Élettársi Kapcsolat Hány Év Után

Élettársi Kapcsolat Hány Év Után

Veszprém Érseki Palota, Egri Főegyházmegye

Igazi érdekesség például egy mohamedán imafülke, vagy a püspöki arcképcsarnok, ahol a "Ming" dinasztia idejéből származó két porcelánváza is áll. Városnézés Melyik városnézés során ajánljuk? A Érseki Palota felkeresése bármely a Veszprémi Várra fókuszáló városnézésbe beépíthető, vagy felkereshető a városnézés után is. Érseki Palota - A veszprémi püspökök és érsekek rezidenciája. A program tervezésekor figyelembe kell venni, hogy vezetés csak minden egész órában indul. Felnőtt- és diákcsoportoknak egyaránt Vezetés minden egész órában Novembertől május elejéig csak bejelentkezéssel Vezetett látogatás kb. 45 perc Csoportos kedvezmény Kombinált belépő Rossz idő esetén is Leírás Napjainkban is a mindenkori veszprémi érsek lakóhelye, de látogathatóak egyes részei. Itt található az ország egyik legjelentősebb, 60 ezer kötettel rendelkező, egyházi könyvtára és levéltára. Különlegességnek számít a palota metszetterme is, amely országos védettséget élvez. A palotát végigjáró vezetés során megtekinthetjük a tehetős püspökök fényűző lakóhelyét, korabeli bútorait, és a számtalan ajándékot, amelyet a püspökök kaptak az évek során a magyar királyoktól, királynéktől és egyéb fontos személyektől.

Érseki Palota - A Veszprémi Püspökök És Érsekek Rezidenciája

Ugyancsak a klasszikus modernizmushoz sorolható a második emeleti Morandini terem anyaga, ahol olyan külföldi mestereket ismerhetünk meg, akik például az olasz futurizmushoz, a nemzetközi dada-mozgalomhoz, a németországi Bauhaushoz vagy a francia Abstraction-Création-hoz, muzikalizmushoz és szürrealizmushoz kapcsolódtak. A terem egy rejtett zugában pop-art alkotásokra bukkanhatunk. Veszprémi érseki palota. A Dubniczay-palota pincéjében kapott helyet az írott, karcolt, sablonban készült monogramos, pecsétes, címeres téglákat és különleges tetőcserepeket bemutató tárlat. A kiállítás a római kortól napjainkig mutatja be az agyag alapú építőanyag felhasználását, valamint a téglagyártás régi eszközeit.

Zerkovitz Béla és Szilágyi László Csókos asszony című operettjének bemutatójára várja a közönséget a Pannon Várszínház április 9-én, szombaton 19 órakor a Hangvillába. Az újragondolt Csókos asszony a Pannon Várszínház évadbúcsúztató előadása. A zenés vígjáték minden korosztály számára szórakoztató kikapcsolódást ígér élőzenével, Zerkovitz Béla és Szilágyi László dalaival. A darab két főszerepét a Pannon Várszínház két ifjú tehetségére, Soós Máté Bátorra és Zámbó Brigittára osztotta a rendező, Vándorfi László. A további szerepekben: Szelle Dávid, Murvai Márton, Kárpáti Barbara, Kovács Ágnes Magdolna, Keresztesi László, Egri Zsófia, Holczer Réka és Szél Noémi. A kép az előadást bejelentő sajtótájékoztatón készült. Balról jobbra: Soós Máté Bátor, Zámbó Brigitta, Vándorfi László és Gecs Mónika, a színház marketingmenedzsere. [fbcomments]

A teljes interjú elolvasható a Győri Egyházmegye honlapján, a Hitvallás rovatában. Forrás: Hitvallás, Jakab Gábor # Brenner János Hittudományi Főiskola # Fotó: Győri Egyházmegye Szent István televízió (YouTube)

Egri Főegyházmegye

A püspöki levéltár anyagának nagy részét ezalatt a püspökvár toronyszobáiban (a 3. és 4. emeleten), a káptalani levéltárat pedig a székesegyházban, a torony melletti első emeleten tartották, a kutatás szempontjából meglehetősen mostoha körülmények között, állagmegőrzés tekintetében azonban aránylag megfelelően. A káptalan országos (ún. hiteleshelyi) levéltárát 1974-től államosítása miatt a győri állami (megyei) levéltárban őrizték. Az Egyházmegyei Levéltár jelenlegi formájában 2000-ben alakult meg, akkortól foglalta el a győri Püspökvárban számára átalakított épületrészt, amely minden szempontból korszerű, jól megközelíthető, és az állagmegőrzést is lehetővé teszi. Három raktárhelysége a jelenlegi iratmennyiség (kb. 1250 iratfolyóméter) mintegy másfélszeresét képes befogadni. A Győri Egyházmegye a Győri Püspöki és Káptalani Levéltár, valamint a Soproni Társaskáptalan Levéltára összevonásával hozta létre a levéltárat. Előbbi már eleve több irategyüttest tömörített: a Győri Püspökség levéltárát, a Győri Káptalan magánlevéltárát, a pápoci prépostság és a győrhegyi Szent Adalbert prépostság iratait.

