Ágykeret 140X200 Ágyneműtartós: Nagypéntek | Magyar Néprajzi Lexikon | Kézikönyvtár

Teljes leírás Ágy kialakítása Ágyneműtartó nélkül ( 466) Beépített ágyneműtartóval ( 368) Modern megjelenésű Ágota ágykeret fejvégében szövet betéttel és 4 cm vastag oldalakkal. Athén tömör fából készült ágykeret fej és lábvégén díszbemarással. Rendelhető fenyőfából, illetve ágyneműtartós kivitelben is. Az Atlanta fenyő ágy méltán került a fenyő ágykeretek között az eladási listák élére. Masszív strapabíró konstrukció. Fej és lábvége ívelt és vízszintes bordázott bemarással van díszítve. Atlasz fenyő ágykeret kedvező áron. Fej és lábvégén díszítő bemarással. Hagyományos, illetve beépített ágyneműtartós kivitelben. Rendelhető merev bordázattal vagy rugalmas ágyráccsal is. Zsófia plusz ágyneműtartós fenyő natúr lakkozott 140x200 - Ágyneműtartós ágykeretek. Ben tömör fenyő ágy. Hagyományt teremtő stílus! Egyszerű mégis megvan a maga bája. Szinte minden környezetbe beillik. Zárt lábvég. A támlák szolid dísz bemarással, míg a lábak gömbmotívummal vannak díszítve. Íves fej, illetve lábvéggel. A Carden ágykeret rendelhető 40mm vastag fenyőfából, valamint bükkfából. Dallas tömör fenyő ágykeret.

1. Zsófia plusz ágyneműtartós fenyő natúr lakkozott 140x200 - Ágyneműtartós ágykeretek
2. Magyar néprajzi lexicon.org
3. Magyar néprajzi lexikon kötetei
4. Magyar néprajzi lexikon pdf
5. Magyar néprajzi lexikon

Zsófia Plusz Ágyneműtartós Fenyő Natúr Lakkozott 140X200 - Ágyneműtartós Ágykeretek

Némely tulajdonságuk eltérő, viszont mind jól felhasználható a bútorgyártásban. A fenyőfa sajátosságai A fenyőfára jellemző, hogy idővel színe sötétedik, úgymond beérik. Több éves távlatban egészen sötét barna árnyalat alakulhat ki. Ez a Borovi fenyőnél a leglátványosabb, de a többi fajtánál is észrevehető. A jelenség a fenyőfa száradásából adódik, mivel az idő előrehaladtával folyamatosan csökken a fa enyv tartalma. A napfény sugárzása jelentősen felgyorsítja ezt a folyamatot. Ha utólag vásárol fenyőfából készült kiegészítőt, előfordulhat, hogy eleinte több árnyalattal is világosabb lesz a meglévő ágykerethez képest. Az idő múlásával persze a bútorok színei összeérnek és harmonikus egységet alkotnak majd. A színesre pácolt fenyőágyaknál ez a színváltozás kevésbé érzékelhető. A fenyőfából készült ágykeretek természetes velejárói a csomók és göcsök is. Ezek valójában a fa törzséből kinőtt ágak visszamaradt nyomai. A csomók száma a fa korától és fajtájától függ. A fenyőfából készült késztermékeknél a csomók egymástól való távolsága minőségi osztálytól függően eltérhet.

Igény esetén felár ellenében lehetőség van csomómentes kivitelben rendelni a fenyőbútorokat. A hideg éghajlaton növekedő fenyők általában a legerősebbek, mivel a növekedés ütemük lassabb, az évgyűrűik elhelyezkedése tömörebb. Általában a fenyő ágykeretek élettartama 10-15 év a fenyő fajtájától illetve a felületkezeléstől függően. Ezt követően a fa kiszárad, az elemek megcsavarodhatnak és az illesztékeknél elkezd recsegni. Borovi fenyő Az erdei fenyő, más néven borovi fenyő nagy fának számít, mivel magassága optimális körülmények között meghaladhatja akár az 50 métert is. Ez a fa általában képes 500 évig is élni. A fenyő termékek gyakran Borovi fenyőből készülnek kedvező adottságai miatt. Tartós, időtálló faalapanyag mivel sűrűbb rostszerkezetű és lényegesen magasabb a gyantatartalma mint a legtöbb tűlevelű fajnak. A borovi fenyő gyorsan és jól szárítható. A lucfenyőhöz képest lényegesen kevésbé hajlamos a vetemedésre. Színe és mintázata változatos. Évgyűrűinek rajzolata jól elkülönül. Egyik jellegzetessége, hogy a fa színe idővel sötétedik, vagyis beérik.

