Mtva Archívum | Épület - Nagyszalonta - Tájház Arany János Szülőháza Helyén | Éjjeli Lepke Fajok

Bagyinszky Zoltán fotográfus, a program egyik kulturális ügyintézője az MTI kérdésére válaszolva elmondta, egyre több fotót kapnak, volt olyan fiatal, "aki nagyon ötletesen" egy petrencrúd helyett egy csaknem 5 méteres fenyőágat tartva örökítette meg magát. Hozzátette: az internetes versenybe igyekeznek az erdélyieket is bevonni. Arany János szülőháza a Gyulától 40 kilométerre fekvő Nagyszalontán Ugyancsak a fiataloknak szól a Johnny Gold Face Time netes versmondó verseny, amely során Arany János egy költeményét kell elszavalni, arról videót kell készíteni és azt feltölteni a netes videómegosztó portálra. November 8-án a Kaláka együttes ad koncertet Arany megzenésített verseiből az iskolásoknak, november 13-án, a Magyar Nyelv Napja alkalmából mintegy 500 diák szavalja majd közösen A walesi bárdok balladát a gyulai várban. November 22-án a Gyulai Hírlap jubileumi különszámmal jelenik meg, a záróprogram november 30-án Banner Zoltán előadóművész Arany-estje lesz a Gyulai Várszínház kamaratermében.

• Kapcsolat
• Gyulai Hírlap - A magyar kultúra napján közösen ünnepel Gyula és Nagyszalonta város
• Derecske Önkormányzat | Nagyszalonta
• Mit eszik egy éjjeli lepke?
• Lepke vagy pillangó? – I N S E C T U M
• Halálfejes lepke – Wikipédia

Kapcsolat

A harmadikon a dolgozószoba bútorai vannak, melyek a budapesti akadémiai lakásból kerültek Nagyszalontára. Bocskai István teljes alakos szobra a Központi parkban. A Kossuth szobor a Református templom mellett a Romániához csatolt területek egyetlen megmaradt Kossuth-szobra. Szobor Park (Ref. Templom jobb oldalán): Arany János teljes alakos szobra, Sinka István, Zilahy Lajos, Kulin György, a Kossuth-díjjal kitüntetett Kiss István (szobrász) mellszobrai. A Hajdú emlékmű: Nagyszalonta "400 éve város" emlékére állított Hajdú emlékmű, az Erzsébet parkban az 1896-os millenniumi ünnepségek alkalmával ültetett két tölgyfa tövében található. Arany János szülőháza helyén álló házon emléktábla látható. Zilahy Lajos szülőháza emléktáblával megjelölve. Kulin György szülőháza emléktáblával megjelölve. Sinka István szülőháza emléktáblával megjelölve.

Gyulai Hírlap - A Magyar Kultúra Napján Közösen Ünnepel Gyula És Nagyszalonta Város

A kor hangulatát idéző ház és berendezése az 1800-as évekbe vezetett vissza. A ház nem, de a telek azonban az, ahol Arany János szülőháza állt, ahol gyermekkorában játszott. A költő idejéből való a gémeskút is az Arany-portán. Ennek a kútnak itta a vizét Arany János gyermekkorában. A porta udvarán élő eperfa az, amely nyaranta édes gyümölcsöt termett/terem. A Családi kör című (még Szalontán) írt versében megénekelt "feketén bólingat" a legendás öreg eperfa sarja ma is látható. Itt hallgattuk meg a XXI. századi technika segítségével Csuja Imre színművész csodálatos előadásában Arany János Családi kör című költeményét. Hihetetlen hatása és hangulata volt, ott, azon a helyen, az eperfa alatt hallgatni e sorokat. Az a nagyszerű ezekben a kirándulásokban, hogy a hely szelleme, ami mindenkit megérint, pótolhatatlan élmény és semmivel sem helyettesíthető. A látogatókat Fekete Mária fogadja, hogy az itt eltöltött idő alatt átszellemüljenek. Az Arany-porta őrzi a költő gyermekkorának emlékét, s ezt megérzik mindazok, akik idelátogatnak.

Derecske Önkormányzat | Nagyszalonta

Az Arany porta a tűz martaléka lett. A leégett ház falait felhasználva építették fel újra a bogárhátú házat. Ez a ház sem létezik már, mert 1847-ben a Kalári tűzvész elpusztította a város négyötödét, köztük ezt a házat is. A helyére emelt épületet az Arany Emlékegyesület 1908-ban megvásárolta 4200 koronáért és 1909. május végén avatták fel a ház falán ma is látható márványtáblát. Ezt a házat az ötvenes években államosították. 2002-ben kapta vissza az ingatlant az Arany János Művelődési Egyesület, de olyan rossz, elhanyagolt állapotban volt, hogy lebontották. Az alapokat meghagyva, az eredetihez leginkább hasonlító, nádfedeles (immár a negyedik) épületet felépítve próbálták meg visszaidézni a szülőház arculatát. Az udvaron található kút már Arany idejében is létezett, bár az ágast és a gémet azóta több ízben kicserélték. A ház melletti eperfa is a Családi körben megénekelt fa "csemetéje". Az épületet és a benne kialakított, néprajzi jellegű helytörténeti kiállítást 2010. júniusában adták át.

