Szőlő Szaporítása Vesszőről - Jakab Hegyi Kilátó Douglas

Ezt az eljárást szintén a szakirodalom tette ismertté.

1. Kertészeti alapismeretek | Sulinet Tudásbázis
2. ZAOL - Gyökereztessünk szőlővesszőt!
3. SZŐLŐ SZAPORITAS VESSZŐRŐL? A szőlőt vesszőről hogy kell szaporitani? Mikor...
4. Jakab hegyi kilátó ut

KertéSzeti Alapismeretek | Sulinet TudáSbáZis

Értelemszerűen dugvány hosszát az íz-köz távolsága határozza meg, ugyanis a földbe kerülő rész után csak egy-két levél-pár marad, a 10-15 cm hossz nevezhető ideálisnak. Tőzeg és perlit keveréke: Mindkét közeg önmagában is kellően levegős, jó a víztartó képességes. A tőzeg szálas, rostos, ezáltal javítja a keverék szerkezetét. 4 rész perlithez 8 rész tőzeg jó keverési arány az igényesebb növények gyökereztetéséhez. Mint azt már fent írtam, a dugványoknak szükségük van a párásításra, melyet legegyszerűbben úgy érhetünk el, hogy "zárt térbe" helyezzük. Ez lehet fóliasátor, fólia alagút, félbevágott pet palack, leselejtezett akvárium, nagyobb nejlon zacskó, stb., a lényeg, hogy a dugványok párás helyen legyenek. Kertészeti alapismeretek | Sulinet Tudásbázis. Természetesen, a párával együtt jár a gombás megbetegedés is, ezért szükséges időnként szellőztetni is. Nem szerencsés, ha a növények levele hozzáér a nejlonhoz vagy az üveg falához, mert így a párakicsapódáskor keletkezett nedvesség a leveleken marad, ami a gombás megbetegedésekhez vezethet.

Zaol - Gyökereztessünk Szőlővesszőt!

Szőlődugvány előállítása A kötegelt, dugványozásra szánt vesszőket 1-2 nappal a dugványozás előtt a tárolóból kivesszük, hogy azok megfelelő előkészítő munkái elvégezhetők legyenek. Az előkészítés abból áll, hogy az alsó szárcsomó alatt kb. fél centiméterrel friss metszlapot vágunk, majd beáztatjuk a vesszőt, hogy a tárolás alatti vízveszteséget pótoljuk. Az áztatást követően a sima vesszőt dugványiskolába gyökereztetjük meg. Erre a talaj 8-10°C-os felmelegedését követően kerülhet sor. A vesszőket kb. 25 cm mélyen, egymástól 5 cm távolságra duggatjuk le a dugványiskola megfelelően előkészített talajába. A bakhátas dugványiskolában a vessző földfelszín feletti részét talajjal takarjuk azért, hogy az ki ne száradjon. ZAOL - Gyökereztessünk szőlővesszőt!. A bakhát kezelése igen nagy kézimunka igényű, ezért a '60-as években bevezették a bakhát nélküli dugványiskolázás módszerét. A párolgásnak és kiszáradásnak a megakadályozására a vessző azon részét, ami a dugványozást követően a föld felett lesz, paraffinemulzióba mártják. Ezt követően dugványozzák.

Szőlő Szaporitas Vesszőről? A Szőlőt Vesszőről Hogy Kell Szaporitani? Mikor...

A nemes fajtákat megbetegíti a filoxéra, a vadfajok pedig rossz minőségű, kevés termést adnak. A megoldást az oltvány-előállítás jelentette. Az oltványok földbe kerülő része a betegségnek ellenálló, amerikai fajoktól származó alanyvessző, amire a nemes fajtákat oltjuk. Az oltványok előállítását a termesztők saját maguk megoldani nem tudták, ezért ennek kivitelezése a szőlőtermesztéstől elkülönülten, önálló tevékenységként történik. A szaporítóanyag előállítás és forgalmazás állami ellenőrzés alatt áll. SZŐLŐ SZAPORITAS VESSZŐRŐL? A szőlőt vesszőről hogy kell szaporitani? Mikor.... A szőlő szaporítására a már többéves, termő ültetvényekben is szükség lehet, ha tőkepusztulás lépett fel. A tőkék pótlására ebben az esetben a bujtás, a döntés, a zöldoltás és a szemzés alkalmazható. A szőlő szaporításmódjai Alanyvesszőnek nevezzük a vad amerikai szőlőfajokból származó, filoxérának ellenálló vesszőket, amelyekből az oltványok földbe kerülő részét állítjuk elő. Az alanyvesszőre oltjuk rá a nemes oltócsapjait. Az európai szőlő fajtáinak a szaporításra használt vesszőjét európai szőlővesszőnek nevezzük.

