Karinthy Frigyes Novellái

Karinthy Frigyes (született Karinthi Frigyes Ernő) (Budapest, 1887. június 25. – Siófok, 1938. augusztus 29. ) magyar író, költő, műfordító. Karinthi Ada festő és illusztrátor öccse, Karinthy Ferenc apja. Édesapja Karinthi József (1846–1921) művelt tisztviselő, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja. Karinthy frigyes novellái a 5. Családneve eredetileg Kohn volt, amit 1874-ben magyarosított Karinthira. 1886. január 3-án evangélikus vallásra tért ki feleségével és négy leánygyermekével, Elzával, Adával, Gizivel és Emiliával együtt. Doleschall Sándor, a Deák téri evangélikus templom lelkésze keresztelte meg őket, akárcsak később született gyermekeiket, Mariskát, Mária Katalint, Frigyest és Józsefet. [ Az édesanya, Engel Karolina (1850–1895) halála után az apa egyedül nevelte a hat életben maradt gyermeket. A Markó utcai főreál gimnáziumban végezte tanulmányait. 1898 és 1900 között kezdett írni: színműveket, kalandos történeteket, verses meséket, emellett naplót vezetett. Mintegy ezer versét, 10-15 nagyobb zsengéjét, iskolai bukása miatt apja elégette.

• Karinthy frigyes novellái a 1

Karinthy Frigyes Novellái A 1

eretem a bátorságot, még a metafizikában is és minden absztrakcióban - a bátorságot, mely az értelem "elért eredményeivel" nem elégszik meg: mert nem ismeri el a módszer jogosultságát, s a koordinátákat fel tudja állítani tetszés szerint. Okostankönyv. - Ezt Karinthy mondja egy figyelőjében, s a legnagyobb indokoltsággal akkor mondhatná, ha saját magáról írna, aminthogy valószínűleg mondaná is, ha valamelyik szépirodalmi lap elég bátor volna a koordinátákat például úgy állítani fel, hogy ki-ki a maga műveiről írjon kritikát, vagy ismertetést, ami bizonyos megválogatott mértékkel nagyszerű szenzációkat is hozhatna. Ez a bátorság legsajátosabb vonása s egyéni ízt adó ereje a Karinthy írásművészetének. S helytelenül mondjuk bátorságnak, és ha annak mondjuk, magyarázni kell: a tiszta szemű és korlátlan látású gyermek bátorsága ez, öntudatlan és naiv, az egyéniség mélyéből bontakozó, mely megnyilvánulásában kétszeres súllyal kelti a bátorság hatását: imponáló és elragadó. A művésznek (kénytelen vagyok rövidség kedvéért ezt a vonatkozásaiban és használataiban annyira megnyomorított szót használni), a művésznek a bátorsága ez, mely az örök gyermekiség akadályt nem ismerő szabadságával és korlátlan fantáziájával túllát az ismereteken és igazságokon, az "emberi értelem függvényein", egy végtelenül egyszerű, csodálkozó vagy nyugodt gesztussal világokat fog át és dimenziókat teremt, s ha boldog ihletségben felgyúl, a végtelenbe vész, s ha földi bánatoktól és sorsoktól elborul, az élet legmélyét könnyezi.

A művésznek (kénytelen vagyok rövidség kedvéért ezt a vonatkozásaiban és használataiban annyira megnyomorított szót használni), a művésznek a bátorsága ez, mely az örök gyermekiség akadályt nem ismerő szabadságával és korlátlan fantáziájával túllát az ismereteken és igazságokon, az "emberi értelem függvényein", egy végtelenül egyszerű, csodálkozó vagy nyugodt gesztussal világokat fog át és dimenziókat teremt, s ha boldog ihletségben felgyúl, a végtelenbe vész, s ha földi bánatoktól és sorsoktól elborul, az élet legmélyét könnyezi. Ez az oka annak, hogy a Karinthy elkalandozásai a világűrben, szédületes futamai a térben és időben nem annyira valamely irodalmi salto mortale impresszióját keltik, ami leheletvisszafojtva, megfeszült idegekkel figyelünk, mint inkább idegen világokról s ismeretlen életekről és élményekről szóló mesék nemes és csodálatos tüzeként melegítenek, melynek fantasztikus fényénél jóleső hangulat gyermekké érezni magunkat, s amelybe elbámulva, titokzatosságokat megvilágosodni és öröknek hitt világosságokat kihunyni látunk.

Tuesday, 18 June 2024

Zöldség Gyümölcs Tároló