Kabos István György

Később még egyszer visszatért Nagyváradra, ahol 1918-ban színház alapítással is próbálkozott, de ebbe végül belebukott. 1919-ben még mindig Nagyváradon, feleségül vette Puhalag Máriá t, dr. Surányi Imre hadiözvegyét. A nőnek ekkor már volt egy 8 éves lánya, Gabriella, majd nem sokkal később közös gyerekük, Kabos István György is megszületett. Családjával együtt visszaköltözött Budapestre, ahol több színházban is nagy sikereket aratott, játszott többek között a Vígszínházban, az Andrássy úti Színházban, a Magyar Színházban, a Pesti Kabaréban és a Renaissance Színházban. 1926–1929 között a Fővárosi Operettszínház tagja volt, 1929 novemberétől hat hónapra pedig a színház igazgatója lett, és Fővárosi Művész Színházra nevezte át azt. Főoldal - Győri Szalon. Először Zsolt Béla Erzsébetváros című darabját mutatták be a vezetése alatt, ami hatalmas sikert aratott. A darabban ő alakította Kardos urat, akinek egyik napról a másikra csúszik szét az egész élete, és ebben a drámai szerepben is nagyszerűen teljesített, jó kritikákat kapott, de a közönség nem értékelte igazán, hogy kedvenc mókamesterük komolyabb vizekre evezne, és Kabos hamarosan visszatért a korábban megszokott operett szerepekhez.

1. Főoldal - Győri Szalon
2. A vidámság szomorú, hagymát hagymával faló mániákusa – Kabos Gyula - ÉLETIGENLŐK
3. Kabos Gyulát Magyarországon ezrek ünnepelték, Amerikába emigrált, ahol elszegényedve halt meg

Főoldal - Győri Szalon

Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2016. okt 13. 18:40 A Hyppolit, a lakáj című filmben nyújtott alakításával robbant be a film világába Budapest — Miután visszatért Budapestre, Kabos Gyula a Nagymező utcai Fővárosi Or­feumban játszott egy darabban, később rendezett, sőt még szerzőként is kipróbálta magát. Végül a sikertelenség és egy rossz üzlet után visszatért Nagyváradra, ahol a Fekete Sas Szálloda báltermében kezdett el va­rietészínházat csinálni, ami egy ideig sikeres is volt, ám a háborús helyzet, a pénz­hiány miatt hamar megcsappant a nézőszám, Kabos pedig ezért 1919-ben távozott. Kabos Gyulát Magyarországon ezrek ünnepelték, Amerikába emigrált, ahol elszegényedve halt meg. Ugyanebben az évben a magánélete is fordulatot vett, hiszen feleségül vette az özvegy Puhalag Máriát, és ettől kezdve közösen nevelték az asszony lányát, az ekkor nyolcéves Surányi Gabit. Nem sokkal később hármasban visszaköltöztek a fővárosba, és megszületett közös gyermekük, Kabos István György. Bár eleinte nem kapott sok szerepet, de a kritikusok imádták, és mindig kiemelték a képességeit.

A Vidámság Szomorú, Hagymát Hagymával Faló Mániákusa – Kabos Gyula - Életigenlők

Olyan darabokat mutatott be, mint Zsolt Béla Erzsébetváros a, de a sikerek ezzel ki is fújtak. Az anyagilag kifejezetten veszteséges színházat Kabos sem tudta megmenteni, akárhogy kapkodott is fűhöz-fához. A vidámság szomorú, hagymát hagymával faló mániákusa – Kabos Gyula - ÉLETIGENLŐK. A teátrum csődbe ment, és magával rántotta az igazgatót is. Ettől kezdve Kabos, aki egyébként sem tudott igazán kiállni magáért, és aki folyamatosan támogatta anyagilag a tágabb családját is, minden beérkező jövedelmének több mint háromnegyedét kétszázezer pengős adóssága rendezésére költötte hosszú éveken át. Szerencsére szerepekben nem volt hiány, hiszen a közönség imádta, és a hangosfilm igazi sztárt faragott belőle – 8 év alatt 45 filmben játszott elképesztő precitizással, könnyedséggel. Színpadi szerepeit is folytatta, de igazán komoly színészi munkát csak ritkán bíztak rá, így színésztársai lenézték. Pedig komoly szerepekben is megmutatta tehetségét, például 1924-ben a Vígszínházban Jób Dániel rendezésében a Cseresznyéskert Lopahinjaként, vagy 1933-ban a Magyar Színház deszkáin a Bűn és Bűnhődés Marmeladovjaként.