Ajánlja ismerőseinek is! A magyar népi kultúra hagyományos megjelenési formái napjainkban már eltűnőben vannak. A jelen és közelmúlt gyors, mély változásai már történeti távlatba állították azt a paraszti világot, amely ennek a kultúrának kerete és éltetője volt. Ez a paraszti kultúra számunkra, magyarok számára igen jelentős. Legjelentősebb tárgyi emlékei a múzeumokban tekinthetők meg. Modern nemzeti kultúránkat, az irodalmat, zenét, művészetet eltéphetetlen közvetlen és közvetett kapcsolatok szövedéke fűzi a népi kultúra örökségéhez. Ezt az örökséget teszi le az érdeklődő olvasó asztalára a Magyar Néprajzi Lexikon, amely a maga mintegy 8000 cikkével és a hozzájuk kapcsolódó kb. 5000 illusztrációval, egyszínű és színes fényképekkel, rajzokkal számvetés, határkő, hiszen néprajztudománynk mai állását tükrözi. Felöleli a magyar néprajz teljes területét. Sorozatcím: Magyar néprajzi lexikon Borító tervezők: Székely Edit Kiadó: Akadémiai Kiadó Budapest Kiadás éve: 1980 Kiadás helye: Budapest Nyomda: Akadémiai Nyomda ISBN: 9630512882 Kötés típusa: egészvászon kiadói borítóban Terjedelem: 751 + 20 oldal képmelléklet Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 17.

Magyar Néprajzi Lexicon.Org

Magyar néprajzi lexikon Szerző szerk. Ortutay Gyula Első kiadásának időpontja 1977 – 1982 Nyelv magyar Témakör néprajz Műfaj lexikon Részei 5 kötet Kiadás Magyar kiadás Akadémiai Kiadó, Budapest Külső hivatkozás MEK, Arcanum A Magyar néprajzi lexikon egy nagy terjedelmű magyar néprajztudományi mű. Tartalomjegyzék 1 Jellemzői 2 Munkatársak 3 Elektronikus elérhetőség 4 Kötetbeosztás 5 Jegyzetek 6 Kapcsolódó szócikkek Jellemzői [ szerkesztés] A 20. században a fejlőd néprajztudomány anyaga különféle lexikális összefoglalók elkészítését tette szükségessé. Magyar nyelven 1933 és 1937 között jelent meg A magyarság néprajza című szintézis, azonban ezt követően hosszú időn át nem készült újabb nagy összefoglalása. Az 1970-es években egy nagyobb szerkesztőbizottság munkájából született meg a Magyar néprajzi lexikon 5 kötetben 5 év alatt 1977 és 1982 között. [1] A mű csaknem 10. 000 szócikket tartalmaz, [2] terjedelme 3570 nyomtatott oldal. [3] A szerkesztési munkálatokat Ortutay Gyula vezette.

