Élettársi Kapcsolat Hány Év Után
Begónia Gumó Ültetése: A Fekete Halál
Szintén Ültetés gumók begónia is előfordulhat egy fából készült doboz, amely félig töltött szubsztrát készült tőzeg és levél penész arány 1: 2, ami hozzá egy kis mennyiségű hamu fa. Land szükséges sűríteni és nedvesítsük oldott ásványi műtrágyák. Gumók takarítják a földről, fertőtleníteni, amivel 1 órán egy gyenge kálium-permanganát oldattal, majd rendezett egy dobozban kell köztük a távolság 5-7 cm. Doboz ültetett gumók kell tartani a hőmérséklet körülbelül + 20 ° C-tól fény, néha nedvesítése a talaj. A hajtások kezdenek megjelenni 2 hét után. Ültetés begónia gumó a talajba kell történnie legkorábban június elején, amikor fagyveszély már elvesztette. Ültetés begónia gumó jár penetrációja a gumó nem több, mint 2/3. A növekedést a begónia gumó kell csak egy kicsit megszórjuk. Akkor csak egy kis lyukat a földbe, és tegye a gumó is. Most, hogy már tudja, hogyan tegye gumós begónia, de ez még nem az összes árnyalatokat. Bájos begónia. ültetés gumó. Öntözés kell begónia szépen a falak mentén. Öntözés a legjobb alkalmazni az olvasztott víz.
Bájos Begónia. Ültetés Gumó
Lupin ültetés, egyre nagyobb a mag, gondoskodás Szaporítása és termesztése ciklámen magról otthon Szaporítására és termesztésére Adenium magokat otthon Szaporítására és termesztésére csuporka magok otthon Növekvő Clematis: megfelelő karbantartás, ültetés és a reprodukció Kapcsolódó cikkek Hogyan működik a telepítési és gondozása gumós begónia a nyílt terepen és otthon Káposzta ültetés és gondozás a nyílt terepen, a technológia és a mezőgazdaság, videók és fotók Phlox otthoni gondozást, tenyésztés, virágzás, ültetés, metszés, betegség, fotó és videó
Szorzási módszer: vetés, gumós megosztás, fiatal hajtások dugványai Betegségek és kártevők: csillapító, lisztharmat, botrytis, meztelen csigák A gumó kerek és meglehetősen sík alakú, homlokfelülete konkáv. A begonia nagyon hosszú időnként kezdődik, ezért a legjobb, ha márciusban vegetációba helyezzük őket cserepes talajjal kitöltött dobozban. Ezután tegye őket az ültetvénybe, temetve őket 3-4 centiméter mélyre, amikor a fagyok már vége. Ősszel, amikor a lombozat eltűnt, adja vissza gumóit, és tartsa hűvösen, például a garázsban. Megszórja a gumókat fungiciddel, hogy megvédje őket. Az ő története A 17. században a Rochefort parancsnoka, Michel Begon expedíciót szervezett Amerikába és a Nyugat-Indiába. Begónia gumó ültetése magról. 1869-ben Plumier atya fedezte fel egy növényét, amelyet védelmezőjének neveztek el. A Rochefortban található a Begonia télikert, ahol több mint 1300 természetes és hibrid fajt termesztenek. 1845 óta több mint 10 000 hibrid származik. A Begonia fajai és fajtái A begónia nemzetség mintegy 900 fajt tartalmaz - A Begonia multiflora begónia csoportja, kicsi, egy- vagy kétszervirággal - A Begonia pendula lebegő szárú begónia csoport - Begonia 'The Flamboyant' piros virágokkal Videó Kapcsolódó Cikkek:.
Az 1347 és 1351 között Európán futótűzként végigsöprő betegség minden idők legpusztítóbb járványa volt. Megölte a népesség egyharmadát, több mint 25 millió embert. Az áldozatoknak nagy fájdalmuk, lázuk volt, bőrükön gennyes foltok jelentek meg, vért hánytak, aztán általában három napon belül meghaltak. A korabeli orvosok csak így emlegették: a fekete halál. Kevés olyan esemény történt a középkori Európában, amelynek olyan súlyos következményei lettek volna, mint a fekete halálnak. Nyugat-Európa népessége egészen a XVI. századig nem érte el az 1348 előtti szintet. Egészen mostanáig általánosan elfogadott volt az a nézet, hogy fekete halál bubópestis volt, egy bolhák terjesztette betegség, mely rágcsálókról terjedt át az emberre. Két liverpooli járványkutató szerint azonban ez tévedés. Ha a járvány terjedését vizsgáljuk, igen kevéssé valószínű, hogy tényleg bubópestis volt, mondja egyikük. A bubópestis-elmélet a XIX. század végén bukkant fel, amikor egy francia bakteriológus, A. Yersin leírta a bubópestis komplex biológiáját, megjegyezve, hogy alaptünetei megegyeznek a fekete haláléval.
