Élettársi Kapcsolat Hány Év Után

Élettársi Kapcsolat Hány Év Után

Kosztolányi Dezső Paulina Elemzés

Egyszerre megállt a kopasz íróasztala előtt, s ezt kérdezte: - Takács kartárs fia - felelte a kopasz. A főnök hallgatott. Tovább folytatta sétáját. Amikor Pista elé ért, megszólította: - Takács Istvánnak - felelte csengő hangon és bátran Pista, aki már talpra ugrott, s feszesen kihúzta magát. - Milyen a bizonyítvány? - Van egy elégséges is. - Jeles. De van egy jó is. Számtanból. - Még nem tudom - mondta Pista szünet után, vállát vonogatva, szemérmesen. - Repülő - vallotta be Pista, halkan. - Repülő? - kérdezte a főnök hangosan és csodálkozva. Kosztolányi Dezső: A kulcs (elemzés) – Jegyzetek. Miért éppen repülő? Pista válaszolni készült erre a nagy és nehéz kérdésre, amikor lélekszakadva jött vissza apja. Fakó homloka verejtékezett. Néhány, zsineggel összekötött ívet nyújtott át a főnöknek: - Méltóztassék parancsolni. - Köszönöm - szólt a főnök, de nem rá tekintett, hanem erre a lelkes, piros arcú kisfiúra. - Elbeszélgettünk a fiával - újságolta Takácsnak, mosolyogva. - Kedves, értelmes fiúcska. Úgy látszik, jó tanuló is. - Igen, méltóságos uram - lelkendezett Takács -, iparkodó, szorgalmas gyermek - és fiára pillantott.

ÉRettséGi TéTelek - KosztoláNyi Dezső | Sulinet HíRmagazin

"Szóval bevallom néked... "? "Nézd csak, tudom, hogy... " A vers szerkezetét nemcsak a közléshelyzet megváltozása tagolja, hanem a két ellentétes világsík, a lent és a fent értékvilága is. A lent prózai – már-már állati, öntudatlan létet idéző ("vakon", "ketrec") – világához képest patetikus, himnikus hangú leírás következik ( "De fönn"). A Logodi utcai éjszakai panoptikum látványa egyszerre groteszk és gyengéd. Az alvó család jellemzésére – "a szájakon lágy álombeli mézek" – szeretetteljes képet rajzol a költő. A környezetrajz ezután sivár és lehangoló képet ad a való világról: "A ház is alszik, holtan és bután, mint majd száz év után, ha összeomlik, gyom virít alóla, s nem sejti senki róla, hogy otthonunk volt-e vagy állat óla. Irodalom - 11. osztály | Sulinet Tudásbázis. " Az emberi élet kiszolgáltatottságával és mulandóságával szemben az égi csillagvilág az időtlenséget és állandóságot, ugyanakkor a létbe helyezett ember sorsának véletlenszerűségét is jelenti. "s most néznek engem, aki ide estem és állok egy ablakban, Budapesten. "

Irodalom - 11. OsztáLy | Sulinet TudáSbáZis

Megfelel a novella műfaj hagyományos követelményeinek. Kosztolányi novellái rövidek, tömörek, drámai jellegűek. Hiányoznak a hosszú leírások, helyettük a szerző megelevenítő képeket használ, éles kontrasztot teremt. Fontos szerepet kapnak a lélektani kérdések és a tudatalatti tényezők, melyeket fel kell tárni. Téma. A kulcs témája a társadalmi helyzet és az apai tekintély. Az író egy látszólag jelentéktelen eseményt emel ki a gyermek életéből, de a főhőst ez az eset mégis megviseli. Hangvétel. A mű hangvétele tárgyias, tényszerű, hangulata feszültséggel terhes. Érettségi tételek - Kosztolányi Dezső | Sulinet Hírmagazin. Helyszín: az apa munkahelye, a hivatal. A nyomasztó környezet előrevetíti a csalódást. Idő. A cselekmény ideje kb. 1 óra hossza, ennyi idő alatt játszódik. Az események lineárisan követik egymást. Cím. A cím egy tárgyat jelöl meg, a kulcsot, amely miatt a kisfiúnak meg kell keresnie az apját a hivatalban, de megjelent már a mű III. emelet, 578 címen is (ez a cím azt a szobát jelöli meg, ahol az apa dolgozik). A címbeli kulcs egyszerre konkrétan és jelképesen is értelmezhető.

