1541 Buda Elfoglalása

Mindeközben a vár megtekintése ürügyén egyre több janicsár szivárgott be Budára. A kulcsfontosságú pontok elfoglalása után az őrséget levágták vagy megfutamították, s szinte harc nélkül jutottak a vár birtokába. A szultán, miután jelentették neki Buda bevételét, elbocsátotta a magyar küldöttséget, de Török Bálintot visszatartotta. Őt a szultán magával vitte, s 1550-ben a Konstantinápoly közelében lévő Jedikula (Héttorony) börtönben halt meg. Budapest egy időgépből – Megnyílt a Gül Baba új kiállítása – kultúra.hu. Budát augusztus 31-én az Oszmán Birodalom részének, vilájet (tartomány) székhelyének nyilvánították. A szultán szeptember 2-án vonult be ünnepélyesen, és a dzsámivá alakított Nagyboldogasszony-templomban (a Mátyás-templomban) hálaadó istentiszteletet tartottak. Magyarország nem sokkal később három részre szakadt: a török hódoltságra, a Habsburgok uralma alatt álló királyi Magyarországra és az Erdélyi Fejedelemségre. Buda fölött 145 évig lengett a lófarkas lobogó, csak 1686-ban sikerült visszafoglalni a várost.

1. Budapest egy időgépből – Megnyílt a Gül Baba új kiállítása – kultúra.hu

Budapest Egy Időgépből &Ndash; Megnyílt A Gül Baba Új Kiállítása &Ndash; Kultúra.Hu

Ennek ellenére a következő napokban a törökök végigrabolták a környező vármegyéket, Szulejmán pedig augusztus 28-án üzenetet küldött óbudai táborából az özvegy királynénak, melyben személyes találkozóra invitálta őt. Izabella félt attól, hogy a szultán Konstantinápolyba viteti majd, ám nem sok választása maradt: másnap a János-párti főméltóságokkal és a csecsemő János Zsigmonddal együtt tiszteletét tette a török táborban, ahonnan már egy másik Budára térhetett vissza. Történt ugyanis, hogy a látogatás alatt Szulejmán janicsárjai – azzal az indokkal, hogy szeretnék megcsodálni a királyi székvárost – észrevétlenül beszivárogtak a kapukon, majd a stratégiai jelentőségű bástyák és falszakaszok birtokba vétele után hatalmukba kerítették a várat. A törökök rövid küzdelem után lefegyverezték az őröket, majd kitűzték a lófarkas zászlót, így a szultántól távozó magyar előkelők megdöbbenten konstatálhatták, hogy Budavár, mely von Roggendorf seregénél nagyobb haderővel szemben is sikerrel dacolhatott volna, gyakorlatilag komoly erőfeszítés nélkül Szulejmán kezére került.

Előzmények A törökök a Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd között kitört újabb háborúba csak 1541 tavaszán avatkoztak be ténylegesen, de 1539 -ben és 1540 -ben is vezettek támadásokat Magyarország területére. 1540 végén von Fels ugyan feladta Buda ostromát, de Varkócs György, Otto von Dischkau és Bebek Ferenc vezérlete alatt 2000 morva gyalogost, 1000 osztrákot és 300 magyar huszárt hagyott itt. Visszavonulásakor Tatát is megrakta őrséggel és a dunai naszádosok is a térségben maradtak. Pest visszafoglalása életbevágóan fontos volt, mert Buda közvetlen közelében feküdt. A várban pedig ott tartózkodott Izabella királyné a csecsemő királlyal, János Zsigmonddal, akit még előző évben ültettek apja helyébe. Pest hídfője lett volna egy következő ostromnak is, sőt Izabella, aki nem volt kitartó és határozott személyiség, az egyik parancsnok Bebek útján tárgyalt Ferdinánddal Buda átadásáról. A budai őrség is kifáradt a harcokban, ezért Fráter György a törököktől kért segítséget. A törökök egy 25 hajóból álló flottát már útnak indítottak a Dunán, amely most fedezte a szárazföldi alakulatok érkezését Pestre.

Monday, 20 May 2024

Időkép 7 Napos