Antik Kandalló Óra | Első Ókori Olimpiada

Bronz kandallóóra Antik, Régi kandallóóra - Vác (Pest megye) - 2022/03/03 Ár kérésre! 2111/210930/10 Bronz kandallóóra: 1830 körül. Francia. Tüziaranyozott, brünizált és zöld részekkel, eredeti, tisztított állapotban. Szerkezete felet csengőre ütő, órás által tisztított, működőképes. Zománc számlappal, tüziaranyozott mutatókkal. Méret... Art-deco kandalló óra szett Antik, Régi kandallóóra - Vác (Pest megye) - 2021/01/03 189. 000 Ft Art-deco kandalló óra szett: 1920 körüli. 3-4 féle márványból. Felet csengőre ütő, rugóhuzamú 1 hetes járattal, órás által tisztított működőképes szerkezettel. Ingával, kulccsal. Nagyon szép állapotban. Méret: 23 x 47 x 11cm, kicsi:12, 5 x 19... Antik kandallóóra Antik, Régi kandallóóra - Sarkad (Bekes megye) - 2020/08/21 100. 000 Ft Negyed ütős, hibátlan és nagyon szép állapotban van. Alabástrom kandalló óra Antik, Régi kandallóóra - Vác (Pest megye) - 2020/01/24 Ár kérésre! Alabástrom kandalló óra: első negyede. Kandalló óra Diána istennő szobrával. Alabástrom, aranyozott bronz szerelékkel. Zománc számlapon sárgaréz számlapgyűrűvel.

• Kandalló óra Diána istennő szobrával
• Antik fa dúsan faragott fali ónémet barométer német szöveggel – ANTIKDEKOR
• Antik Hermle kandalló óra | Kincsvadász

Kandalló Óra Diána Istennő Szobrával

Nagyon szép díszítéssel, figurákkal. Mé... Aranyozott kandallóóra vízimalommal és női figurával Antik, Régi kandallóóra - Aranyozott kandallóóra vízimalommal és női figurával: 1900 körüli. Aranyozott spiáter tokban, és működőképes órás által tisztított, felet csengőre ütő, hetes járatú szerkezettel. Térhatású, női figurális díszítéssel. Nagyon szép állapotban.... Aranyozott kandallóóra vasmacskával és női figurával Antik, Régi kandallóóra - Aranyozott kandallóóra vasmacskával és női figurával: 1850 körüli. Tűziaranyozott bronz, tisztított tokkal, és működőképes órás által tisztított, felet csengőre ütő, hetes járatú szerkezettel. A szerkezet hátsó csapág... Biedermeier intarziás kandallóóra Antik, Régi kandallóóra - Vác (Pest megye) - 2015/10/17 199. 000 Ft Biedermeier intarziás kandallóóra: 1840 körüli. Paliszander furnéros, tokon dús florális és egyenes intarzia csíkokkal. Antik fa dúsan faragott fali ónémet barométer német szöveggel – ANTIKDEKOR. Negyedet ütő bécsi, kétnapos járatú, korábban tisztított, próbált működőképes szerkezettel. Méret: 47×28, 5×14, 5 cm.

Antik Fa Dúsan Faragott Fali Ónémet Barométer Német Szöveggel – Antikdekor

K edves Vásárlóink! A kialakult járványügyi helyzetre való tekintettel üzletünk határozatlan ideig zárva tart! Ügyeleti kiszolgálással vagyunk nyitva, előzetes telefonos egyeztetés szükséges!! Megértésüket köszönjük! +36209460270

Antik Hermle Kandalló Óra | Kincsvadász

1 Antik, művészet apróhirdetés Feladó: Magánszemély Ár: 30 000 Ft Kínál/Keres: Kínál Apróhirdetés leírása Hibátlanul működő, fa tokos antik Art deco kandalló óra ébresztő funkcióval eladó. Mérete 215x145x45mm. Gyártási éve az 1930-40-es évekre tehető. Páratlan darab, gyártóját nem sikerült beazonosítani. Ugyanitt más ingóság, bútor, ruházat is olcsón eladó. Feladás dátuma: 2022. Április 06. - 17:59 Kedvencekhez: 200 Ft Otthon, kert » Építkezés, felújítás 100 50 000 Műtárgy, gyűjtemény » Antik, művészet 20 000 300 000 30 000 Apróhirdetés azonosítója: 389517 Probléma a hirdetéssel? Amennyiben az böngészése során bármely hirdetésünkkel kapcsolatban problémát, esetleg kifogásolható tartalmat tapasztalsz, kérjük jelezd azt nekünk az ügyfélszolgálat menüponton keresztül. A hirdetés azonosítóját (389517), és/vagy URL címét küldd el nekünk, hogy azt munkatársaink ellenőrizni tudják. Az nem vállal felelősséget az apróhirdetésben szereplő termékekért. Antik Hermle kandalló óra | Kincsvadász. Térkép Miskolc Borsod-Abaúj-Zemplén megye Megtekintés térképen Telefonszám Telefonszám megjelenítése Üzenet a hirdetésre Hirdető