Kabos Gyulát Magyarországon Ezrek Ünnepelték, Amerikába Emigrált, Ahol Elszegényedve Halt Meg

Vigadót nyit Nagyváradon, nőül vesz egy hadiözvegyet Még tart a háború, amikor 1916 áprilisában a katonai papírja szerint rokkant Kabos Gyula feltűnik a Kristálypalota Szerecsen (ma Paulay Ede) utcai mulató műsorában. Majd minden állítólagos fogyatékossága ellenére ősztől már a Nagymező utcai, az előbbinél jóval színvonalasabb Fővárosi Orfeum színpadán játszik, rendez, és jegyez szerzőként is néhány jelenetet. Orfeumi produkcióira már a Színházi Élet is reflektál: Kabos Gyula egész egyéni eszközökkel, a sablonoktól mindig messze eltérően, idegen iskolákat sosem követve teszi a dolgát a rivaldában. Mindig frissen hat ez a fiatal színész. Tánca és játéka egészen meglepő, és igazolja azt a népszerűséget, amelyre rövid idő alatt sikerült szert tennie. Csakhogy Kabos Gyula gyűlöli az esztrád létet. A háború utáni hónapokban többször is ajánlkozik különböző színházaknál – köztük a Király Színháznál –, de a kabarévilágban megszerzett gyors pesti népszerűsége nem jó ajánlólevél. Ismerősei összehozzák két rendkívül jómódú, kabarékedvelő személlyel – név szerint Politzer Sándorral és özvegy Corner Lajosné Tolnai Helénnel –, akiket meggyőz: fektessék pénzüket a művészeti vezetésével megnyitandó nagyváradi Vigadóba.

Az izguló Kabos rossz helyre lépett és egyenesen belezuhant a zenekari árokba, azon belül pontosan a brácsásra. Se zene, se lámpa, se előadás. "... így lett az én első fellépésem lelépés. Szóval mindjárt a pályakezdeten azt csináltam, ami később is megmaradt szerepkörömnek: tragikus figurát alakítottam. Komikus volt, mert nevettek az emberek, és tragikus volt, mert úgy megütöttem magam, hogy utána két hétig nyomtam az ágyat. " Szép pálya, hatalmas sikerek Nem ismernénk ennyire Kabos Gyula nevét, ha nem lett volna elképesztően sikeres táncos komikus, a pesti kabaré és a vígjátékok félszeg, csetlő-botló, közvetlen humorú egyénisége. Játszott Zomborban, Szabadkán, Nagyváradon, később a Király Színházban, a Royal Sörkabaréban, a Kristálypalotában, a Fővárosi Orfeumban, a Télikertben, a Magyar Színházban, a Dunaparti Színházban, a Vígszínházban és a Fővárosi Operettszínházban. Akármilyen komikus jelenetet bíztak rá, vagy írattak meg vele, garantált volt a nevetés. Első komoly címszerepét Budapesten játszotta a Renaissance Színházban, Szemen Juskevics orosz író Szorkin és a főnyeremény című tragikomédiájában.

Hiába tiltotta el orvosa a színpadtól, Kabos továbbra is fellépett, és második rosszulléte után a harmadiknál tüdőgyulladást kapott. Utolsó két hetét egy kórházban, oxigénsátorban töltötte. 1941. október 6-án hunyt el New Yorkban. A New Jersey állambeli Emerson város Cedar Park-i temetőjében Kobas néven temették el, és sírjára csak jóval később akadtak rá. 1996. november 30-án temették újra a Farkasréti temetőben. Felesége több mint nyolc évvel élte túl, 1950. január 25-én hunyt el Budapesten. Kabos László az ő tiszteletére vette fel a Kabos nevet, oldalági rokonok voltak. Batári Gábor

Friday, 28 June 2024

Kerti Szélmalom Készítése