Élettársi Kapcsolat Hány Év Után

Élettársi Kapcsolat Hány Év Után

Szent László Füve

Szent László füve, keresztes tárnics (lat. Genciana cruciata): A monda szerint nevét onnan kapta, hogy midőn az országot mirigyhalál tizedelte, ~ imádságával kikönyörögte, hogy az a fű, amelyet kilőtt nyila találomra átszögez, foganatos orvossággá váljék. Így is történt, a betegek meggyógyultak tőle. **

Szent László Füve – Magyar Katolikus Lexikon

Hatalmas termetű volt Szent László király, egy fejjel kimagasodott vitézei közül. Harcokban olyan volt, mint a bátor oroszlán, békében meg olyan, mint a kegyes pásztor. Egykor ezt énekelték róla: Üdvöz légy, kegyelmes Szent László király, Magyarországnak édes oltalma, Szent királyok közt drágalátos gyöngy, Csillagok közt fényes csillag. Amikor a pestis, a döghalál pusztítani kezdett, az egész nép László királyhoz fordult, mindenki tőle várt segítséget. Mint a juhok a jó pásztorhoz, úgy tódultak a király sátorához. Szent László pedig Istenhez könyörgött, tőle várt segedelmet. Isten éjszaka álmot küldött a királyra. Egy angyal jelent meg a szent király előtt, és azt mondta: - Vedd íjadat és tegezedet, menj ki sátrad elé, és minden célzás nélkül bocsásd el nyílvessződet. A vessző megmutatja, mit kell tenned. Amikor László király felébredt, hozatta íját és tegezét, kilépett sátrából, felhúzta íját, aztán célzás nélkül elbocsátotta a nyílvesszőt. A nyílvessző messze szállott, s ahol lehullt, egy genciána fűszálat átütött.

Szent László Füve

Adta kézről kézre, hadd ismerje minden, Ismeré azt a nép, szedett abból menten, Szájról-szájra terjed híre a csodának: A sir szélin állók visszafordulának. Megszállt a halálnak vészes áradása, Régi medre közzé visszatért folyása, Házakban az élők folyvást szaporodtak, Megsiratva mentek földbe a halottak. A nép is e dolgot megtartá eszében, Hite megerősült igaz istenében, Nem sovárga többé pogány áldozatra, Lelketlen kövekre, vagy forrás-patakra. A fűnek pedig, hogy lenne emlékezet, A "keresztfű" helyett ada másik nevet: Felragadt az uj név s a füvet ma is még Szent László füvének híja a magyar nép.

Természet: Szent László Füve (Gentiana Cruciata) Keresztes Tárnics

Ezért, hogy az Isten, magyarok Istene Nagy haragra gerjedt népének ellene És monda: erőmet rajtok megmutatom, Elsepervén őket, földjük másnak adom. A mit elmondott, azt meg is cselekedte, A szép kútfejeket mint kiüritette, A folyóvizeknek elszelé futását, Zöld méreggel vonta be a tavak hátát. Hiába könyörgünk most az uj Istennek Hogy szakaszsza végét a veszedelemnek: Erősebb a régi, az ősek Istene: Jaj nekünk! mert nagyot vétkeztünk ellene. Azért, uram király, kérjük felségedet: Töröld el közűlünk az uj tiszteletet, Régi Istenünkhöz folyamodjunk vissza, Áldozzunk a kutnál, hadd legyen az tiszta. Ezt kell tenni, uram, s ezt fogjuk mi tenni, Mert nem akarunk mind egy lábig elveszni, És ez egész néped kivánsága pedig, Csak a papoké nem, kik a bárányt szedik. Igy beszélt az ember, akkor félre álla; Nagy kiáltozás lett utolsó szavára, Ráhagyá a népség, de a kegyes király Felháborodék a pogány beszéd miá. Összetette kezét, hogy reszketett belé És nagy indulattal az égre emelé, Maga is felnézett; mindenki láthatta, Mert egész fejével őket meghaladta.

"Egy a kivánságunk, egy az akaratunk: Egy is elbeszéli, mi pedig hallgatunk, Vagy, ha más nem volna, én is elmondhatom, Szóljatok, ha úgy nincs, ahogy előadom. " Helybehagyta a nép és elcsöndesedett, Akkor amaz egyik ily beszédet kezdett: "Uram király, László, azt kérdem, tudod-e, Hogy mi végett jöttünk most ennyien ide? "Oh jaj! tekints végig széles országodban, Meglátod a szörnyű romlást, ami ott van: Ide s tova elhull néped egész nyája És vadállatoknak lészesz a királya. "Hiába parancsolsz böjtöt, imádságot, Azzal meg nem óvod haldokló országod, Könyörögtünk untig, de a böjt, az éhség Csak öregbité a pestis dühöngését. "Mi az oka ennek? ismerjük el végre: A mi bolondságunk és apáink vétke: Elhagytuk az Istent, elpártoltunk tőle, Ki Szittyaországból kihozott e földre. "Sovány puszták helyett szép országot adott, Jó baromtenyésztőt, tágast és gazdagot, Nagy széles folyókat, halat bennök sokat, Vadas erdőt, hegyet, tiszta forrásokat. "De többet akaránk tudni az őseknél: Megszüntünk áldozni buzgó kútfejeknél, Rátettük kezünket sok áldozó kőre S új Istennek raktunk templomot belőle.

Saturday, 18 May 2024
Youtube Meditációs Zene