Rendelje meg Ön is magazinjainkat! A főtéren álló csonka torony Szalonta egykori várának őrtornya. A várat 1620 körül kezdték építeni, és 1636-ban már készen volt, mert a törökök ellen vívott Szalonta környéki harcokban már említették: ez év október 6-án I. Rákóczi György itt verte meg a törököket, akik Bethlen Istvánt akarták visszaültetni Erdély fejedelmi trónjára. Hajdú lakosai 1631-ben és egy évvel később I. Rákóczi Györgytől több pusztára nyertek adományleveleket. 1658-ban a lakosok a várat és a községet, a törökök közeledtének hírére, II. Rákóczi György fejedelem parancsára lerombolták, nehogy török kézbe kerüljön, és a községből minden jószágokkal elmenekülnek. Várából mára csak a csonka torony maradt fenn. Az így pusztán maradt község csak a század végén kezdett ismét benépesülni, és 1695-ben már ismét szervezkedett. 1702-ben I. Lipót császár herceg Esterházy Pál nádornak adta zálogba, 1745-ben pedig Mária Terézia Esterházy Antal Pál hercegnek adományozza. A 18. század végén és a 19. század elején még körülbelül 200 nemes család lakta a várost, melynek állattenyésztése már a múlt század elején európai hírű volt.

Az éjszakai lepkék ( latinul: Heterocera) a lepkék (Lepidoptera) rendjébe tartozó rovarok csoportja. Körülbelül 160. 000 éjjeli lepke faj van, [1] amelyek többségét még nem is dokumentálták. Legtöbb faja éjjeli, de krepuszkuláris és nappali fajok is akadnak. Mit eszik egy éjjeli lepke?. Az éjszakai lepkék lárvái, vagyis a hernyók, lyukakat ásnak a földbe, és ott élnek felnőtt korukig. [2] Az éjszakai lepkék sokkal korábban kifejlődtek, mint a lepkék: találtak már 190 millió éves kövületeket is. Úgy gondolják, hogy a Lepidoptera rend mindkét típusa együtt fejlődött a virágos növényekkel, elsősorban azért, mert a legtöbb modern faj felnőttként és lárvaként is virágzó növényekkel táplálkozik. Az egyik legkorábbi ismert faj, amelyet az éjjeli lepkék ősének tartanak, az Archaeolepis mane. Fosszilis töredékei olyan pikkelyes szárnyakat mutatnak, amelyek erezetükben hasonlóak a tegzeslegyekéhez ( Phryganea striata). [3] Egyes lepkék, főleg a hernyóik, komoly kártevőnek számítanak a mezőgazdaságban. [4] A Tineidae család több tagját is kártevőnek tartják, mivel a lárváik megeszik a ruhákat és a gyapjúból vagy selyemből készült takarókat.

Mit Eszik Egy Éjjeli Lepke?

A petéket óvatosan helyezzük egy tiszta, műanyag dobozba (pl. haltápos doboz). A dobozt tegyük erkélyre, padlásra vagy más olyan, védett helyre, ahol némi természeti behatás azért éri. Tavasszal vigyük a lakásba, és minden nap nézzük meg, nem keltek-e ki a hernyók. A kis hernyókat tegyük át nagyobb dobozba, etessük friss bükk-, tölgy- vagy más permetmentes falevéllel (alma, szilva). Minden nap háromszor takarítsuk ki a dobozt. Lepke vagy pillangó? – I N S E C T U M. Nedves levelet ne adjunk nekik! Ha már kinőtték a dobozt, építsünk nekik terráriumot: műanyag palántázó cserép tetejére rakjunk egy fakeretbe erősített szúnyoghálót. Ha ez is kicsi, akkor csináljunk többet, és osszuk szét benne a hernyókat! 3-4 hét múlva bebábozódnak. A bábokat tegyük egy felnőtt lepkének kialakított terráriumba! A terrárium 1 méter oldalú kocka legyen, és azt erkélyre vagy padlásra tegyük. A bábból a lepke augusztus elején kel ki. A lepke nem táplálkozik. A lepkéket elengedhetjük, de tovább is szaporíthatjuk őket.

