Zalka Máté Doberdó – Csanádpalota Autópálya Határátkelő

Mert éppen a határ a fontos. Doberdó falu a hozzátartozó határral, egy lapos, tíz-tizenöt kilométeres, köves fennsíkkal, egyik legvéresebb pontja volt az olasz front – isonzói szakaszának. Doberdó – magyarul úgy hangzik: dob… doboló… Talán a véletlen folytán kapták fel ezt az elnevezést, hiszen nemcsak Doberdó község alatt folyt a vér. Ott van például Polozzo falu, Vermegliano vagy Monte Falcone… De az egész frontszakaszt Doberdó névre keresztelte a katonaság, mert ebben a szóban asszociálódtak azok a pergőtüzek, vérfergetegek, amelyekkel egybefonódik az Isonzófront tizenkét csatájának emléke. Doberdónak már tizenöt végén is eléggé gyászos reputációja volt a hadseregben. De tizenhat elején ez az elnevezés már egybehangzó volt a halálmezővel" – citáljuk Zalka Máté ezerszer idézett, de elégszer nem idézhető sorait arról a térségről, amely a magyar hadtörténelem és kegyeleti kultúra kiemelt pontja. Kellene hogy legyen. De mivel a magyar köztudatban az egész első világháború emlékezete nincs a helyén, így a Doberdó is az egyik – mégis talán az egyik legkevésbé ismeretlen – eleme ennek a véres történetnek, amely éppen úgy szól az értelmetlen tömeghalálról, mint a helytállásról és a hősiességről.

1. Zalka Máté | A magyar irodalom története | Kézikönyvtár
2. Egy halálmező krónikája - Könyv jelent meg az első világháború "legmagyarabb" hadszínteréről | Alfahír
3. Zalka Máté: Doberdó (Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1979) - antikvarium.hu
4. Csanádpalota autópálya határátkelő útinform

Zalka Máté | A Magyar Irodalom Története | Kézikönyvtár

A mostani kiadás a négy császári és királyi, és a négy magyar királyi ezred leírása mellett a csaták során helytálló két népfölkelő ezred bemutatásával is bővült. "Doberdó! Furcsa szó. Dobok peregnek és valami dübörgésszerű komorság. (…) A Doberdó név számunkra nemcsak a falut jelentette, hanem a körülötte elterülő lapos, tíz-tizenöt kilométeres hosszúságú, dél felé nyúló fennsíkot is. Ez a gyér növényzetű sziklás vidék volt az olasz front isonzói szakaszának egyik legtöbbet vértől áztatott területe. A Doberdó szónak visszhangja a magyar fülben: dob… doboló… Talán e véletlen folytán kapták föl éppen ennek a falunak a nevét, hiszen nemcsak Doberdó község alatt folyt a vér. (…) De az egész frontszakaszt Doberdó névre keresztelte a magyar katonaság, mert ez a doboló szóra emlékeztető név felidézte képzeletében a szüntelen pergőtüzet, a vérfergeteget. Doberdónak már tizenöt végén is elég gyászos híre volt a hadseregben, de tizenhat elején ez az elnevezés egyértelmű volt a halálmezővel. " - Zalka Máté (Frankl Béla) ( Doberdó - Moszkva, 1936. )

Egy Halálmező Krónikája - Könyv Jelent Meg Az Első Világháború &Quot;Legmagyarabb&Quot; Hadszínteréről | Alfahír

Egyik nemzetközileg legismertebb magyar név a kommunista emigráns irodalomban; nem annyira irodalmi, mint politikai és katonai tevékenysége révén. 1896-ban, a Szatmár megyei Matolcson született. Apja falusi boltos, aki fiát ügyvédi pályára szánja. Zalka Máté azonban kalandvágyó, fantasztikus terveket szövögető fiú. Az érettségi után (Szatmárnémetiben végezte a felsőkereskedelmit) színész lesz. Irodalmi ambíciói vannak, de írásaival nem kelt figyelmet. 1915-ben önként jelentkezik katonának s részt vesz a doberdói és volhínai harcokban. A hazafias felbuzdulás hamarosan kiábrándulássá vált át; a Bruszilov-féle áttörés idején hadifogságba kerül. Súlyos sebesülten viszik Szibériába, Krasznojarszkba, ahol kapcsolatba kerül a bolsevikokkal s forradalmárrá nevelődik. Alakja, tevékenysége köré, a valóságos tényektől ma még nehezen elválaszthatóan, számos legenda is fonódik ettől az időtől kezdve. "… Harcolt Szibériában, harcolt az Uraiban, Közép-Ázsiában, Ukrajnában és a Krímben, – írja róla Illés Béla.

Zalka Máté: Doberdó (Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1979) - Antikvarium.Hu

Zalka Máté legendák nélkül, 2020: Zalka Máté válogatott elbeszélései Избранное, 1988: Янош-солдат, 1998:

Zalka Máté: Doberdo I-II. (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1961) - Szerkesztő Grafikus Kiadó: Szépirodalmi Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1961 Kötés típusa: Könyvkötői kötés Oldalszám: 348 oldal Sorozatcím: Olcsó könyvtár Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 15 cm x 11 cm ISBN: Megjegyzés: I-II. egyben. Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg "... Doberdo kis krajnai szlovén falu Isztria félszigettől északnyugatra... De az egész frontszakaszt Doberdo névre keresztelte a magyar katonaság, mert ez a doboló szóra emlékeztető név felidézte képzeletében a szüntelen pergőtüzet, a vérfergeteget. Doberdónak már tizenöt végén is elég gyászos híre volt a hadseregben, de tizenhat elején ez az elnevezés egyértelmű volt a halálmezővel... " - írja az első világháborúról szóló nagy regényében Zalka Máté. Mátray Tibor, a Doberdo hőse, a félig még gyerek hadnagy első személyben mondja el a regényben pokoljárását, az aláaknázott hegy s egész zászlóalja pusztulásának történetét.