Magyar Néprajzi Lexikon Kötetei

1967 derekán arra gondoltunk: előtanulmánynak kínálkoznék egy néprajzi lexikon elkészítése. Az egymást követő intézeti viták során eleinte egy kétkötetes szerényebb munka volt előttünk a cél. Kiderült azonban a cikkek összeállítása során, hogy a több ezernyi javaslat cikkekre, meghatározandó fogalmakra, tényekre, történeti, társadalmi, kulturális folyamatokra szétfeszíti ezt a keretet. Később már nem is elsősorban a végső terjedelem kérdései foglalkoztattak, hanem egy olyan magyar néprajzi, folklórlexikon megvalósítása, amely a maga lexikoni, enciklopédikus nyelvén is a teljes magyar néprajz bemutatására törekszik. Úgy határoztunk, hogy ez a lexikon a magyar néprajzi anyagot (s amit mi tőle elválaszthatatlannak tartunk: a folklórt, társadalmi néprajzot stb. ) mutatja be, sohasem feledkezve el a történeti, társadalmi összefüggésekről sem. A cikkek közé azonban csak azokat vettük be, amelyeknek valamilyen szálon köze van a magyarsághoz. Így például a tabu és a totem fogalmak meghatározása szerepel a lexikonunkban, de például a gyermekágyat fekvő: "szimuláló" férj címszava, a couvade nem található, hiszen ez a szokás ismeretlen volt a magyar előtörténet hiedelmei, szokásai között.

Magyar Néprajzi Lexikon Pdf

- készpénzes fizetési lehetőség 1116 Budapest, Kondorosi út 10. - kizárólag előzetes fizetést követően (legkésőbb a pénz beérkezését követő 5. munkanaptól) 1053 Budapest, Királyi Pál utca 11. munkanaptól) 1148 Budapest, Örs vezér tere 24. munkanaptól) Az átvétellel és szállítással kapcsolatos részletesebb információkat az " átvétel / szállítás " menüpont alatt találhat. Sokféle szállítási mód Megújuló árukészlet Számos újdonság nap mint nap Biztonságos vásárlás Barion / MasterCard / Visa / Maestro Online antikvárium Kényelmes rendelés otthonából

Magyar Néprajzi Lexikon

Elterjedt hiedelem volt, hogy aki a folyó vizében megmosakszik, egészséges lesz, nem lesz beteg, nem fáj a szeme, fürge lesz a munkában. A lányok azt várták a mosakodástól, hogy szépek legyenek, ne legyenek szeplősek. Ahol a víz partján fűzfák voltak, odamentek mosakodni, hogy szép, hosszú hajuk legyen. A Székelyföldön éjjel 12 órakor merítettek vizet az Oltból és megszentelték vele az istállót, az állatokat, a házat és ittak belőle, majd megmosakodtak benne. A néphit vallásos magyarázatot is fűzött a szokásokhoz. A folyóvíz mágikus erejét sokfelé magyarázták azzal, hogy azért hasznos nagypénteken, mert Jézust, mikor a katonák kísérték, beletaszították a Cedron patakjába, s ezzel megszentelődött. Ezért néhol → aranyos víz nek is nevezik a napfelkelte előtt merített vizet ( → katartikus rítusok). – A nagypénteki szokások második csoportjába tartozik a → féregűzés. Göcsejben az ilyenkor mondott féregűző szöveg ("Patkányok, csótányok, egerek, poloskák oda menjetek, ahol füstös kéményt láttok! ")

Kötetbeosztás [ szerkesztés] Kötetszám Kötetcím Kiadási év Oldalszám I. kötet A–E 1977 752 [4] II. kötet F–Ka 1979 752 [5] III. kötet K–Né 1980 751 [6] IV.

Az egykori vallásos tárgyú cselekmény profanizálódását szemlélteti a nagyhindi szokás, ahol nagypénteken hajnalban a férfiak azért rakták a tüzet – a szomszéd faluval határos részben –, hogy a termést a jég el ne verje. Néhol e napon gyakorolták a → Pilátus-égetés szokását. Nagypéntek a ref. -ok egyetlen hagyományos böjti napja. Sok helyütt az év legjelentősebb egyházi ünnepeként tartották. Templomba gyászruhában vagy gyászt kifejező ruhadarabot öltve mentek (D-Dunántúlon fehér ruha, fehér fejkendő). – Irod. Róheim Géza: Magyar néphit és népszokások (Bp., 1925); Zalán Menyhért: A nagypénteki mosakodás (Ethn., 1927); Bálint Sándor: Népünk ünnepei. Az egyházi év néprajza (Bp., 1938); Manga János: Ünnepek, szokások az Ipoly mentén (Bp., 1968). Manga János

Friday, 26 July 2024

Szeged To Pecs