ForradalmÁR A Tollak VilÁGÁBan | Magyar Hang | A TÚLÉLő Magazin — Főoldal - Győri Szalon

A Magyar Nemzeti Bank – Bíró László József emlékére– "Bíró László József, a golyóstoll szabadalmaztatója" megnevezéssel 1000 forintos címletű kupronikkel emlékérmét bocsát ki 2010. szeptember 29-én, a feltaláló születésnapján. Az emlékérmével az MNB Bíró László Józsefnek, az íróeszközök forradalmi megújítójának állít emléket. Az emlékérem a magyar mérnökök, feltalálók technikai újdonságait, találmányait bemutató sorozat tagjaként kerül kibocsátásra. Az emlékérmét Szabó György tervezte. Az emlékérme előlapján a golyóstoll műszaki rajza alapján készült stilizált ábrázolás látható. A golyóstoll ábrázolásától jobbra fent a "2010" verési évszám, balra lent három vízszintes sorban a "BP. " verdejel, az "1000" értékjelzés és a "FORINT", valamint a "MAGYAR KÖZTÁRSASÁG" felirat olvasható. Az emlékérme hátlapján Bíró László József portréja látható. A portré fölötti két vízszintes sorban az "A GOLYÓSTOLL" és a "SZABADALMAZTATÓJA" felirat, a portrétól balra három vízszintes sorban a "BÍRÓ", a "LÁSZLÓ" és a "JÓZSEF" felirat olvasható.

1. Golyóstoll – Wikipédia
2. „Bíró László József, a golyóstoll szabadalmaztatója” emlékérme
3. Bíró László József, golyóstoll – Millenáris
4. 117 éve született Bíró László, a golyóstoll atyja - Mazsike - MAGYAR ZSIDÓ KULTURÁLIS EGYESÜLET
5. La Dolce Vita Ristorante - Étterem - Pizzeria - Pizzéria - Győr ▷ Schweidel u. 23., Győr, Győr-Moson-Sopron, 9022 - céginformáció | Firmania

Golyóstoll – Wikipédia

Parker Jotter © Parker A legnagyobb golyóstollgyártó a BIC francia konszern lett. A Bic Cristal a világ legkelendőbb golyóstolla, a százmilliárdodik darabot 2006-ban adták el, egy példányát a New York-i Modern Művészetek Múzeumában is kiállították. Bár számos más tollfajta is kapható, olcsósága és könnyű használhatósága miatt a golyóstoll a legelterjedtebb, mindennapjaink elengedhetetlen kelléke. A Bic Cristal a világ legnépszerűbb golyóstolla. © Wikipédia / Trounce Bíró László választott hazájában, Argentínában olyan tiszteletet vívott ki magának, hogy születésnapja, szeptember 29. az argentin feltalálók ünnepe. Igazi polihisztor volt, összesen 30 találmányát jegyzik. Még közvetlenül 1985. október 25-én, Buenos Airesben bekövetkezett halála előtt is tudományos munkát folytatott. 2016-ban, születésének 117. évfordulóján a Google az ő tiszteletére változtatta meg keresőjének logóját. Manapság szinte minden tollban speciális felületű golyó van, amely apró lyukakat tartalmaz, így jobban képes szállítani a tintát.

„Bíró László József, A Golyóstoll Szabadalmaztatója” Emlékérme

Nagyon sok minden van a világon, melyről az egyszerű ember nem is sejti, hogy magyar ember találmánya. Vélhetően azonban azt szinte mindenki álmából felkeltve is tudja, hogy a golyóstoll véglegesített technológiájú, ma is használt változatát a zsidótörvények miatt 1938-ban előbb Párizsba, majd később Argentínába emigrált Bíró László szabadalmaztatta, mégpedig 1943. június 10-én. Persze senki ne gondolja azt, hogy Bíró magát a golyóstollat találta fel, hiszen a gazdaságos és megbízható golyóstollak gyártását a hosszas kísérletezés mellett a modern kémia és a XX. századi precíziós gyártás tette lehetővé. Számos szabadalom tanúskodik korábbi, sikertelen próbálkozásokról. Egyes feltételezések szerint már Galileo Galilei is tervezett egy golyóstollat a 17. században. Az első golyóstollra vonatkozó szabadalmat 1888. október 30-án kapta meg az amerikai John J. Loud, melyet még számos egyéb szabadalom is követett, ám ezek a tollak nem voltak képesek egyenletesen adagolni a tintát: hol elapadtak, hol folyattak.

