Élettársi Kapcsolat Hány Év Után
Ambrus Zoltán Író | Nyüzsi: Borat Szerepében Stumpf István | Hvg.Hu
160 éve, 1861. február 22-én született Ambrus Zoltán író, kritikus, színházigazgató. E fényképpel emlékezünk róla. A kép nem a hírességet, az alkotóművészt, hanem az apát és nagyapát örökítette meg gödöllői házuk udvarán az 1920-as évek végén. Középen ül maga Ambrus Zoltán, ölében unokájával, Fallenbüchl Zoltánnal. Két oldalt pedig a gyermek szülei: az író leánya, Gizella és veje, Fallenbüchl Tivadar néznek a kamerába. A Tégla (ma Lovarda) utcában fekvő épületet, hatalmas kertjével még Ambrus édesanyja vásárolta 1897-ben. Ő több szálon kötődött a településhez: felmenői a gödöllői uradalom neves tisztjei voltak a 18. és 19. században. Négy generáción keresztül használták a házat boldogabb, s szomorúbb időkben egyaránt. A fotó készítése idején a nagy háború viszontagságai után rendbe hozott nyaralóban pihenő kis család legidősebb tagja az özvegy író, aki a spanyolnátha járványban elvesztette második feleségét is. (Gizella édesanyja gyermekágyi lázban halt meg leánya születésekor. ) Az 1924-ben született unoka nagy örömöt jelenthetett számára.
Ambrus Zoltán Író Kobo
A Giroflé és Girofla c. regénye ( 1901) a dzsentri életforma hanyatlását rajzolja meg. Művei (regények és novellák) mintegy tizenhat kötetet tesznek ki. Egyéni hangvételű színikritikái, és a realista francia prózából készített fordításai is megőrizték nevét. Ambrus korának egyik legnagyobb tekintélyű, igen művelt, sikeres irodalmára volt. [ szerkesztés] Művei Ambrus Zoltán: Midás király I-II. (A Nyugat könyvei) Bp., 1906. Révai; Szépirodalmi könyvkiadó, 1967. Ambrus Zoltán: A türelmes Grizeldisz, Szépirodalmi könyvkiadó, 1978. ISBN 963 15 1136 7 Giroflé és Girofla (regény, I–II. Budapest, 1901. ) Berzsenyi báró és családja (Tollrajzok a mai Budapestről, 1902. ) A tóparti gyilkosság (kisregények és válogatott elbeszélések); Budapest 1961. [ szerkesztés] Külső hivatkozások A magyar irodalom arcképcsarnoka: Ambrus Zoltán (MEK) Schöpflin Aladár: Ambrus Zoltán (EPA) Életrajza Ambrus Zoltán: A gyanú (MEK) Ambrus Zoltán: ? szi napsugár; A gyanu (MEK) Ambrus Zoltán: Solus eris (MEK) Ambrus Zoltán: A tóparti gyilkosság (MEK) Ambrus Zoltán: Törpék és óriások (MEK) Ambrus Zoltán: Ambrus Zoltán levelezése (MEK)
Ambrus Zoltán Író Windows 10
A szecesszió stílusjegyeit magán viselő, olykor talán túlzottan pszichologizáló mű a lap olvasói körében nagy sikert aratott. Későbbi regényei (Őszi napsugár, Giroflé és Girofla, Solus eris) is lapokban láttak napvilágot, ezért érezhető rajtuk az egységes átformáltság hiánya, a laza szerkesztésmód. Jobban sikerültek, igényesebben formáltak kisepikai művei. Világos stílusú, választékos nyelvű, erősen intellektuális novellista volt, az anekdotikus könnyedség távol állt tőle, műveitől nem állt távol az oktató jelleg. 1892-ben a Petőfi, 1899-ben a Kisfaludy Társaság tagja lett, 1897-től szabadfoglalkozású íróvá vált. Szépírói munkássága mellett meghatározó volt irodalomszervező tevékenysége. 1900-ban Blaskovich Sándorral francia mintára lapot indított Új Magyar Szemle címmel, ennek azonban csak néhány száma jelent meg. 1903-ban Bródy Sándor meghívta a Jövendő című laphoz szerkesztőnek, főmunkatársnak. Ugyanebben az évben Voinovich Gézával megindította a Klasszikus Regénytár sorozatát, amelynek több regényét, köztük a Bovarynét is ő fordította magyarra.
1906-tól Ignotussal együtt a Nyugat előfutárának számító Szerda című folyóiratot szerkesztette. 1906 és 1913 között a Révai Kiadó tizenhat kötetben kiadta addigi szépprózai életművét, valamint publicisztikájának és tanulmányainak legjobb darabjait. 1911-ben az Akadémia levelező tagjává választotta. Ekkortájt megjelenő novellásköteteiben (Ámor és a halálfej, Téli sport és egyéb elbeszélések, Az utolsó jelenet, Ifjúság) erősen ironikus-szarkasztikus hangon fejezi ki az eszmény- és értékhiányos, válságokkal küszködő korszak hangulatát. 1917-ben kinevezték a Nemzeti Színház igazgatójának. A mindig apolitikus író a Tanácsköztársaság idején is a helyén maradt, csak 1922-ben távolították el az igazgatói székből. Utolsó éveiben visszavonultan élt, és hosszas betegeskedés után 1932. február 28-án halt meg Budapesten. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
A modellváltás szükségességének legfőbb indoka, hogy a hazai egyetemek behozhassák lemaradásukat a nemzetközi versenyben – mondta a Délmagyarországnak Stumpf István. Az egyetemek modellváltásának koordinálásáért felelős kormánybiztos tegnap az SZTE vezetésével, Kiss-Rigó László megyés püspökkel, valamint Botka László polgármesterrel folytatott egyeztetéseket a struktúraváltás kapcsán. – A modellváltás a globális és digitális világ kihívásaira adandó válasz. Itthon: Felavatták a II. kerületi Bibó István parkot | hvg.hu. Nemzetstratégiai és nemzetközi versenyképességi kérdés. Ha a felsőoktatási szisztéma ugyanebben a struktúrában halad tovább – amely láthatóan lemarad a versenyben –, akkor a magyar fiatalok jövője kerül veszélybe. Nyugat-Európában számos pozitív példát látunk, a finneknél is nagyon sikeres volt az állami egyetemek átalakítása alapítványi formába, de a portugáloknál is hasonló folyamatok észlelhetők – mondta Stumpf István kormánybiztos a modellváltás kérdésében. Évtizedes szükséglet a modellváltás Hangsúlyozta, a felsőoktatási intézményeket hozzá kell igazítani a megváltozott piaci, gazdasági környezethez, amely gondolat korántsem új keletű.Stumpf István Gyermekei Photography
Forrás:
NYITÓKÉP: Bakó Bea / Azonnali
Sunday, 7 July 2024Dániel Sped Kft Nádudvar