Nemzeti Színház 1837 / Tiszántúli Református Egyházkerület

Az új Nemzeti Színház végül a Duna partján, 2002. március 15-én nyitotta meg kapuit. Elkészültére nemzeti jelképpé, szimbólummá váapító okiratában rögzítette: "…a hagyományok folytatása során törekedni kíván arra, hogy a felépült új Nemzeti Színházban, az intézmény jelentőségéhez méltó módon becsülje meg a magyar és egyetemes drámairodalom, a színházművészet tolmácsolóit. " Forrás: Képek:,

• Nemzeti színház 1837 bank
• Nemzeti színház 1837 budapest
• Nemzeti színház 1837 us
• Katalógusok | Református Kollégium Nagykönyvtára

Nemzeti Színház 1837 Bank

A Nemzeti Színházat először gróf Széchenyi István álmodta meg a Duna partjára. Pompázatos épületet tervezett, és az intézményt részvénytársaságként szerette volna üzemeltetni. A gróf 1832-es, A magyar játékszínről című röpiratában indítványozta a nagyszabású színház felépítését. A magyar országgyűlés 1836. évi 41. számú törvénycikkében elrendelte egy nemzeti díszes játékszín megvalósítását, mely Pest városában kijelölt telken a magyar Játékszínben, 1837. augusztus 22 -től 1840-ig Pesti Magyar Színház, majd 1840-től Nemzeti Színház néven működött. Az épületet, amely a Rákóczi út és a Múzeum körút sarkán állt, 1913-ban lebontották. A társulat számára a Blaha Lujza téren álló Népszínház épületét bérelték ki. Az épület lebontásáról 1963-ban a metró építésére hivatkozva döntöttek. A színház 1964-ig itt működött, majd 1965. április 23-án az épületet felrobbantották. 1964-ben a teátrum társulata átköltözött a mai Thália Színház épületébe, a Nagymező utcába. Két évvel később pedig a volt Magyar Színház épületébe, a Hevesi Sándor térre, egy hosszúra nyúlt átmeneti időre.

Nemzeti Színház 1837 Budapest

1914 júliusában az új Nemzeti Színház felépítéséről szóló törvényjavaslatot már nem lehetett beiktatni az országgyűlés napirendjébe, mert kitört az első világháború. 1920 márciusában a Népszínház előtti teret Blaha Lujza térnek nevezték el. 56 évig játszott a Blaha Lujza téri épületben a Nemzeti Színház társulata. 1964. február 13-án jelentették be a televízióban, hogy metróépítés miatt lebontják a Nemzeti Színházat. 1964. június 28-án tartották meg az utolsó előadást. 1965. január 15-én elkezdték a színházépület bontását. 1965. március 15-én felrobbantották a színház pincéjét és tartófödémeit (l. robbantás). 1965. április 23-án a színház utolsó falszakasza is leomlott (4., utolsó robbantás). III. Nemzeti Színház a Nagymező utcában /1964-1966/ 1964. október 2-án a Nagymező u. 22-ben /a Rádiusz mozi, Ifjúsági Színház, Petőfi Színház helyén, a mai Thália Színház helyén/ kezdte az évadot a Nemzeti Színház társulata. A Nagymező utcai színház megnyitásakor Az ember tragédiáját mutatták be. Két évig játszott a Nemzeti Színház társulata a Nagymező utcában.

Nemzeti Színház 1837 Us

• 1908 nyarán a Nemzeti Színház épületét tűzveszélyesnek és életveszélyesnek nyilvánították, és bezárták. II. Nemzeti Színház (1913 -1920) • Az új Nemzeti Színház felépítéséről egyidőben született meg az a határozat, amelyben a döntés a régi színházépület lebontása szerepel. • 1913 október és 1914 márciusa között az első épületet lebontották. • 1912 -ben elkészültek a tervek, az új Nemzeti Színház felépítéséről, amit a régi helyén, a Grassalkovich-féle telken valósítanak meg. • 1914 -ben nem lehetett a felépítésről szóló törvényjavaslatot beiktatni az országgyűlés napirendjébe, mert kitört az első világháború. • 1920 márciusában a Népszínház előtti teret Blaha Lujza térnek nevezték el. A Nemzeti Színház társulata 56 évig játszott ebben az épületben. III. Nemzeti Színház (1964 -1966) • 1964. február 13 -án jelentették be, hogy a metróépítés miatt lebontják a Nemzeti Színházat. Az utolsó előadást 1964 -június 28 -án tartották. • 1965. január 15 -én elkezdték a színházépület lebontását. március 15 -án felrobbantották a színház pincéjét és tartófödémeit.