Bíró László József, Golyóstoll – Millenáris

Bíró László, magyar újságíró, festőművész és egy igazi feltaláló. A teljesség igénye nélkül, nevéhez fűződik a mosógép, az automata sebességváltó, az együtemű belső égésű motor és a golyós dezodor ötlete. Ezenfelül 1938. tavaszán "Töltőtoll" néven adta be első golyóstoll találmány szabadalmát, amely meghozta számára a világhírnevet. A nyomdától a golyóstollig Arról, hogy hogyan születhetett meg Bíró László ötlete, számos történet látott napvilágot: az utcán tócsába esett és az úton nyomot hagyó golyó esetétől kezdve, a kiborult tintásüveg kiguruló acélgolyóin keresztül, egészen a nyomdagépek forgó festékhengereinek tüzetes megfigyeléséig. Egy biztos, a kor golyóstollra beadott számos sikertelen szabadalmával ellentétben (John J. Loud. 1888., Baum 1910. Van Vechten Riesburg 1916., G. L. Lorenz 1924., Wenczel Clime 1938. ), Bírónak sikerült bemutatnia egy működő darabot. Ezt fejlesztette tovább fivérével, Györggyel, Goy Andorral és a Kovalszky testvérekkel, így volt képes megvalósítani a tintát egyenletesen adagoló, acélgolyós tollat.

117 Éve Született Bíró László, A Golyóstoll Atyja - Mazsike - Magyar Zsidó Kulturális Egyesület

Bíró László Argentínában, 1978-ban. © Wikipédia Bíró 1943. június 10-én szabadalmaztatta Argentínában golyóstollát, és megkezdte gyártását is. Először a brit királyi légierő számára készült Bíró-féle golyóstoll, amely sem a légnyomásra, sem a repülési magasság változására nem volt érzékeny, majd az amerikai légierő is jelentkezett megrendelőként. A találmányt Argentínában Eterpen, Birome, később a cég neve után Entersharp, majd Eversharp néven hozták forgalomba, a franciák BIC néven (Biro Crayon, de utalás a cégalapító Marcel Bich nevére is) kezdtek gyártásába, az Egyesült Államokban kezdetben a licenc megvásárlása nélkül gyártották. A világháború utáni árversenyben a korábbi tizedére csökkent a golyóstoll ára, de a nagy áttörést a Parker cég színrelépése jelentette 1954-ben. A vállalat kevesebb mint egy év alatt három és félmillió olyan golyóstollat adott el, amellyel ötször többet lehetett írni, mint a korábbi gyártmányokkal. A ma is kapható Jottert Moholy-Nagy László tervezte. 1957-ben az akkor már igen nehéz helyzetbe került Eversharp eladta tollgyártó részlegét a Parkernek.

Ráadásul a tinta a gravitáció hatására folyt ki, így folyamatosan függőlegesen kellett tartani a tollat. Számos további feltaláló próbálta kiküszöbölni ezeket a hibákat, de egyikük sem járt sikerrel. Egészen Bíró Lászlóig, aki újságíróként is dolgozott, így nem csoda, ha foglalkoztatta egy egyszerűbb elven működő íróeszköz. Nos, a golyóstoll elvének kitalálásáról többféle történet is ismertté vált. A legtöbbről 1975-ben megjelent önéletrajzi regényében, a "Csendes forradalom"-ban írta le, hogy semmilyen valóságalapjuk nincs. "Gyakran nézegettem a rotációs hengerek egyenletes és gépies munkáját… Egy parányi hengerecskét képzeltem el, akkorát, amely egy írószerszámban alkalmazható, és amelynek az a lényege, hogy a festéket automatikusan felszedve működés közben nyomot hagy a papíron" – árulta el a regényben Bíró, miként is jutott el a ma is használatos golyóstollhoz. Először egy nagyméretű toll hegyeként alkalmazott golyót, később ugyanezt a megoldást kis méretben, írótollnak is alkalmazta, ám ezekkel nem lehetett tökéletesen írni, betűk írására alkalmatlanok voltak, a rosszul beágyazott golyók pedig gyakran akadoztak.

