Kiss Diána Operaénekes — Neil Armstrong Holdra Szállás

A mosoly országa, A Víg özvegy, Luxemburg grófja, Cigányszerelem - csak néhány cím a világhírű művek listájáról, amelyeket Lehár Ferenc zeneszerzőnek köszönhetünk. Egyedi, dallamos zeneírásával olyannyira megújította a bécsi operettstílust, hogy egyes művei "mai füllel" szinte filmzeneként hatnak. Operakoktél – Opera. Nem véletlenül nyilatkozott úgy Puccini, hogy akár a legnagyobb versenytársa is lehetett volna, ha az operaszerzés felé terelődik. Mindannyiunk örömére viszont az operettek színes világát választotta, és további sikerművekkel gazdagította. A magyar operettjátszás egyik legmeghatározóbb zeneszerzője 1870. április 30-án született, az évforduló alkalmából nagyszabású ünnepi gálaműsorral készül a Budapesti Operettszínház. Az est során felcsendülnek részletek a szerző legnépszerűbb műveiből, valamint rejtett kincsnek számító Lehár - gyöngyszemek színházunk sztárjainak előadásában: fellép Bojtos Luca, Dolhai Attila, Fischl Mónika, Kerényi Miklós Máté, Kiss Diána, Laki Péter, Lukács Anita, Ninh Duc Hoang Long, Szendy Szilvi és Vadász Zsolt.

• Operakoktél – Opera
• Lebukott a NASA, mégis kamu a holdra szállás?
• Elképesztő videó került ki a netre - Így jutottunk el a Holdra | Femcafe
• A holdra szállás, amelyről még mindig milliók hiszik, hogy átverés volt | hirado.hu

Operakoktél – Opera

Az előadásról Parti Nórával beszélgetünk. Egy héten át, március 16-tól 22-ig tart az idei Bach Mindenkinek komolyzenei fesztivál, amelynek bevételeit a Magyar Gyermekmentő Alapítvány kapja meg. Chansonok és Balladák címmel koncertet ad a Nemzeti Énekkar február 26-án az Olasz Kultúrintézetben: közreműködik Bizják Dóra zongoraművész, és Dunai Tamás színművész. A koncertről Somos Csabával, a Nemzeti Énekkar karvezetőjével beszélgetünk. A természetben, a Bakony erdeiben rögzítette új lemezét Dés András. Az ütőhangszeres Erdőkerülő Quartetjével február 26-án a fővárosi Opus Jazz Clubban mutatja be az Einschliesslich című anyagot. Veszélyeztetett fiatalokkal foglalkozó szakembereknek indított továbbképzést Magyarországon a Cirque du Soleil-jel együttműködésben a hazai Recirquel. A világhírű intézmény Cirque du Monde elnevezésű szociális cirkuszprogramjáról Nyári-Nagy Ibolyát kérdezzük. Szombat délelőtt 10 és 12 óra között Papageno Klasszik, ismétlés vasárnap este 7-9 óra között. A szerkesztő Kádár-Csoboth Judit, munkatársak Jónás Ágnes, Zólyomi Dániel, műsorvezető Háver-Varga Mariann

A nagy füzet Ezen a vonalon maradva jutottunk el A nagy füzethez, ahol a szerepe szerint nem csak elárulja a zsidó szomszédokat, de a két 12 éves főszereplőt is szexuálisan bántalmazza egy kád vízben. Kíváncsiak voltunk mennyi ideig tart kiheverni egy ilyen szerepet (spoiler: sokáig) és hogy miért nincs problémája a filmben vagy színházban való meztelenséggel. Pálfi Györggyel több alkalommal dolgozott együtt: a Szabadesés legjobb jelenetében Hegedűs D. Géza fordított abortuszt hajt rajta végre, Az Úr hangjában pedig Polgár Csaba szerelmeként Amerikába utazik, hogy megtalálják a férfi apját. A filmet Kanadában forgatták, Diána útja kifelé egészen kalandosra sikerült. A filmek és színdarabok mellett sikeres tévésorozatoknak is visszatérő szereplője: a Munkaügyek gonosz irodistája mellett az Egynyári kaland 3. évadában is megkapta a hisztis barátnő szerepét – állítása szerint nem bánja a negatív szerepeket, "jó fürdőzni a kígyóságban". Szóba jöttek itt készülő nemzetközi produkciók, amikbe nem megy el színészkedni, elmesélte milyen kegytárgyakat vitt haza magával az eddigi forgatásairól, és hogy miért nem szokott soha semmiért és senkiért rajongani.