Nagybecskereki Egyházmegye

2016. július 17. A győri Nagyboldogassszony-székesegyházban ünnepélyes szentmise keretében iktatták be Veres Andrást, a Győri Egyházmegye új püspökét, szombaton. A beiktatáson részt vett Erdő Péter bíboros és Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius. A kormányt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke, valamint Soltész Miklós államtitkár képviselte. A szentmisén részt vett Harrach Péter a kereszténydemokraták frakcióvezetője, Salamon László alkotmánybíró és Hölvényi György EP képviselő is. Ferenc pápa idén május 17-én nevezte ki Veres Andrást, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnökét a Győri Egyházmegye püspökévé, áthelyezve őt a szombathelyi egyházmegye éléről, ahol tíz évig szolgált. Győrbe azért kellett új püspököt kinevezni, mert az egyházmegyét 1991 óta vezető Pápai Lajos 2015. szeptember 6-án betöltötte 75. életévét, és – a kánonjogi szabályok szerint – benyújtotta nyugdíjazási kérelmét Ferenc pápának. Veres András a Szent István által 1001-ben alapított Győri Egyházmegye 78. püspöke.

Győri Egyházmegye - Turizmus

A Szigetköz nagyobbik része 1993-tól tartozik a győri egyházmegyéhez, korábban az Esztergomi Főegyházmegye részét képezte. A győri káptalan a 13. század elejétől folytatott hiteleshelyi tevékenységet, első oklevele 1210-ből ismert. 1226-ban már említették az oklevelek őrzőhelyét, a "kamarát" is. Győr oszmán kézre kerülésekor mind a káptalani, mind a püspöki levéltárat Sopronba menekítették. Amikor azonban a levéltárakat 1601 után visszaszállították Győrbe, a püspökség okleveleit is a káptalani levéltárban helyezték el, így az egyházmegye középkori iratainak nagyobb része máig a káptalani levéltárban található. A püspöki levéltárban csak Keresztély Ágost püspöksége (1696–1725) óta mondhatók folyamatosnak az egyházkormányzati iratsorozatok. Győr 1809. évi francia megszállásakor a püspökvárban tűz ütött ki és ekkor a levéltárat úgy mentették, hogy iratcsomóit az ablakon dobálták ki. Eközben sok csomó szétbomlott, sok irat és segédkönyv is elveszett. A püspöki hivatal iratait 1856 óta iktatják.

A győri egyházmegyét Szt. István király alapította, minden bizonnyal még 1009 előtt. Területéhez tartozott a Dunántúl teljes nyugati része, tehát Győr, Sopron és Vas megyék teljes területe, Moson megye a Szigetköz kivételével, Zala megye Marcal menti területe, Veszprém megye a Bakonytól északra és Komárom megye dunántúli része. A Győrben működő székeskáptalan mellett valószínűleg már a XI. századtól létezett a vasvári társaskáptalan, amelynek prépostjai a megye főesperesei voltak. A püspökség birtokai elsősorban Győr környékén feküdtek, de hozzájuk tartozott néhány Sopron megyei falu és a Vas megyei Szombathely mezőváros is. 1777-ben csatolta Mária Terézia királynő az egyházmegye Vas megyei részeit az újonnan létrehozott Szombathelyi Egyházmegyéhez, Pápa környékét pedig a Veszprémi Egyházmegyéhez. A trianoni béke következében újból jelentősen csökken az egyházmegye területe. Az Ausztriához csatolt 99 plébániát eleinte (a Szombathelyi Egyházmegye 57 plébániájával együtt) 1922-től a bécsi érsek, mint apostoli adminisztrátor kormányozta, majd 1960-tól az akkor létrejött a Kismartoni Egyházmegyéhez tartoznak.

Az 1982-es, soproni születésű – korábban szociológiát és politológiát hallgató – kispap, húszas évei végén kezdett újra közelebb kerülni Istenhez, majd néhány évvel később a 800 km hosszú zarándokút, az El Caminó végigjárása adott számára végső löketet, hogy életén radikálisan változtatni tudjon. Minden megtérés elsősorban Isten szüntelen keresésének a gyümölcse. Ami az én oldalamról katalizálta az Isten felé törekvésem, az a szűnni nem akaró boldogtalanság volt. Találkozások, spirituális élmények, de különösképpen a könyvek segítettek a megtérésemben, majd a lassú megtapasztalása annak, hogy Isten a szentségi életen és az imádságon keresztül feltámaszt, új életre kelt, gyógyít, formál. Persze nem szabad elfeledkezni a megtérésemmel kapcsolatban az élők és egykor éltek, az angyalok és a szentek imáiról és közbenjárásáról sem, nem is beszélve mennyei édesanyánkról. A Szent Jakab-út teljesítése során átéltek mellett, több másik jelet is tapasztalt a meghívásra – a papi hivatásra. Néhány hónappal a zarándokutat követően, a soproni domonkos templomban a feszület alatt imádkozva erős belső késztetést érzett, egy belső hang szólalt meg benne: "Szerezz lelkeket nekem! "

Thursday, 22 August 2024
Különleges Magyar Nevek