Kosztolányi Dezső: A Kulcs (Elemzés) &Ndash; Jegyzetek

az éjszaka, ősz a betegséget, boldogtalanságot idézi, a az elmúlás évszak képe. Az éjszaka motívuma több Kosztolányi-versben is megjelenik, a meditálás, elégikus hangulat, magány, egyedüllét, megnemértettség képe. Az álom: vágyak, időérzék elvesztése. Az ablak, fény, a rálátás, felismerés jelképe lehet. - Eltérések a hagyományos novellától: narrátor: író és főhős (Esti Kornél) alakja keveredik. A beszédhelyzet jellemzői: először E/2. személyű felszólítással indul a novella, majd E/1. személyű emlékezésbe, elmélkedésbe vált az elbeszélő, végül T/2 kiszólással fordul a lélekelemzőkhöz. - A szöveg narrátora az író, ténylegesen én-beszédet, kivetített belső monológot olvashatunk. - A cselekmény helyét a lélek világa veszi át, ezért nehéz a novella értelmezése, mert eltér a hagyományos novellaműfaj elvárásaitól. - Kosztolányira erősen hatott freudi lélektan, a lelki folyamatok különböző értelmezése, ezen a novellán is érezhető, mint ahogy az egész Esti Kornél novellafüzéren is. (Csáth Géza hatása szintén erős Kosztolányi novelláin.

- Az őrszobában majd agyba-főbe verik. Vagy el se jut odáig. Belökik a Tiberisbe. - Az mindegy - mondta a költő. - Az igazság az utcán ment és ordított. Mi pedig meghallottuk a szavát. Fölriadtunk ágyunkból, nem bírunk többé aludni, nem tudjuk folytatni előbbi vitánkat. Róla gondolkozunk. Az igazságról. Lásd, még mindig erről beszélünk. Ez is valami. Nekem nagyon tetszik ez a novella. Kosztolányit pedig zseniális költőnek és írónak tartom. Ez a novella tulajdonképpen nem is rendelkezik egy normális novella ismérveivel. Hiszen 7 szereplője is van (Paulina, a hajóslegény, a hajóács, a 2 katona, a költő és a bölcs). Kezdjük az elemzést a kis rabszolgalány jellemével. Paulina egy koszos kis rabszolgalány vörös hajjal és kék szemekkel. Paulina az egész műn keresztül az igazságot testesíti meg. Milyen furcsa, hogy általában a katonák is az igazságot testesítik meg, vagy kellene nekik, de itt nem. Hiszen nem hallgatnak Paulinára, nem hisznek neki. Paulina foggal-körömmel harcol az igazáért, de sajnos ezzel sem ér el semmmit.

Regényei: A Pacsirta (1924) és az Aranysárkány (1925) című regények színhelye Sárszeg, a képzeletbeli, de nagyon reálisnak ható kisváros. Az értékek viszonylagosságának bemutatásához – a tiszta történetmondáson és a párbeszédeken túl – az író élt a közvetlenül idézett belső magánbeszéddel, így a tudat mélyén végbemenő folyamatok ábrázolására is lehetőség nyílt. Esti Kornél 1925 és 1933 között vetette papírra az Esti Kornél-novellákat, melyeket két kötetben jelentetett meg (Esti Kornél 1933, Esti Kornél kalandjai – a Tengerszem című kötetben 1936). Az elbeszélő és a főhős viszonyát az első fejezet tisztázza. A két személy megdöbbentően hasonlít egymásra, de nem azonosak. Az alteregó (az én megkettőzése) segítségével a tudatalatti szándékok, ösztönök, álmok, vágyak megfogalmazhatóvá válnak. (Ezzel a módszerrel találkozhatunk Oscar Wilde Dorian Gray arcképe, Stevenson Dr. Jekyll és Mr. Hyde és Babits A gólyakalifa című regényében is. ) Az élet és halál teljességét megragadni kívánó Esti a szellem szabadságát és érinthetetlenségét védelmezi az Esti Kornél énekében is.

Sunday, 19 May 2024
Duna Lövész Kupon