A pesti Kolozsvár, Miskolc és Balatonfüred után a negyedik magyar nyelvű játékszín volt az országban. "Mielőtt Pesten házunk volt, sokan azt hitték, hogy csak ezt kell építeni, a többi magától megyen, s a sült galamb önkényt röpülend szánkba. Íme, itt az épület, s mit nyertünk vele? Hol állunk még mindig? Megszűntek színház iránti aggodalmaink? Korántsem, sőt mindennap rettegnünk kell, hogy amily nyakra-főre megnyitók azt fordított színdarabbal*, oly pompásan bezárjuk eredeti operával. S ez a Nemesis* keze lesz rajtunk, makacs egyet nem értésünk bűne miatt. " (Bajza József: Szózat a pesti Magyar Színház ügyében) "Én a magyar színház ügyét sokkal magasabb szempontból nézem; hogy vele nem puszta mulatságot és időtöltést akarok, hanem nyelvet és nemzetiséget, nemzeti érzelmeket, szimpátiákat stb., szóval egy intézetet, mely egészen magyar szellemtől legyen lelkesítve, mely kebeléből magyar levegőt leheljen e két városra. " (Bajza József: Szózat a pesti Magyar Színház ügyében) Az első pest-budai állandó, kőépületű magyar nyelven játszó színház végül 1837. augusztus 22-én nyílt meg Pesti Magyar Színház néven.

Tisztújítás 2021. 02. 03. 11:55 A koronavírus-járvány miatt videókonferenciát formájában rendezték meg az eseményt. Megtartotta alakuló ülését a Tiszántúli Református Egyházkerület újonnan megválasztott közgyűlése január 30-án – olvasható a oldalon. A kilenc egyházmegye online csatlakozott az egyházkerületi helyszínhez, így tizenkét külön teremben valósult meg az alkalom, százhuszonhárom alkotótag bekapcsolódásával. Tiszántúli református egyházkerület levéltára. A Magyarországi Református Egyházban 2020-ban lezajlott az egyházi törvények által előírt tisztújítás folyamata. Az új összetételű egyházkerületi közgyűlés mandátuma a 2021-től 2026-ig tartó időszakra szól. A közgyűlés kezdetén az egyházkerület újraválasztott püspöke, Fekete Károly tartott áhítatot. A püspök imádságában könyörgött a járvány elmúlásáért, a betegek gyógyulásáért, a gyászolók vigasztalásáért és a gyógyítás, gondoskodás szolgálatában állókért is. Az áhítat után Molnár János egyházkerületi főgondnok mondta el köszöntő szavait és az elnökség nevében megnyitotta a közgyűlést.

Katalógusok | Református Kollégium Nagykönyvtára

Programjaikat, híreiket és kérdéseiket a és a címre várjuk. Elérhetőségünk: Cím: 4026 Debrecen, Kálvin tér 17. Telefon: 52-614-500 Fax: 52-414-400

1530-1750. Jegyzékszerű források. Sajtó alá rend. Oláh Róbert. Szerk. és lektorálta: Monok István. Bp., 2009, OSZK (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 19/2. ) XX, 397 p. Az első igényesebb betűrendes katalógust Jánki Péter készítette 1738-ban. Hasonló katalógust állított össze Budai Ézsaiás 6 kötetben 1797-ben. Az első lapkatalógus az 1870-es évek eredménye, a már említett szakrendszer felállítása után. Katalógusok | Református Kollégium Nagykönyvtára. A szerzői és címszerinti betűrendes cédulakatalógust 2005-ig építettük, függetlenül attól, hogy 1993-tól számítógépre kerül az új állomány. Az 1970-es évektől 1998-ig ETO katalógus is készült. A retrospektív adatbevitel is lendületesen halad, így a régi állomány mintegy 70. 000 cédulájának bibliográfiai leírása, valamint az újonnan beszerzett könyvek leírásai, így összesen mintegy 190. 000 rekord az Interneten is hozzáférhető. Napjainkig könyvalakban, nyomtatásban is megjelent több szakcsoport, illetve a Kézirattár 1850 előtti anyagának katalógusa: A Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárának katalógusa.

Monday, 12 August 2024

Medison Étterem Kisvárda