Lepke Vagy Pillangó? &Ndash; I N S E C T U M

Legegyszerűbb módszer, ha felkapcsolunk egy olyan villanyt, ami megvilágítja a ház egyik külső falfelületét. Ha türelmesen várakozunk, hamarosan megjelennek az első lepkék. Továbbfejlesztett változat: ha van kerti szárítókötél, akasszunk ki rá nagyméretű, fehér lepedőket és ezeket világítsuk meg. (A szomszédot pedig tájékoztassuk tevékenységünk okáról, mielőtt tárcsázná a diliház telefonszámát. ) Egy profibb fénycsapda, amit elvileg akár magára is hagyhatunk: lepedőből sátorszerű alakzatot készítünk. A sátor csúcsán egy (szűk szájú) üveg van, ebbe esnek bele a lepkék. Ezt nem próbáltam, de állítólag ez történik: a lepke rárepül a megvilágított lepedőre, majd automatikusan elkezd felfelé mászni rajta, és beleesik az üvegbe, ahonnan reményeink szerint nem fog kiszabadulni. Hát.. vele próbálkozni. 3. Illatcsapda Az illatok szintén vonzzák a lepkéket. Halálfejes lepke – Wikipédia. módszer: sörbe vagy cukros vízbe mártott szivacsokat akasszunk ki a kertbe! A lepkék imádják szívogatni ezeket a nedveket, így a szivacsokról könnyen begyűjthetjük őket.

Halálfejes Lepke – Wikipédia

A rovarok világa nagyon változatos, képviselői nemcsak a nap folyamán élnek aktív életmóddal. Egyes fajok inkább az éjszakai időt veszik igénybe, az ilyen éjszakai szerető lepke. A legtöbb képviselő számára ideális a sötét napszak. megjelenés A rovar éjjeli lepkékhez tartozik és a pillangókkal azonos szinten áll. A tudományos terminológiában az összes kis pillangó lepkékre utal. Külső szempontból a rovarok ez a két képviselője nagyon hasonló: Mindegyiknek hosszúkás, orsó alakú test van. Csak a lepkéknél számos szőrszál van bevonva. Szükségszerűen két pár szárny van, az első pár kissé jobban fejlett. Általában védő színűek, a lepkékben sötét színek dominálnak. Három pár láb segít szárnyak nélkül mozgatni a rovarot. A kerek fejen vannak olyan antennák, amelyek a legelején megvastagodtak, és bőségesen szőrszálakkal vannak borítva. Tipp! A lepkék fotója azt mutatja, hogy szinte teljes egészében szőrszálakkal vannak borítva, amelyek révén érzékelik a környezetet. Különösen érzékenyek az antennákon, minél nagyobb a szőrzet, annál jobban orientálódik a pillangó az űrben.

Sorozatunk három védett terület fajainak és élőhelyeinek megismertetéséhez járul hozzá. A bemutatott felmérések a védett fajok állományainak felbecslését és potenciális élőhelyeinek feltérképezését célozták, ami a területek kezelési tervének elkészítéséhez volt szükséges. A Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Biológiai és Ökológiai Intézetének háttérintézményeként működő Apáthy István Egyesület egy uniós pályázat keretében összesen három Kolozs megyei Natura 2000-es terület kezelési tervét készíttette el, amelyeket február folyamán közvita keretében vitattak meg az érintettek. A projekt címe: A kolozsvári Bükk-Malomvölgy (ROSCI0074), Szentiváni rét (ROSCI0356) és a Kis-Szamos (ROSCI0394) közösségi jelentőségű területek integrált kezelési terveinek kidolgozása. A kezelési tervek elérhetők honlapunkon, hozzászólásokat, javaslatokat a címre várunk. Az Apáthy István Egyesület sajtóanyaga

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A lap mérete: 3789 bájt Kertészet Tölgy-pávaszem ( Antheraea yamamai, Syn: -) Más neve(i): tölgy-selyemlepke, japán selyemlepke A tölgy-pávaszem a rovarok osztályába a lepkék rendjébe és a pávaszemek családjába tartozó faj. Eredeti élőhelye Japán. Európában inváziós faj. Tenyésztési célból hozták be Ausztriába, mivel a hernyója selyemgyártásra alkalmasnak tűnő gubót sző. A kísérlet nem sikerült, és a telephelyről kiszabadult példányok intenzíven terjednek dél és kelet felé. Magyarországon 1954-ben tűnt fel. Leginkább az ország nyugati feléből ismert, de van már adata a Dunától keletre is [1]. E kimondottan nagy lepke szárnyának fesztávolsága 110–152 milliméter; teste sárga, esetleg barna. A nőstény egyszínű sárga, a szárnya szélén rózsaszín sávval, a "pávaszem" közepe átlátszó. A hím sokkal szebb és színesebb. Nagy, zömök teste hasonlít a többi hazai éjjeli pávaszeméhez, főleg a nagy pávaszemmel téveszthető össze (a viselkedése is hasonló).

Thursday, 15 August 2024

Frederic Von Anhalt Molnár Csilla