A vízben-gyökereztetést – a zöld hajtások miatt – világos, meleg helységben, pl. egy konyhaablakban végezhetjük el. Ennek során kb. két hét után kezdenek a felső rügyekből hajtások fejlődni, majd kb. egy hónappal később a gyökerek. Mindez a vessző tartalék anyagaiból történik a meleg és nedvesség hatására. Amikor a gyökerek elkezdenek dúsabbá válni, akkor becserepezhetjük a növényt. A további szaporítási lehetőség a konténerben, azaz cserépben nevelt szőlő, aminek előnye, hogy tavasztól őszig illetve fagymentes időben akár télen is kiültethetjük. A viszonylag nagy tő akár már az ültetés évében, de legkésőbb a következőben termőre fordul. (JóGazdaArch)

A Jakab-hegy oldalában felkúszó köves út mentén az erdőt április májusban a medvehagyma tengerként borítja el. Hamarosan keresztezi utunkat az avarkori földsánc, ahonnan néhány perc alatt a Nyugat-Mecsek legmagasabb pontjára, a Jakab-hegyre érünk. A Jakab-hegyen A Jakab-hegyi földsánc feltehetően egy kora vaskori nép települését védhette. Régebben e hatalmas építmény (kb. 3 km hosszú, 3-5 méter magas) létrehozását keltáknak vagy avaroknak tulajdonították (innen kaphatta – tévesen – az avarkori földsánc elnevezését). Mindenesetre a ma is jól látható földsánc megépítése emberfeletti munka eredménye lehetett. A Jakab-hegy fennsíkján álló kilátóba egy függőleges vaslépcsőn kapaszkodhatunk fel a csodálatos panoráma kedvéért. Jakab hegyi kilátó. A kilátót és esőbeállót a pálos szerzetesrend félbehagyott kolostorépületéből alakították ki. A matuzsálemi fák árnyékában található épület mellett szépen kiépített pihenőt és tűzrakó helyet is találunk. Vele szemben van a Jakab-hegy leglátványosabb kulturtörténeti nevezetessége, a pálos kolostor felújított romja.

Jakab Hegyi Kilátó Ut

Itt található a Jakab-hegyi Remete-barlang. A mediterrán hangulatú, sziklás, erdős magaslatokat különleges növénytársulások és változatos állatvilág gazdagítja. A Jakab-hegy és a környéke a Mecsek-vidék egyik legértékesebb természetvédelmi területét alkotják. A vízzáró réteg felett alakult ki a Kolostor-tó. [1] Remete-barlang Bővebben: Jakab-hegyi Remete-barlang A Jakab-hegyi Remete-barlang vélhetően egy mesterséges eredetű kőodú volt a Zsongor-kőnél, de beomlott. Nevét a közhiedelem után kapta, miszerint a Jakab-hegyi pálos kolostor egyik szerzetese építette és lakott benne. A kőtornyok Bővebben: Babás-szerkövek és Zsongor-kő A Babás-szerkövek az évezredek során az erózió koptatta homokkőből formálódott kőtornyok, amelyek a déli, meredek, sziklás részeken sorakoznak. Jakab-hegy – Wikipédia. A Babás-szerkövek anyagát a benne található kovasav védte meg az eróziótól. Nevüket emberre (baba, mint bábu) emlékeztető alakjuk után kapták. Az egyik legnagyobb és legszebb ilyen a Zsongor-kő. A sziklaalakzatot 1892-ben vaskorláttal látta el a Mecsek Egyesület.

A koronavírus járvány szabályait betartva, távol mindentől, tettünk egy túrát a tavaszi napsütéses időben 2020. április 3-án. A Duna-Dráva Nemzeti Park tanösvényét egyénileg is bejárhatjuk a fára festett jelek követésével. Az ösvényt Kővágószőlős központjából közelítettük meg. A településről közel 3 kilométer hosszú, igen nehéz domborzatú, sok helyen sziklás útvonalon juthatunk fel a Zsongorkő kilátóhoz. Az útvonalunk állomásai: Kővágószőlős, Jubileumi-kereszt, Babás-szerkövek, Sas-fészek, Remete-barlang, Zsongorkő kilátó és vissza. Kövágószölös rendezett kis település a Mecsek lábánál. Jakab hegyi kilátó ut. A falu határánál virágba borult bokrok nyújtanak csodás tavaszi látványt túránk elején, itt még nem tudtuk mi vár ránk. Erős, meredek emelkedö következik a Jubileumi keresztig. A talaj itt-ott sziklás, földes viszonylag jól járható erdei útvonal. A Babás Szerkövek legnyugatibb sziklaalakzatán áll. A jubileumi SZENT-ÉV emlékére 1934-ben, Csáki Benjámin helyi plébános kezdeményezésére került sor a kereszt felállítására, melyet Popilla Mihály cserkúti kőfaragó mester készített és Bátor Károly helyi káplán szentelt fel.

Tuesday, 2 July 2024

Csalásért Kiszabható Büntetés