márciusig tart, viszont előfordulhat ebben az időszakban is esőzés, igaz, jellemzően kevés és rendszertelen. A délnyugati monszun miatti esős időszak a nyugati, déli és középső országrészben májustól júliusig tart, míg az északkeleti monszun decembertől januárig jelent sok esőt az északi és a keleti országrészben. A tenger vize egész évben kellemes, átlagosan 27C°. Időzóna: Attól a pillanattól fogva, hogy gépünk landolt Colombo közelében a Bandaranaikéről elnevezett nemzetközi légikikötőben, nemcsak egy másik kontinensre, de egy másik időzónába is érkeztünk.

A nyáron, Irán fölött kialakuló ún. perzsa minimum szívóhatása meleg és esős időjárást eredményez, míg télen Oroszország fölött létrejövő ún. szibériai maximum anticiklon száraz és rendkívül hideg teleket hozhat. Az óceán mérséklő hatása és a csapadékmennyiség a partoktól távolodva fokozatosan csökken, de köszönhetően a földrész nagy tagoltságának és a domborzati viszonyoknak hatása egészen Kelet-Európáig érezhető. A domborzat is hatással van a klímára. A magasabb hegyek útját állják az északról betörő fagyoknak illetve a trópusok felől északra tartó meleg léghullámoknak, azonban kisebb akadályt jelentenek a csapadékot szállító nyugati légáramlatoknak. Több hegységnek jelentős éghajlatválasztó szerepe van (pl. Skandináv-hegység, Alpok, Dinári-hegység stb. ) Meleg mérsékelt területek Szubtrópusi, azaz meleg mérsékelt klímával Európában a déli területeken, a Földközi-tenger mellékén találkozunk. Mivel az itt kialakult éghajlattípus erre a vidékre a legjellemzőbb a Földön, és itt a legtípusosabb, nem véletlen, hogy az éghajlatot mediterránnak nevezik.

Wednesday, 26 June 2024

Kamatos Kamat Feladatok