Élettársi Kapcsolat Hány Év Után
Li Szin Man
2004. augusztus 13. 01:42 A nemzetgyűlési választások után Dél-Koreában kikiáltják a Koreai Köztársaságot, élén Li szin Man elnökkel. Ezt követően északon, szeptember 9-én kihirdetik a Kim Ir Szen vezette Koreai Népi Demokratikus Köztársaság létrejöttét. Mindkét kormányzat igényt tart korea egész területére. A szövetségesek egyezménye alapján 1945-ben a 38. szélességi foknál kettéosztották Koreát. Az iparosított északi részt a szovjet csapatok szállták meg, míg délen az Egyesült Államok katonai kormányt állított fel. Egy közös kormány megalakításáról szóló megállapodásoknak megfelelően - ugyancsak délen - nemzetgyűlési választásokat tartanak. Az ENSZ a dél-koreai kormányzatot ismeri el. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Li Szin Man Of Steel
CSOMA MÓZES Kevéssé ismert, hogy 1956 őszén nagyszabású szolidaritási mozgalom kezdődött a magyar forradalom és szabadságharc mellett Dél-Koreában. Li Szin Man elnök kormányzata abban bízott, hogy a magyar és lengyel események tovább gyűrűzhetnek más szocialista országokba is, így az észak-koreai lakosság felkelhet Kim Ir Szen pártfőtitkár uralma ellen. A korabeli dél-koreai sajtó kiemelt figyelemmel számolt be a magyarországi eseményekről, és a várva várt észak-koreai forradalom buzdítására számos tömegrendezvényt tartottak. Mindeközben a szöuli Yonsei Egyetemen kilenc diák szabadcsapat szervezésébe kezdett, hogy fegyveresen harcoljanak a magyar szabadságért. Az 56-os forradalom leverését követően Li Szin Man elnök kormányzata igyekezett mindent megtenni, hogy magyar emigráns fiatalokat invitáljanak az országba, akik előadásaikkal alátámasztják az antikommunista propagandát. A magyar forradalom bemutatása azonban Li Szin Man elnök uralma szempontjából kontraproduktívnak bizonyult: a magyar egyetemi ifjúság kiállása a szabadságért ugyanis komoly hatást gyakorolt a dél-koreai diákságra, akik 1960 tavaszán sikeres forradalommal vetettek véget Li elnök regnálásának.
Li Szin Man
Kevéssé ismert, hogy 1956 őszén nagyszabású szolidaritási mozgalom kezdődött a magyar forradalom és szabadságharc mellett Dél-Koreában. Li Szin Man elnök kormányzata abban bízott, hogy a magyar és lengyel események tovább gyűrűzhetnek más szocialista országokba is, így az észak-koreai lakosság felkelhet Kim Ir Szen pártfőtitkár uralma ellen. A korabeli dél-koreai sajtó kiemelt figyelemmel számolt be a magyarországi eseményekről, és a várva várt észak-koreai forradalom buzdítására számos tömegrendezvényt tartottak. Mindeközben a szöuli Yonsei Egyetemen kilenc diák szabadcsapat szervezésébe kezdett, hogy fegyveresen harcoljanak a magyar szabadságért. Az 56-os forradalom leverését követően Li Szin Man elnök kormányzata igyekezett mindent megtenni, hogy magyar emigráns fiatalokat invitáljanak az országba, akik előadásaikkal alátámasztják az antikommunista propagandát. A magyar forradalom bemutatása azonban Li Szin Man elnök uralma szempontjából kontraproduktívnak bizonyult: a magyar egyetemi ifjúság kiállása a szabadságért ugyanis komoly hatást gyakorolt a dél-koreai diákságra, akik 1960 tavaszán sikeres forradalommal vetettek véget Li elnök regnálásának.
Li Szin Man (hangul: 이승만, handzsa: 李承晩, szoros átírásban: I Szungman, nyugaton: Syngman Rhee; Keszong, 1875. március 26. – Honolulu, 1965. július 19. ) koreai politikus, Dél-Korea első elnöke, amely pozíciót 1948 és 1960 között, három mandátum idejére töltött be. Az ország az elnöksége idején vívta a koreai háborút; a konfliktust lezáró fegyverszünet aláírását megtagadta. Elnöki intézkedései mindmáig vita tárgyát képezik. Erősen antikommunista beállítottságú volt, uralma alatt betiltotta a baloldali pártok működését, és mintegy százezer kommunistagyanús személyt lövetett agyon az észak-koreai csapatok kiszorítása után. Az 1960-as – vitatott – választás után, a megmozdulások hatására volt kénytelen lemondani, és Hawaiira emigrált, ahol haláláig tartózkodott. Miután meghalt, a testét visszavitték Dél-Koreába, és ott temették el. Bővebben... Szakma Politikus Író Újságíró
Tuesday, 18 June 2024Mammut Mozi Filmek