Élettársi Kapcsolat Hány Év Után

Élettársi Kapcsolat Hány Év Után

Petőfi Sándor: Az Alföld (Elemzés) - Oldal 12 A 12-Ből - Verselemzes.Hu

Témája: egy új tájeszmény, a síkság éltetése a vadregényes hegyvidéki tájjal szemben. Petőfi hatalmas lendülettel ragadja meg, tárja elénk az alföldi látványokat, a kutat, a homoki gazt, a vércsét, a valóság legigénytelenebb jelenségeit. A vers középpontjában a költő áll, aki a tájbenyomásokkal lélekben egyesül. Az alföldi tájban a semmi nyűgöt nem tűrő szabad élet szimbólumát látja. A versből sugárzik a világ és ember létezése fölött érzett betelhetetlen öröm, a túláradó világszeretet. Kifejezőeszközök: metaforák, megszemélyesítések, ismétlés, alliteráció, hangok, mozgások, pontos leírás Motívumok: az alföld (a róna), Kárpátok, Duna-Tisza köze, sas Beszédhelyzet: visszatekintő. A vers Pesten keletkezett, nem az Alföldön, tehát Petőfi emlékezetből idézte fel az alföldi tájat, amelyet nem láthatott a megírás pillanatában. Petőfi Sándor: Az alföld (elemzés) - Oldal 12 a 12-ből - verselemzes.hu. Viszont néhány héttel korábban járt otthon szüleinél Dunavecsén (erről Füstbement terv, Egy estém otthon című családverseiben írt), így még friss volt a hazai táj élménye.

Petőfi Sándor: Az Alföld (Elemzés) - Oldal 12 A 12-Ből - Verselemzes.Hu

"Most uralkodnak a szelek, a viharok, / Egyik fönn a légben magasan kavarog, / Másik alant nyargal / Szikrázó haraggal, " Ezen a héten a 2020-ban 197 éve született Petőfi Sándor költeményét ajánljuk. 1848 májusáig igencsak ínséges időket élt meg Petőfi, jövedelme, amelyből feleségét, háztartását fenntartani és a nehéz anyagi helyzetbe jutott szüleit, valamint a kialakult forradalmi helyzetet támogatni tudta, mindösszesen ezerötszáz forint volt, amelyet Emich Gusztáv pesti könyvkiadó adott az Összes költeményei kötetéért. S mégis, ebben az időszakban nem csitult sem a harci kedve, sem a lírai megnyilatkozás utáni vágya. A napi politika bekopogott és be is költözött Petőfi költészetébe, a hiány és a jelenlét átitatta egész valóját: "Hej, mostan puszta ám igazán a puszta! " A Forrás egyik számában Horváth Dániel írt arról, hogy Petőfi "tájleíró versei (ti. Petőfinek) költemények álruháját magukra öltő filmalkotások. Petőfi tájleíró versei. " Emellett az is igaz, hogy "…a halhatatlan életmű egynéhány verse nyomán a másfél évszázaddal ezelőtti Kiskunság hiteles, pontos táj- és néprajzát kapjuk meg, tán hívebben és érzékletesebben, mint akárhány tudós leírás segítségével…" Petőfi Sándor 1823. január 1-jén született Kiskőrösön és 1849. július 31-én hunyt el Fehéregyházán.

Irodalom - 7. OsztáLy | Sulinet TudáSbáZis

Ha ez utóbbit, akkor Petőfi Sándor kedvenc vidékén jársz. Ő volt az első magyar költőnk, aki versbe foglalta kedves tájegységét, az Alföldet. Első jelentős tájverse 1844-ben Az alföld címmel született. A XVIII. századig a költészet úgy ábrázolta a tájat akár a festő, pontosan adva vissza a látványt. Irodalom - 7. osztály | Sulinet Tudásbázis. Petőfi az első, aki pontos, hiteles tájleírást ad, valóságos, földrajzilag meghatározható tájegységet ábrázol. A részletek gazdagsága mellett személyes érzelemmel és szimbolikus tartalommal telítette meg tájverseit. Számára az Alföld a szülőföld, az otthon és a korlátlan lehetőségek, a szabadság jelképe. Kiskunság című költeménye 1848 júniusában, a pesti városi forgatagban született. A költő ezért képzeletben járja be a kiskunsági természetet, az emlékeit hívja elő. Az itten, amott vagy a szélén kifejezések azt az érzést keltik, hogy a lírai én mozog, sétál a körülötte lévő környezetben. Közben számba veszi a táj jellegzetes részleteit, melyek a szívéhez oly közel állnak. Állatokat látunk: gémet, göbölyt, pásztorkutyákat; növényeket: búzát, nádat.

A vers műfaja, Petőfi tájleírásának jellemzői Az alföld műfaja tájleíró költemény, de közel áll a hangulatlírához is. Petőfi első tájleíró költeménye, de már ez is mestermű. Jól megfigyelhető rajta az, hogy mi teszi a tájleíró verset verssé, azaz miben különbözik egy földrajzi jellegű tájismertető leírástól. Ugyanis a leírt táj halott maradna, ha a költő szeretete és lírai előadásmódja nem lehelne belé életet. Petőfi tájleíró verseilles. Eleven élet lüktet az egész versben, és végig sugárzik belőle Petőfi szeretete, gyönyörködése a tájban. Mindenekelőtt attól olyan lírai, hogy rengeteg személyes érzelem van benne. A költő egyrészt szereti, a szülőföld jogán is közel érzi magához az alföldet, másrészt szép tájnak is látja, élvezi minden apró részlet megfigyelését, sőt, lélekben rokonának érzi a rónát. Kiderül, hogy Petőfi úgy érzi, az ő egyéniségét fejezi ki ez a táj: végtelenségével a szabadságvágyát, laposságával, sík voltával jellemének egyenességét szimbolizálja. Már 1843-as Én című versében azt írta: " Mint a róna, hol születtem, / Lelkem útja tetteimben egyenes! "

Monday, 20 May 2024
Giant Országúti Kerékpár