000 Ft Asztali órakülönlegesség, apró hiányosságokkal. Egyedi mestermunka. A mesterjegy az óra hátsó ajtaján kis réz táblán. Rugós huzamú felesütős szerkezet, működőképes állapotban. Sajnos egy faragás az óra oldaláról hiányzik. Egyéb infó: Használt antikvi... Fa kandallóóra Antik, Régi kandallóóra - Mezőcsát (Borsod-Abauj-Zemplen megye) - 2016/10/01 12. 000 Ft Eladó a képen látható kandallóóra. Antik márvány óra Antik, Régi kandallóóra - IV. kerület (Budapest) - 2016/09/27 70. 000 Ft Antik márvány óra. Szerkezet működik, kulcs megvan hozzá. Szép oszlopos tömör márvány óra Antik, Régi kandallóóra - IV. kerület (Budapest) - 2016/09/27 35. 000 Ft Szép oszlopos tömör márvány óra. Sajnos a szerkezet hiányos és nem működik. Kandalló óra Antik, Régi kandallóóra - Nyíregyháza (Szabolcs-Szatmar-Bereg megye) - 2016/06/03 180. 000 Ft Szobros kandallóóra szett Mutatós, szép darab Nem tudjuk a pontos korát, de valószínűleg nem antik! Hibátlanul működő mechanikus óraszerkezet Felesütős Sérülésmentes állapotban felhúzókulccsal kérésre postázzuk, de személyesen is átvehető.

a) aranyérem b) serleg c) virágcsokor d) babérkoszorú e) töviskoszorú f) plüss figura 10) Mi volt az első ókori olimpiai helyszín? a) Athén b) Olümpia c) Róma d) New York e) London f) Párizs Ranglista Ez a ranglista jelenleg privát. Első ókori olimpiada. Kattintson a Megosztás és tegye nyílvánossá Ezt a ranglistát a tulajdonos letiltotta Ez a ranglista le van tiltva, mivel az opciók eltérnek a tulajdonostól. Bejelentkezés szükséges Téma Beállítások Kapcsoló sablon További formátumok jelennek meg a tevékenység lejátszásakor.

A régi görögség a Zeusz tiszteletére rendezett sportrendezvények alkalmából gyűlt egybe Olimpiában. Az ókori sportszentély máig megőrizte mágikus varázsát, hiszen ahogy Nikosz Kazatzakisz Olimpiáról írja: " nincs még egy táj Görögországban, mely ilyen szelíden, ugyanakkor ilyen állhatatosan intene a békére. " Olimpia röviddel az új Olimpia falu előtt fekszik. E termékeny dombvidék közepén, az Afiosz és Kladeosz folyók összefolyásánál rendezték meg az első ókori olimpiai játékokat. Első ókori olimpia. A Zeusz tiszteletére rendezett első olimpiai játékok "startpisztolya" Kr. e. 776-ban dördült el. Négyévente - a játékok közti időszakot "olimpiádnak" hívták - az ország minden részéből, utóbb az egész Római Birodalom területéről összegyűltek az atléták. Az öt napig tartó játékok idején tilos volt fegyvert fogni. Az öttusa diszkosz és gerelyhajításból, távolugrásból, futásból és birkózásból állt. Az atlétáknak meztelenül kellett versenyezni, mert állítólag a sportolók közé egyszer egy nő vegyült - a nők még a nézőtéren sem foglalhattak helyet.

