Mássalhangzó Törvények – Elektronikus Füzet

Magánhangzó, mássalhangzó törvények Mássalhangzó törvények: 1. Hasonulás: egymás melletti mássalhangzók közül az egyiknek a kiejtése a másik hatására megváltozik, hozzá hasonul - Részleges hasonulás: két szomszédos mássalhangzó közül az egyik csak részben hasonul a másikhoz - Zöngésség szerint: népdal (p-zöngétlen, d-zöngéses), bicikli -Zöngésedés történik például a következő szavakban: vasgolyó, juhászbojtár, szavakban -Z öngétlenedés történik például a következő szavakban: dobtam, hívtam, hoztam - képzés helye szerinti részleges hasonulás: Ekkor az n hang változik meg, az utána következő d vagy b hang m -mé változtatja, pl. színpad, bicikli 2. Mássalhangzó-kiesés. Teljes hasonulás: egymás mellé kerülő mássalhangzók egyike teljesen hasonló lesz a másikhoz, azonossá válik a másikkal. A két hang helyett csak egy hosszú hangot képzünk. - Írásban jelölt: kiejtés elve érvényesül (naggyá, ebben, akkora) - Írásban jelöletlen: szóelemzés elve érvényesül (anyja, beszélj, egészség) 3. Összeolvadás: Írásban nem jelöljük, 2 különböző képzésű szomszédos hang a kiejtésben, így harmadik hanggá olvad össze.

1. Mássalhangzó-kiesés
2. A mássalhangzó-összeolvadás

Mássalhangzó-Kiesés

Példák: köl ts ég ⇒ kiejtve: köl cs ég va ds ág ⇒ kiejtve: va ccs ág he gys ég ⇒ kiejtve: he ccs ég (vagy he tys ég) A mássalhangzó-összeolvadás írásban jelöletlen! Ez azt jelenti, hogy nem írjuk a költség szót kölcség-nek, mert az helyesírási szempontból helytelen lenne.

A Mássalhangzó-Összeolvadás

Amikor beszélünk, hangokat ejtünk ki – de egyszersmind szavakat (és mondatokat stb. ) is formálunk. A szavak esetén nem különálló hangokat ejtünk ki, hanem hangok kapcsolatát. Az ilyen hangkapcsolatokban az egyes hangok hatással vannak egymásnak; más szóval: nem közömbös, hogy egy hang milyen hangkörnyezetben hangzik el. Mssalhangzó törvények szavak. A hangok egymásra hatását alkalmazkodásnak, az alkalmazkodás törvényeit pedig hangtörvényeknek nevezzük. Az alkalmazkodás fiziológiai (hangképzési) és egyszersmind nyelvtani jelenség; szerepe a hangképzés simábbá tétele. A tétel kifejtése Kétféle hangtörvényről beszélhetünk: magán- és mássalhangzótörvényekről. Hangrend. A magánhangzók szavakon belüli harmóniáját hangrendnek nevezzük. A hangrend szempontjából három kategóriába sorolhatjuk a szavakat: magas, mély és vegyes hangrendűek lehetnek. A magas hangrendű szavak csak elöl képzett (magas) magánhangzót (tehát e -t, é -t, i -t, í -t, ö -t, ő -t, ü -t vagy ű -t) tartalmaznak, például a fecske, a törzs vagy a mély szavaink.

). Rövidülés esetén egy hosszú és egy rövid mássalhangzó kerül egymás mellé, és a kiejtéskor a hosszú hangzó megrövidül: hallgat [halgat], otthon [othon]. Kiesés akkor történik, amikor három egymást követő mássalhangzó közül a másodikat nem ejtjük: mondta [monta], rendtartás [rentartás]. A mássalhangzó-összeolvadás. A nyúlás jelenségét akkor figyelhetjük meg, ha két magánhangzó között a mássalhangzó ejtésben megnyúlik: kisebb [kissebb], egyes [eggyes]. A fenti egyszerű és könnyen átlátható példák után végül lássunk néhány olyat is, amelyekben egyszerre több mássalhangzótörvény is érvényesül: ébresztget [ébrezget]: az ébreszt ige két zöngétlen mássalhangzóra végződik, a -get gyakorítóképző pedig zöngés mássalhangzóval kezdődik. Lássuk, mi történik: a kiejtés során kiesik a t hang, azonban így a sz hang közvetlenül a g mellé kerül, és zöngéssé válik. Itt tehát kiesésről és zöngésség szerinti részleges hasonulásról egyaránt beszélhetünk. Ugyanezt figyelhetjük meg a fáradtság [fáraccság] esetében, csak itt zöngétlenedés történik.

Wednesday, 26 June 2024

Kitüntetettek Névsora 2021