A térség legkiválóbb magyar ismerői, a nem kizárólag a könyvtárak, levéltárak mélyén kutató, hanem a terepet lövészárokról lövészárokra bejáró és régészeti eszközökkel feltáró Pintér Tamás, Rózsafi János és Stencinger Norbert sokat tesznek azért, hogy ez az áldatlan (és tudatlan) állapot gyökeresen megváltozzon. 2009-ben például kiadtak egy – akkoriban még nem túl nagy visszhangot kiváltó – alapművet, a Magyar ezredek a Doberdó-fennsík védelmében című munkát, amelynek köszönhetően aztán baráti-kutatói kör alakult ki "hivatásos" hadtörténészekből és saját családi költségvetésből kutató "civilekből": a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány és blog, amely a mai napig a legkitűnőbb és legalaposabb fóruma az első világháború magyar kutatásának. A szerzőhármas nemrégiben elérkezettnek látta az időt arra, hogy könyvüket – alaposan bővítve, a kor olvasási-befogadási igényeihez jobban hozzászabva – újra kiadják. A monografikus igényű feldolgozásban olvashatunk többek között azokról a magyarországi toborzású közös és honvéd gyalogezredekről, amelyek a Monarchia határait védték a doberdói sziklákon; a sebesültápolás, a lelki gondozás, a temetkezés rendjéről a frontvonalak mögött; illetve személyes sorsokról és átfogó stratégiai elemzésekről is.

Július 11-én, szombaton nyitják meg a forgalom előtt Nagylaknál az első autópálya-határátkelőt Magyarország és Románia között. Ugyanaznap adják át a Pécska (Pecica)-Arad közötti 16 kilométeres sztrádaszakaszt, illetve a magyar M43-as pálya Makó és az országhatár közötti 23 kilométeres szakaszát - tette hozzá a szóvivő. Autó: Megnyílik az első autópálya-határátkelő Magyarország és Románia között | hvg.hu. A Mediafax a román Szociáldemokrata Párt (PSD) Arad megyei szervezetétől arról értesült, hogy az avatásra Orbán Viktor magyar és Victor Ponta román miniszterelnököt is várják. A Nagylak (Nadlac)- Csanádpalota autópálya-határátkelő megnyitása nyomán Arad és Temesvár lesz Románia első két nagyvárosa, amelyet bekapcsolnak az európai gyorsforgalmi úthálózatba.

Csanádpalota Autópálya Határátkelő Útinform

Kisbusz szenvedett súlyos balesetet a Nagylak 2-Csanádpalota határátkelőn Life - 21. 06. 14 08:30 Baleset-bűnügy Csehországban bejegyzett kisbusz szenvedett súlyos balesetet hétfő hajnalban a Nagylak 2-Csanádpalota határátkelőhely közelében, a román oldalon - közölte az Agerpres hírügynökség. Csanádpalota autópálya határátkelő útinform. 16 kapcsolódó hír Bevezető szöveg megjelenítése Opciók Cseh kisbusz szenvedett súlyos balesetet a magyar-román határnál - 21. 14 07:47 Baleset-bűnügy A Nagylak 2-Csanádpalota határátkelőnél történt balesetben egy ember meghalt és 16 személy megsérült. Súlyos balesetet szenvedett egy kisbusz: egy ember meghalt, sokan megsérültek ATV - 21. 14 08:35 Baleset-bűnügy Csehországban bejegyzett kisbusz szenvedett súlyos balesetet hétfő hajnalban a Nagylak 2-Csanádpalota határátkelőhely közelében, a román oldalon - közölte az Agerpres hírügynökség. Egy ember életét vesztette és 16 ember megsérült egy súlyos balesetben Csanádpalotánál Liner - 21. 14 13:36 Baleset-bűnügy Hétfő hajnalban a Nagylak 2-Csanádpalota határátkelőhely közelében egy kisbusz utasai szenvedtek súlyos balesetet a román oldalon, melynek következtében egy ember életét vesztette, 16 ember pedig megsebesült.

Szlovén határszakasz: Rédics - Dolga Vas- Nemzetközi forgalom számára nyitva 0:00-24:00; Tornyiszentmiklós - Pince- Magyar és szlovén állampolgárok részére nyitva; Tornyiszentmiklós - Pince M70 gyorsforgalmi út- Nemzetközi forgalom számára nyitva 0:00 - 24:00 Cikkünben a 2020. március 23. Legalább félórás a várakozási idő az autópálya-határátkelőnél. 7:00 órai adatok olvashatóak. A folyamatosan frissülő adatok elérhetőek az alábbi linken: Határinfó adatok Forrás:

Wednesday, 17 July 2024

Bárdi Autó Sárvár