Élettársi Kapcsolat Hány Év Után
Arany János Csaladja : Október 6. Aradi Vértanuk Ünnepünk
Elég gyakori eset, hogy örökösök amiatt pörösködnek, hogy mindegyik magának akarja az örökséget. Itt a fölött folyt a vita, hogy sem Arany László, sem a Piroska apja nem akarta Piroska után az örökséget elfogadni. Hogyan intézték el ezt a sajátságos "pörös" ügyet, azt az öreg Széll Kálmán tudná megmondani. A másik fél, Arany László, fájdalom már szintén rég követte nagynevű atyját az örök némaság birodalmába, hová már régebben elköltözött anyja, Arany János hű élettársa. E nemes hölgyet utolszor láttam, mikor nála 1882-ben Arany János halála alkalmából részvétlátogatásomat megtettem. Arany János családjából tehát ma már nincs senki az élők között. Ő csupán halhatatlan műveiben fog élni, míg e földön magyarok laknak.
Arany János: Családi Kör (Elemzés) &Ndash; Jegyzetek
Mohón olvastuk akkor Arany János műveit s ezeknek már a maguk belértékében rejlő üdítő erejét csudálatosan hatványozta az a körülmény, hogy a legmélyebb politikai depresszió korszakában jelentek meg. Arany János hatása a magyar szellemre bizonyos tekintetben az előző nagyok, Vörösmarty és Petőfi hatásánál is mélyebb volt, nemcsak mivel költeményeiben a hamisítatlan magyar népies gondolkodásnak és érzésnek élénkebb lüktetését éreztük, mint akár magában Petőfiben, de mert e megnemesített népiességnek, a belőle kisugárzó fénynek hátteréül az abszolutizmus sötét éjszakája szolgált s ezekben a versekben - a sorokban és néha a sorok közt - egy végtelen honfifájdalom mélységes melankóliája rezeg végig. Arany nemcsak hősi múlt idők homéroszi híradója volt, hanem dalaiból időnként a vigasztalan jelen elégiájának csendes zokogása hallatszott ki. Bizonyára önmagára gondolt, mikor Ossziánról éneklé: Ťnincs többé Caledonián nép, kit te felgyújts énekeddel! ť * Arany Jánosnak a fővárosba költözése csak 1860-ban következett be.
Halász Imre: Arany János és családja A szíves fölhívásnak engedve, hogy írjak valamit Arany János születésének századik évfordulója alkalmából, bolygatni kezdem a visszaemlékezések félszázados avarját s elsőnek önkéntelenül is egy általános megjegyzés tolul a tollam alá. Az a meggyőződésem, hogy aki helyesen akarja megmérni annak a hatásnak a nagyságát és valódi jelentőségét, melyet Arany János a magyarság életére gyakorolt, annak az Arany munkáiban rejlő abszolút belértéken felül számba kell vennie még egy tényezőt: azt a korszakot, melyre Arany alkotásainak súlypontja esik. Ugyanis, míg Arany nagy előzőinek, Vörösmartynak, Petőfinek és a többieknek pályafutása a magyar nemzeti életnek egy hatalmas crescendójával esett össze: addig Arany költői műveinek javarésze az abszolút uralom idejében született meg, abban a majdnem két évtizedes korszakban, mely a világosi katasztrófa és a magyar államiságnak 1867-ben bekövetkezett reszurrekciója közé esett. Ebben a korszakban, különösen ennek első felében, az ötvenes években, a magyarság már-már közel volt ahhoz, hogy a politikai és nemzeti reménytelenség nirvánájában merüljön el.
1849. október 6. Szerző: Tarján M. Tamás "…a legnagyobb szigorúság a kompromittáltakkal szemben. Sok fejnek kell lehullania, mint a kiemelkedő mákfejeknek, ha az ember fölöttük ellovagol. " (Ferenc József utasítása Haynau számára) 1849. október 6-án végezték ki Aradon az 1848-49. évi szabadságharc 13 honvédtisztjét, Pesten pedig ugyanezen a napon hajtották végre a gróf Batthyány Lajos egykori miniszterelnökre kiszabott halálos ítéletet. A bécsi forradalom évfordulójára időzített kivégzéssorozat a levert szabadságharc utáni megtorlások tetőpontja volt, amiről a magyarság évről évre nemzeti gyásznap keretében emlékezik meg. Bár a magyar honvédseregek csak augusztus 13-án, Világosnál – szimbolikus módon az oroszok előtt – tették le a fegyvert, a Habsburg katonai közigazgatás megtorló akciói már július elején megkezdődtek. A május végén lemondott Welden után a "bresciai hiéna" néven emlegetett Haynau táborszernagy lett a császári hadsereg új főparancsnoka, aki Ferenc József (ur. 1867-1916) utasítása nyomán a már megszállt területeken ádáz hajtóvadászatba kezdett a "rebellió" támogatói ellen.
Tessedik Sámuel Általános Iskola
A vértanú tábornokok sorban elbúcsúztak egymástól, Vécseynek már nem volt kitől búcsút vennie, ezért Damjanich holttestéhez lépett és megcsókolta Damjanich kezét. A kivégzést követően elrettentésül az elítéltek holttetemét közszemlére tették ki. Október 6-án este az agyonlőtt tábornokokat a sáncárokban, a felakasztott vértanúkat pedig a vesztőhelyen temették el. Mivel a kivégzettek ruhái a hóhért illették, ezért a felakasztottak testét levetkőztetve a bitófa tövébe helyezték, majd melléjük döntötték a bitófák oszlopait. " Ezen kívül további három aradi vértanút végeztek ki, és, bár az ő nevüket nem írtuk fel alsóban minden évben a füzetünkbe, érdemes róluk is tudni egy-két szót. "1849 augusztusa és 1850 februárja között Aradon még további három honvédtisztet végeztek ki: 1849. augusztus 22-én Ormai Norbert honvéd ezredest, a honvéd vadászezredek parancsnokát – őt szokás az első aradi vértanúnak is nevezni –, 1849. október 25-én Kazinczy Lajos honvéd ezredest, Kazinczy Ferenc fiát – őt szokás a tizenötödik aradi vértanúnak nevezni – és 1850. február 19-én Ludwig Hauk alezredest, Bem tábornok hadsegédét.
Az kétségtelen, hogy 1849. október hatodikán a jól ismert 13 volt katonát végezték ki, az azonban korántsem közismert, hogy Aradon felakasztottak még három szabadságharcost! Először 1849 augusztusában Ormai Norbert honvéd ezredest akasztatta fel Haynau, majd október 25-én Kazinczy Lajos ezredesre került a sor. A harmadik "kimaradt" aradi vértanú abból a szempontból is kivétel, hogy nem 1849-ben, hanem csak 1850 februárjában akasztották fel. Őt Ludwig Hauknak hívták. Október 6-án nem csak Aradon voltak kivégzések. Ezen a napon Pesten kivégezték gróf Batthyány Lajos elsô magyar miniszterelnököt.
Tuesday, 3 September 2024City Gas Webáruház