Itthon: „A Liberalizmus Szelleme Magyarországon Megszűnt, És Napja Külföldön Is Leáldozóban Van”: 100 Éve Fogadták El A Numerus Clausust | Hvg.Hu: Lendvai Katalin Modell

Kovács M. Mária történésszel, a numerus claususról szóló "Törvénytől sújtva" című könyv szerzőjével beszélget Várnai Pál. – Mivel indokolta a magyar parlament 1920-ban, hogy bevezesse a numerus clausust, a tulajdonképpeni első zsidótörvényt, illetve, hogy mi volt az igazi ok? – Többféle motívum is létezett. Numerus clausus törvény. Nem kérdés, hogy az első világháború után volt valamiféle túlnépesedés az egyetemeken, hiszen a háború miatt sokan félbeszakították a tanulmányaikat. De a törvény harcos hívei között olyanok is voltak, mint Prohászka Ottokár, akik úgy képzelték, hogy ez a törvény csak az első lépés lesz, amely szélesebb körben, a gazdaság számos területén a zsidókat korlátozó törvényhez vezet majd. Prohászkának és fajvédő társainak tágabb programja volt, amely nem csak a felsőoktatásra vonatkozott. A politikai helyzet változásai vezettek oda, hogy ezekből a távolabbi tervekből akkor nem lett semmi. A Numerus clausus törvény aláírói: Horthy Miklós és Teleki Pál – De már a numerus clausus megszavazásakor sem volt a képviselőház egységes.

• Biczó Krisztina: Az 1920-as magyarországi numerus clausus statisztikai áttekintése
• Lendvai_katalin - Meztelenség a művészetben

Biczó Krisztina: Az 1920-As Magyarországi Numerus Clausus Statisztikai Áttekintése

Az újonnan beiratkozni szándékozóknak azonban engedélyt kellett erre kérniük az adott oktatási intézménytől, amely ezen engedélyt két szempont figyelembevételével bírálta el. Az első ezek közül a már említett "nemzethűség s erkölcsi megbízhatóság". A második szempont pedig az, hogy "az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát, de legalább kitegye annak kilenctizedrészét. " Ennyit mondott ki a hírhedt 1920-as "numerus clausus" törvény. Biczó Krisztina: Az 1920-as magyarországi numerus clausus statisztikai áttekintése. Az utókor mégis rendkívüli fontosságot tulajdonít ennek a felsőoktatási keretszámok bevezetéséről rendelkező törvénycikkelynek. Egyesek szerint ugyanis ez volt a "nulladik zsidótörvény", mely a 19. századi szabadelvű állam leépítésével bevezette az állampolgárok nemzetiségi-faji alapú megkülönböztetését és a nemzetből kirekesztettek jogfosztásának gyakorlatát. Szerintük tehát e törvény a későbbi zsidótörvényeket előlegezte. Ráadásul - folytatják érvelésüket - e törvényt kell Európa első "fasiszta" rendelkezésének tekinteni.

Ennek egyik oka volt az, hogy lecsökkent a Magyarországon élő zsidók száma, 1930-ban már csak 444 567-en éltek az országban. Sokan ugyanis áttértek, vagy kivándoroltak, ráadásul sokkal kevesebben születtek zsidónak, mint korábban. (1921 és 1924 között az összes születés 3%-a zsidó. ) A 20-as évek Magyarországán zsidónak lenni nem volt túlzottan előnyös dolog, az antiszemitizmus politikailag elfogadott volt. Ha a számokat nézzük, kiderül, hogy az 1926/27-es tanévben a felsőoktatásban tanulók 9%-a volt zsidó. Ez azt mutatja, hogy a 6%-os kvótát nem rögtön alkalmazták az egyetemek. A törvény ráadásul így szól: "& az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók között lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát, de legalább kitegye annak kilenctizedét. " Vagyis lehetőséget ad a megállapított aránytól való eltérésre, minden intézmény saját maga döntötte el, ragaszkodik-e hozzá teljes mértékben. A budapesti Műszaki Egyetem például maradéktalanul betartotta az arányokat, a pécsi egyetemre viszont a megengedettnél majdnem kétszer több zsidó iratkozhatott be.

De, hát mégis ki tudna ellenállni ezeknek a videóknak?

Lendvai_Katalin - Meztelenség A Művészetben

A Szent Katalin-templom és a körülötte lévő tér jelenti Lendva város lelki központját. A lendvai plébánia egyházszervezetileg 1777-ig a zágrábi érsekséghez, majd ezt követően a szombathelyi püspökséghez tartozott. Az első világháborút követően a maribori, illetve lavant-menti, 2006-tól pedig az újonnan alapított muraszombati püspökség része lett. Egyes történészek Lendva város első templomának keletkezését a 9. századra teszik, míg mások a 12. századra. A 16. század elején Bánffy János alapított zárdát és egy hozzá tartozó templomot a város északi határában, amit a törökök döntöttek romba. Ezekről azonban mind a mai napig semmiféle régészeti bizonyíték nem áll rendelkezésünkre. A Szent Katalin-templom elődje feltehetően az a templom volt, amelyet 1608-ban Bánffy Kristóf építtetett törökellenes harcai emlékére. A Bánffy család kihalása után, a 17. Lendvai katalin modell a movie. század végén Lendva a katolicizmus egyik fő támogatójának számító Esterházy család birtoka lett. Ők mint kegyurak a mai templom helyén először egy kisebbet, majd 1749 és 1751 között, Péntek János Ferenc plébános szolgálata idején a most láthatót építtették.

Központi oltárépítménye visszafogott, mégis magával ragadó barokk alkotás. A díszes főoltár képe Alexandriai Szent Katalint ábrázolja a vértanúság pálmaágával és egyik legfontosabb attribútumával, a kerékkel. A képet 1888-ban Felix Barazutti itáliai mester készítette. A főoltár két oldalán négy szentéletű püspök, illetve egyházatya, Szent Ágoston, Szent Ambrus, Nagy Szent Gergely és Szent Orbán életnagyságú szobra áll. A négy barokk oltár közül a Szent Kereszt-oltár művészi értéke miatt emelkedik ki. A Szűz Mária-oltárt az Árpád-ház szentkirályai, István és László szobrai díszítik. Lendvai_katalin - Meztelenség a művészetben. Kiemelkedően szép a koronás barokk szószék is, amelyet a négy evangélista szobrai és jelképei ékesítenek, a tetején pedig egy harsonás angyal szobra őrködik. A templombelsőt díszítő barokk freskók sajnos elpusztultak, a különböző felújítások során "elvesztek". A szentély alatti kriptában a város kegyurai és jeles egyházi személyiségei alusszák örök álmukat. Forrás: Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Lendva A teljes adatlap:

Sunday, 14 July 2024

Dobos Attila Lánya Angéla