1941 Termikus berendezés 1942 Fertőtlenítő golyócska 1943–1957 Klinikai termográf 1943–1959 Sérthetetlen zár 1943–1962 Palackcímke nyomtató 1943–1962 Függönytartó 1944 Eljárás fenolgyanták előállítására 1944 Ampullanyitó 1944–1948 Golyóstoll 1945 Eljárás acélrudak ellenállásának növelésére 1956 Nyomdai tükör 1958 Berendezés energia nyerésére tenger hullámaiból 1978 Együtemű belső égésű motor Halála, Emlékezete 1985. október 24-én halt meg Argentínában. Születésnapja, szeptember 29-e 1986-tól "Dia del Inventor" (a Feltalálók Napja) Argentínában. Az utolsó budapesti lakhelyén (Cimbalom utca 12) elhelyeztek egy emléktáblát, születésének 100. évfordulóján. Források Wikipedia Magyar Életrajzi Lexikon (KIEMELT KÉP: Penfax) Olvasás

A katartikus hatású filmdráma az Országúton-hoz mérhető világsikernek bizonyult, és szintén elnyerte az Oscar-díjat. Fellini ezután Az édes élet elkészítésébe fogott, mely követte a siker útján addigi alkotásait. Az édes élet után Fellini egészsége megromlott, orvosai javaslatára szanatóriumba vonult. Ott kezdett el körvonalazódni benne egy újabb film terve, amelybe a korábbiaknál is több személyes élményt és kínzó problémát dolgozott bele. Ezeknek köszönhetően vált a 8 és ½ a filmtörténet első önvallomásává. A cselekmény felszínén elvileg csupán arról van szó, hogy egy filmrendező válságba kerül, és nem képes arra, hogy új alkotását elkészítse. La Dolce Vita Ristorante - Étterem - Pizzeria - Pizzéria - Győr ▷ Schweidel u. 23., Győr, Győr-Moson-Sopron, 9022 - céginformáció | Firmania. Valójában azonban a filmbeli rendező, Guido történetén keresztül Fellini egyrészt az olasz értelmiség válságáról tudósít, másrészt önvizsgálatra buzdítja a nézőt. Azt sugallja, hogy a külső tényezők helyett sorsunk jobbra fordulását belső tartalékainkból, önmagunkra támaszkodva kell megvalósítanunk. Fellini 1993-ban Oscar-díjat kapott az életművéért, melynek átvétele után nem sokkal kórházba került.

La Dolce Vita Ristorante - Étterem - Pizzeria - Pizzéria - Győr ▷ Schweidel U. 23., Győr, Győr-Moson-Sopron, 9022 - Céginformáció | Firmania

A párnak 1945-ben fiúgyermeke született, aki azonban csak két hétig élt. A tragédiát követően az orvosok közölték a házaspárral, hogy Giuliettának többé nem lehet gyermeke. Házasságuk ettől csak még erősebb lett, és szerelmük kitartott életük végéig. Egy napon a neves rendező, Roberto Rossellini felkereste Fellinit, hogy megkérje, működjön közre tervezett új filmje, a Róma nyílt város forgatókönyvének megírásában. Fellini eleget tett a kérésnek, majd részt vett Rossellini következő filmje, a Paisà elkészítésében is. Ekkor állt először rendezőként a kamera mögött, amikor egy rövid snittet forgatott le Rossellini távollétében. Színészként is kipróbálta magát, ám megmaradt a forgatókönyvírásnál, majd szaporodó szakmai tapasztalatainak köszönhetően hamarosan társrendezői feladatokat is kapott előbb Rossellini Ferenc, Isten lantosa című művében, majd Alberto Lattuada A varieté fényei című alkotásában. Fellini első filmje, A fehér sejk sajnálatos módon megbukott, és úgy tűnt, az épphogy elindult filmrendezői pályafutásnak máris befellegzett, A bikaborjak című alkotás azonban megmentette a fiatal alkotót.

A kisvárosi, polgári származású aranyifjakról szóló művet meghívták az 1953-as velencei filmfesztiválra, ahol elnyerte az Ezüst Oroszlánt. Fellini a siker után egy szkeccsfilmet készített, majd egy nagyjátékfilmmel is megbízták, ám annyira aggódott évek óta kallódó filmterve, az Országúton miatt, hogy semmit nem volt hajlandó megrendezni addig, amíg azt el nem készítheti. A bikaborjak velencei sikere után Carlo Ponti producer elvállalta a film finanszírozását, Giulietta Masina szerepeltetését azonban csak úgy hagyta jóvá, ha a két férfi főszerepet amerikai színészek kapják. Fellini nem tiltakozott, mivel Anthony Quinn és Richard Basehart megfeleltek a figurákról alkotott elképzeléseinek. A kész film Velencében került először a közönség elé, 1954-ben: a siker óriási volt. Federico Fellini világhírű rendezővé vált, és 1957-ben ő vehette át az első idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat. A már elismert alkotó 1957-ben elkészítette a Cabiria éjszakái című filmet Pier Paolo Pasolini közreműködésével.

Sunday, 7 July 2024

Secret Lab Titan Szék