John Kennedy elnök 1961-ben bejelentette, hogy az Egyesült Államok az évtized végéig embert juttat a Holdra, s a program megvalósítása érdekében óriási erőforrásokat mozgósítottak. A Mercury, majd a Gemini-program után beindították az Apollo-szakaszt, a háromszemélyes űrhajócsaláddal a holdra szálló egységet, a holdkompot tesztelték. A 10 számú Apollo már a Hold közelében tesztelte a holdra szállást, a manővert élesben az Apollo-11-nek kellett végrehajtania. Az Apollo-11 1969. július 16-án, 14 óra 34 perckor indult el fedélzetén Neil Armstrong parancsnokkal, Michael Collins és Edwin E. Aldrich űrhajóssal a Hold és a történelem felé. A parancsnoki kabin, a műszaki egység és a holdkomp egy száz méternél is magasabb Saturn-V hordozórakéta orrában kapott helyet. Az űrhajó két és fél órát keringett a Föld körül, majd Hold felé vezető pályára állították és washingtoni idő szerint július 19-én 22 óra 49 perckor pályára állt a Hold körül. Armstrong és Aldrich 20-án átszállt a Sas (Eagle) névre keresztelt holdkompra és megkezdte a holdra szállást.

Lebukott A Nasa, Mégis Kamu A Holdra Szállás?

A szkeptikus aktakukac A hamis holdra szállás elméletének legfontosabb alapköve: képtelenség, hogy a NASA 1969-ben képes lett volna embereket juttatni a Hold felszínére, majd biztonságban vissza is hozni őket. Túlságosan hollywoodi filmbe illő sztori volt az egész, pláne azok után, hogy Kennedy 1962-ben bejelentette, még abban az évtizedben embert küldenek a Holdra (nem azért, mert könnyű, hanem azért, mert nehéz), és a határidő előtt szűk fél évvel az álom tényleg megvalósult. Az első ember, aki megkérdőjelezte, hogy Neil Armstrong személyében a Holdra lépett az első ember, az amerikai Bill Kaysing volt, akinek We Never Went to the Moon: America's Thirty Billion Dollar Swindle (Soha nem jártunk a Holdon: Amerika harminc milliárd dolláros svindlije) című könyve 1976-ben jelent meg. A kötetben már benne volt a holdraszállás-szkeptikusok ma is hangoztatott érveinek többsége. Bár Kaysing 1956 és 1963 között az Apolló-programok során is használt Saturn V rakétákat gyártó, Rocketdyne nevű cégnél dolgozott, műszaki végzettsége soha nem volt.

Kennedy elnök 1961. május 25-én Különleges üzenet a kongresszushoz a sürgős nemzeti szükségletekről címmel beszédet mondott a kongresszus előtt, alig három héttel azután, hogy Alan B. Shepard, a Mercury-program űrhajósa volt az első amerikai az űrben. A Szovjetunióval folytatott hidegháború csúcspontján elhangzott Kennedy-beszéd leginkább a NASA-hoz és Amerikához intézett merész kihívásáról ismert: " Hiszem, hogy ennek a nemzetnek el kell köteleznie magát arra, hogy még ebben az évtizedben elérje azt a célt, hogy egy embert juttasson a Holdra, és biztonságban visszahozza a Földre. " John F. Kennedy Hold-misszió támogatására buzdító beszéde a kongresszus előtt 1961. május 25-én (Fotó: NASA) A NASA 1969. július 20-án (magyar idő szerint 21-én 3 óra 56 perckor) teljesítette ezt a célt, amikor az Apollo–11 leszállt a Nyugalom tengerében, a Hold innenső oldalának egyik lávasíkságán Neil Armstronggal és Buzz Aldrinnal a fedélzetén. A Kennedy beszéde óta eltelt 60 év alatt sok minden változott.

Elképesztő Videó Került Ki A Netre - Így Jutottunk El A Holdra | Femcafe

2022. március 31. 15:05 Múlt-kor "1969. július 21-én reggel néhány pillanatra mindenki elfelejtette, hogy különböző országok állampolgárai vagyunk. Ez a pillanat valóban egyesítette az emberiséget" – idézte fel a Holdra szállás pillanatait a történelmi esemény egyik legnagyobb vesztese, Alekszej Leonov az amerikai David Scott-tal közösen írt A Hold két oldala című könyvében. A szovjet Hold-expedíció megvalósulása esetén Leonov lett volna a küldetés parancsnoka, így azonban csak csodálattal vegyes irigységgel figyelhette, ahogy Neil Armstrong és Edwin "Buzz" Aldrin egy idegen égitest felületén hagyja lábnyomait. A katonai bázison, ahol Leonov a landolás pillanatában tartózkodott, taps fogadta a Holdat érést, de a szovjet újságok csak rövid hírekben számoltak be a világraszóló eseményről. Bár a Szovjetunióban nem kérdőjelezték meg az 50 éve végrehajtott, történelmi tett valódiságát, évtizedek óta sokak körében tartja magát a feltételezés: a Holdra szállás híres felvételeit valójában egy isten háta mögötti stúdióban vették fel.

