Helytörténet | Pócsmegyer-Surány Település

Jegyzőséget 1890 táján kapott, postahivatal is azóta működik a faluban. 1928-ban már körorvosi és kerületi állatorvosi székhely is volt. 1929-ben gyógyszertár épületet is emeltek. 2000-ben a lakosság száma 395 fő volt, területe 88 hektár, külterülete 1299 hektár. A faluval szomszédos Rigács, Megyer, Zalagyömörő és Gógánfa települések.

• Bemutatkozás | Bélmegyer

Bemutatkozás | Bélmegyer

1838-ban árvíz pusztította el a községet, de az itt lakók újra felépítették a falut. 1848-ból fennmaradt feljegyzés szerint pócsmegyeri pék sütötte Kossuth Lajos asztalára a mindennapi kenyeret. A község a XX. századra éri el kiteljesedését, és "fénykora" az 1930-as évekre tehető, amikor közigazgatási székhely volt, s a polgárosodás is jelentős fejlődésnek indult. Bizonyára kevesen tudják, hogy Leányfalu is Pócsmegyerhez, mint anyaközséghez tartozott 1949-ig. Pócsmegyer műemlékei: az 1788-ban épült barokk református templom és a Dunára néző Eszterházy-Bercelly kúria (ma Eper csárda). Közkedvelt pihenő és kirándulóhely a Pázsit Tófürdő, ahol strandolási és horgászási lehetőség is van. Kiemelkedő rendezvénye a községnek az augusztus 20-i Szent István napi ünnep. Bemutatkozás | Bélmegyer. Akárcsak az egész országnak, e megyének is fő folyója a Duna. E területre azonban a vidéken lép be, amely Nógrád és Esztergom megyével határos. Hatalmas mederben folyik Visegrád alá egy ágban; itt a hegyek összeszorítják. Innen azonban kivergődve Bogdánynál kétfelé oszlik a víz, és szigetet képez, amely három mérföld hosszú, s kb.

Szájhagyomány szerint Lánycsóknak nevezték hajdanában a falut, mert volt három leánytestvér, kik e vidéket örökségképpen kapták, s rajta megosztoztak. Egyikük vörös hajú volt, és a most is létező Vörösmarton lakott, Márthának hívták. Másikuk víg kedélyű volt és lakását Villányban tartotta és Vígleánynak nevezték. A harmadik Lánycsókon lakott. A három testvér – talán mivel Vígleány kigúnyolta a vörös hajú Márthát, vagy mert az örökség miatt összeperlekedtek – sokáig a legnagyobb haragban voltak, végre itt összecsókolózva kibékültek. Megyer new települések. A másik történet szerint egy török katona egy szép lányt látva e vidéken, utána futott, és e helyen megcsókolta. Természetesen ez lehetetlen, hiszen a település neve Lanchuk néven már a török megszállás előtt is szerepelt. A tény, hogy a község mai neve 1905. január 1-jétől használatos. Nyugotszenterzsébet nevét 1332-ben említette először egy oklevél S. Elyzabeth néven. Nevét valószínűleg temploma védőszentjéről kapta. Hogy aztán honnan jött a Nyugot előtag, d-nélkül, arról nem találtunk magyarázatot.

Sunday, 2 June 2024

Kezdő Íjász Felszerelés