Ebben a sportágban elég gyakran előfordult, hogy a versenyzők a játék után néhány nappal belehaltak sérüléseikbe. Miért volt olyan vonzó mégis az ókori Hellász ifjainak az olimpia? Miért volt érdemes még fiatal életüket is kockára tenni? A legenda szerint az első játékot i. 776-ban, az olympiai Zeusz-szentélyben tartották, és mindössze egyetlen számból állt: egy 192 méteres futóversenyből. Egy Koroibosz nevű futó győzött, így ő lett a történelem első olimpiai bajnoka. Ettől fogva az olimpiai játékokat 1100 éven át négyévente rendszeresen megtartották, egy Zeusz tiszteletére rendezett, nagyszabású fesztivál részeként. Theodosius császár azonban 393-ban úgy döntött, hogy a játékok túlságosan pogány szelleműek, és megszakította az ősi hagyományt. Az idők során egyre gyarapodott a sportágak száma, végül az 5 napig tartó játékok során 10 versenyszámban mérték össze tudásukat és erejüket az ifjak. Az olimpiai játékok rangja és hírneve szintén egyre nőtt, lassan háttérbe szorították az összes többi, más városokban rendezett versenyeket.

Hogy ez végül tényleg sikerült, részben az olümpiai ásatásoknak köszönhető. Ezek során kiderült, hogy az olimpiák nem egy vallási esemény melléktermékei voltak, hanem az akkori világ legjelentősebb, mindenkit egybegyűjtő rendezvényei. A legfőbb tényező azonban, aminek köszönhetően létrejött és fenn is maradt az olimpiai mozgalom, az maga Coubertin (kuberten) báró, aki eredetileg a Sorbonne-on tanult történelmet és pedagógiát. Tanulmányai során eljutott Angliába is, ahol nagy hatást gyakorolt rá az ottani nevelési gyakorlat, különösen a testnevelés. Hazatérve 1892-ben tartotta meg első előadását az olimpiákról, nem nagy sikerrel. 1894-ben összehívta a párizsi atlétikai kongresszust, ahol kihirdette a NOB megalakulását és az olimpiai játékok felújításának tervét. Az első játékokat 1896-ban Athénban kívánták megrendezni. Coubertin nem a sportteljesítményben látta az olimpia célját. Jelmondata: "A lényeg nem a győzelem, hanem a küzdelem maga. " Számára az olimpia által közvetített béke üzenete volt a legfontosabb, amely már az ókorban is kötelezte az embereket.

I. Jakab király igazi sportembernek számított a maga korában. Az ő támogatásával 1604-ben Robert Dover királyi ügyész dél-angliai vidéki birtokán megrendezte az English Olimpic Games (inglis olimpik gémz), illetve a Costwold Games (kocvold gémz) elnevezésű versenysorozatokat, amelyeket pünkösd táján tartották. A többnapos versenysorozatban voltak atlétikai versenyek, botvívás, birkózás, lófuttatás, nyúlvadászat, sakk, ének, zene. A játékokon – az ókori versenyekkel ellentétben – nemi és osztálykülönbségre való tekintet nélkül mindenki részt vehetett. Ezért ezek a játékok szellemiségüket tekintve már nem álltak messze az újkori olimpiáktól. 1793-ban a német testnevelés- és tornamozgalom legnagyobb alakja, Johann Christoph Friedrich GutsMuths (johan krisztof fridrih gucmutsz) kihirdette az olimpiai játékok felújításának azonnali szükségességét. Ekkor még mindig egy évszázaddal az első valódi újkori olimpia előtt járunk. Ferenc Lipót herceg támogatásával létrehozták a mai Németország területén a dessaui Olympiai Egyesületet, amely még az 1830-as években is rendezett antik görög mintájú tornaünnepélyeket.

Ezt követték azok az események, amelyeket előolimpiákként tartunk számon. Természetesen a görögök saját nemzeti kincsüknek tekintették az ókori pánhellén játékokat, ezért ők sem akartak lemaradni a futótűzként terjedő mozgalomról. A mozgalom elindítója hazájukban Evangelosz Zappasz, a kor egyik leggazdagabb üzletembere. Terve megvalósítása érdekében a saját vagyonát sem kímélte. A rendezvényt végül a görög uralkodó felesége nyitotta meg 1859. október 18-án. A következő játékokat csak 1870-ben tartották meg. A III. Olimpiára sem négy év múlva került sor – bár az eredeti elképzelés szerint a játékokat négyévente rendezték volna meg –, hanem 1875-ben. Ezt követően a következőt 1889-ben és az utolsót 1893-ban rendezték meg. Az esemény egyre népszerűbb lett. Mindez kedvezett Pierre de Coubertin (pier dö kuberten) báró 1894-es levelének, amely a párizsi atlétikai kongresszus meghívóját tartalmazta. Mint látható, évszázadokon át Európa-szerte több helyen is próbálták életre kelteni az antik görög sportjátékokat.

Sunday, 4 August 2024

Céges Ingatlan Eladása Magánszemélynek