2022. március 11. A fotó 7 700 dollárért (2, 6 millió forintért) kelt el szerdán egy koppenhágai aukción, amelyen eredeti NASA-fényképekre lehetett licitálni. A NASA által közreadott képen Edwin E. (Buzz) Aldrin, az emberiség első holdutazását végrehajtó Apollo-11 amerikai űrhajó holdkompjának pilótája a Hold felszínén, a frissen kitűzött amerikai zászló mellett, a Nyugalom tengere nevű térségben az első Holdra szállás után, 1969. július 20-án. Balról a Sas leszállómodul egyik lába, a földön az űrhajósok lábnyomai láthatók. A felvételt a Holdra elsőként lépő Neil Armstrong amerikai űrhajós, az Apollo-11 parancsnoka készítette egy, az űrutazáshoz átalakított Hasselblad fényképezőgéppel, 70 mm-es gyújtótávolságú objektívvel. (MTI/NASA) Az árverésen több mint 170 ezer dollár (58, 2 millió forint) folyt be az eladott fotókból. Az Apollo 8-17 misszióiról készült, magánkézben lévő 74 fénykép között szerepelt Buzz Aldrin híres holdsétás fotója is, amely 1969 júliusában készült az első holdra szálláskor.

A Holdra Szállás, Amelyről Még Mindig Milliók Hiszik, Hogy Átverés Volt | Hirado.Hu

Neil Armstrong űrruhája a múzeumban (védőcsizma nélkül) és a Holdon hagyott lábnyom képe Forrás: Smithsonian/NASA A képen látható lábnyomot azonban nem Armstrong hagyta a Holdon, hanem űrhajóstársa, Buzz Aldrin. Aldrin azért fotózta le a lábnyomát, hogy a kutatók tanulmányozhassák a holdfelszín szilárdságát. És láss csodát, a lábnyom tökéletesen megfelel annak a csizmának a mintázatának, amelyet Aldrin viselt, amikor kikászálódott a holdkompból. Ez utóbbi képet Armstrong készítette a társáról. Buzz Aldrin lekászálódik a holdkomp létráján. Jól látható a csizma recés talpa Forrás: NASA De akkor mi a helyzet az Armstrong által hagyott nyomokkal, amelyek szintén csíkosak és nem olyan mintázatúak, mint ami a kiállított űrruhán láthatók? Armstrong lábán jól látható a védőcsizma Forrás: NASA Ahhoz, hogy jobb védelmet kapjanak és biztosabban járhassanak a holdfelszínen, az űrhajósok egy kalucsniszerű védőcsizmát (AL7B űrruhatartozék) húztak a lábukra a holdra lépés előtt. Mindkét pár csizmának egyformán bordázott volt a talpa (de Armstrong csizmája nem szerepel a kiállításon, mert ottmaradt a Holdon).

Kis lépés egy embernek... 2020. 08. 11. 11:52 Augusztus 5-én lett volna kilencvenéves Neil Alden Armstrong, az első ember, aki a Holdra lépett. Neil Armstrong az Ohio állambeli Wapakoneta városban született. Mérnöki tanulmányait a haditengerészet ösztöndíjával kezdte meg és pilótakiképzést is kapott. 1966-ban a Gemini-8 parancsnokaként járt a világűrben, űrhajójuk elsőként kapcsolódott össze másik űrtárggyal, egy erre alkalmassá tett hordozórakétával. A dokkolás után az űrhajó egyik hajtóműve meghibásodott, de Armstrong úrrá lett a helyzeten, így a küldetés nem fulladt tragédiába. 1968-ban ismét életveszélyes helyzetbe került, amikor egy holdmodulhoz hasonló szerkezettel végzett próbarepülés során tűz miatt katapultálnia kellett, de ezt a kalandot is ép bőrrel úszta meg. A rendkívüli helyzetekben tanúsított lélekjelenlétének nagy szerepe volt abban, hogy őt választották a holdra szállást végrehajtó Apollo-11 űrhajó parancsnokának – írja a Vasárnap Reggel legutóbbi számában. Titkosította a telefonszámát Armstrongot elhalmozták az elismerésekkel, megkapta a legmagasabb amerikai kitüntetést, az Elnöki Szabadság-érdemrendet is.

Sunday, 1 September 2024

Kiss Kató Wikipédia