Pestis A Fekete Halal Film
Bizonyítékok vannak arra, hogy miután a partra ért, a Fekete Halált nagyrészt a bolhák terjesztették-amelyek tüdőpestist okoznak-, és a személyek közötti érintkezés aeroszolokon keresztül, amelyeket a tüdőpestis lehetővé tesz, és ez magyarázza a járvány nagyon gyors belterületi terjedését, amely gyorsabb volt, mint az várható lenne, ha az elsődleges vektor volt, patkány bolhák okozva bubópestis. [7] A fekete halál volt a második nagy természeti katasztrófa, amely a késő középkorban érte Európát (az első az 1315–1317 közötti nagy éhínség), és becslések szerint az európai lakosság 30–60 százalékát ölte meg. [8] [9] [10] A járvány volna csökkentette a világ népességének a c. Században 475 millióról 350–375 millióra. [11] A késő középkor folyamán további kitörések voltak, és más tényezőkkel ( a késő középkor válsága) együtt az európai lakosság 1300 -ig 1500 -ig nem nyerte vissza szintjét. [B] [12] A pestisjárványok a 19. század elejéig megismétlődtek világszerte. A pestissel egykorú európai írók a betegséget latinul pestisnek vagy pestilentia -nak nevezték, "pestilence" -nek; epidemia "járvány"; mortalitas, "halandóság".A Fekete Halal
A kór az elmúlt húsz év során világszerte száz-kétszáz halálos áldozatot követelt. Ma olyan országokban - elsősorban afrikaiakban - tűnik fel, ahol mindeddig nem kellett tartani tőle - állítja a Liverpooli Egyetem Michael Begon ökológus által vezetett kutatócsoportja. A pestis, amely hajdanán a kétharmadára apasztotta a középkori Európa népességét, ismét öl, ami felett nem hunyhatunk szemet - figyelmeztetnek a brit tudósok. A Yersinia pestisbaktérium által okozott bubópestist fertőzött rágcsálókon élő bolhák terjesztik, másik válfaja, a tüdőpestis emberről emberre cseppfertőzéssel terjed. "Noha a megbetegedések aránya manapság meglehetősen alacsony, hiba volna figyelmen kívül hagyni a bubópestis fenyegetését a mai emberiségre, mivel a kórokozó természeténél fogva alkalmazkodó, gyorsan terjed, a betegség gyors lefolyású és kezeletlenül most is halálos" - írták a Public Library of Science PloS Medicine című folyóiratban megjelent tanulmányukban. A rágcsálók gyakorlatilag kiirthatatlanok, a világon bárhová eljutnak, így folyamatos veszélyt jelentenek.
Fekete Halál
A Yersinia pestis egyik válfaja, amely a feltételezések szerint a 14. századi humán katasztrófát okozhatta, napjainkban nagy valószínűséggel már nem létezik. A másik hasonlóságot mutat azokkal a kórokozókkal, amelyeket a közelmúltban izoláltak Ázsiában. A vizsgálat arra is fényt derített, hogy a Yersinia pestis kétféle úton jutott be kontinensünkre. A kórokozót 1347 novemberében hurcolták be Ázsiából Marseille-be, onnan a járvány Franciaország nyugati, majd északi részén keresztül érkezett meg Angliába. Mivel a Yersinia pestis más válfaját fedezték fel a hollandiai Bergen op Zoomban, a tudósok úgy vélik, hogy a kórokozó nem Franciaország felől, hanem északról, Norvégiából érkezett a Németalföldre. "Eredményeink arról tanúskodnak, hogy a pestis legkevesebb két útvonalon érkezett kontinensünkre, majd a kórokozó mindkét válfaja a maga egyéni útját járta be" - hangsúlyozta Bramanti. Stephanie Hänsch, a vizsgálat társirányítója szerint a világjárványok (pandémiák) története sokkal bonyolultabb, mint korábban feltételezték.A kór mindkét változata antibiotikus kezelés nélkül néhány nap alatt halált okozhat. Begon szerint "a pestis hosszú idő után most először ismét felszálló ágban van, és Afrikában nagyobb fertőzéseket is tapasztalunk". Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) évente egy-háromezer megbetegedést regisztrált az utóbbi öt évben elsősorban Madagaszkáron, Tanzániában, Mozambikban, Malawiban, Ugandában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Az Egyesült Államokban is megbetegszikv évente tíz-húsz személy. E számoknál még ijesztőbb, hogy a 20. század viszonylagos inaktivitása után most egyre többször fordul elő tömeges fertőzés. Legutóbb 2006-ban a Kongói DK-ban ütötte fel a fejét a tüdőpestis több száz esettel. Begon és csoportja annak a lehetőségét kutatta, hogy milyen módszerekkel előzhető meg a kór a veszélyeztetett térségekben, ahol sokszor hiányoznak az életmentő gyógyszerek, és ahol esetleg a pestist biológiai fegyverként is bevethetik. "Fel kell ismernünk, hogy a pestist a történelem során már használták tömegpusztító fegyverként: a középkorban fertőző halottakat lőttek be kővetőkkel ostromlott várakba, idővel repülőgépről fertőzött bolhákat dobtak városokra vagy aeroszol formájában vetették be" - írják a szakértők tanulmányukban.
Saturday, 13 July 2024Dsm 5 Magyar