Megjelent A Kötelező Oltás Előírásának Részleteit Tartalmazó Kormányrendelet - Gazdasági, Pénzügyi, Adózási Portál

2022. március 7-étől elvileg visszamehetnek dolgozni a kötelező oltásról szóló rendelet miatt az állami közoktatási és a szakképzési rendszerből kiesett pedagógusok. A rendelet szerint a munkáltató döntésének függvényében március 7. és április 1. között kell megszüntetni a fizetés nélküli szabadságot. Kötelező munkahelyi oltás: kiderült, pontosan mit tehetnek meg a cégek. A rendelet-módosítást a sztrájkbizottság szakszervezeti oldala nagy sikereként értékeli, egyúttal megkésett lépésnek tartja, mivel az oltás hiánya miatt a közoktatási és szakképzési intézményben dolgozók többsége kénytelen volt foglalkozási jogviszonyt létesíteni vagy vállalkozóvá válni. A harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadságnak a biztosítási jogviszony megszakadása miatt ugyanis súlyos következményei vannak. Sajnos ezért lesznek olyan tanárok, akik már nem mennek vissza korábbi munkahelyükre, sőt, időközben úgy döntöttek, hogy végleg elhagyják a pedagóguspályát - írták a szakszervezetek aközleményükben. Korábban arról számoltak be a pedagógus szakszervezetek, hogy a kormányoldal nemrégiben még okafogyottnak titulálta az állami intézményekben dolgozók kötelező oltásáról szóló rendelkezésekkel kapcsolatos sztrájkkövetelést, sőt a bíróságnak beadott ellenkérelmükben e követelés jogellenességének megállapítását is kérte a kormány a bíróságtól.

• Index - Gazdaság - Ezzel jár a munkahelyen, ha a dolgozó nem veszi fel a kötelező oltást
• Csehországban mégsem lesz kötelező a koronavírus elleni oltás - Blikk
• Megjelent a kötelező oltás előírásának részleteit tartalmazó Kormányrendelet - gazdasági, pénzügyi, adózási portál
• Kötelező munkahelyi oltás: kiderült, pontosan mit tehetnek meg a cégek

Index - Gazdaság - Ezzel Jár A Munkahelyen, Ha A Dolgozó Nem Veszi Fel A Kötelező Oltást

Felmondhatna neki, ha nem igazolta az oltás felvételét, de annak előfeltétele a fizetés nélküli szabadság, tehát végső soron lehet, hogy ily módon ki lehet kerülni munkavállalóként a szankciókat. Ugyanakkor ez egy nagyon szó szerinti értelmezése a rendeletnek, és mivel a jogszabályokat a céljuknak megfelelően kell értelmezni (Alaptörvény 28. cikk), ezért egy ilyen védekezést feltehetőleg nem fogadna el a bíróság és jogszerűnek tartaná a fizetés nélküli szabadságot és a felmondást is, ha a munkavállaló nincs beoltva. Hogyan kell kezelni az újonnan belépő munkavállalókat? Nem egyértelmű az sem, hogy az újonnan belépők esetén hogyan kell alkalmazni a rendeletet. Amennyiben előírja a munkáltató, hogy legalább 45 napon belül minden munkatárs köteles felvenni a védőoltást, akkor kérdés, hogy ezen a 45 napos időszakon belül az újonnan belépőknél előírhat-e kötelező oltást a foglalkoztatás feltételeként. És az is kérdés, az új belépőknél mikortól számít a 45 nap. Index - Gazdaság - Ezzel jár a munkahelyen, ha a dolgozó nem veszi fel a kötelező oltást. Honnan szerez róla tudomást a munkáltató, hogy be van-e oltva a leendő dolgozó?

Csehországban Mégsem Lesz Kötelező A Koronavírus Elleni Oltás - Blikk

A csütörtöki Kormányinfón bejelentett védelmi intézkedésekről szóló kormányrendeletek csütörtökön este megjelentek a Magyar Közlönyben. Kötelező maszkviselés November 1-jétől a korábban már megszokott szabályok szerint újra maszkot kell viselni a tömegközlekedési eszközökön, pályaudvarokon és megállóhelyeken. A maszkviselés alól ezúttal is felmentést kapnak a 6 év alatti gyermekek, az értelmi vagy pszichoszociális fogyatékossággal, illetve az autizmus spektrumzavarral élő személyek. A Máv-Volán-csoport péntek délelőtt közleményt adott ki arról, hogy a kormány döntésének megfelelően újra maszkhordási kötelezettség lép életbe a MÁV-Volán-csoportnál is. Megjelent a kötelező oltás előírásának részleteit tartalmazó Kormányrendelet - gazdasági, pénzügyi, adózási portál. November 1-jétől a MÁV, a MÁV-HÉV, valamint a Volánbusz állomásainak, megállóinak zárt és nyitott területein egyaránt kötelező a maszk viselése. Kötelező oltás Az átoltottság növelése és a munkahelyek védelme érdekében a kormány lehetővé teszi a munkáltatóknak, hogy a munkahely és a munkakör sajátosságaira tekintettel a munkavégzés feltételeként előírják a koronavírus elleni védőoltás felvételét dolgozóik számára, akár minden dolgozótól elvárt egységes munkafeltételként, akár – munkakörtől függően – egyéni munkafeltételként.

Megjelent A Kötelező Oltás Előírásának Részleteit Tartalmazó Kormányrendelet - Gazdasági, Pénzügyi, Adózási Portál

Mit tehetünk, ha cégünknél elrendelik a kötelező oltást? És mit nem tehetünk meg? A hatályos kormányrendelet ugyan pontosított, de még így is van bizonytalanság az oltás kötelező elrendelésével kapcsolatban. A Pozderka ügyvédi iroda szakjogásza szerint a munkáltató nem elrendeli az oltás felvételét, hanem megállapítja, hogy a munkakör ellátásához szükséges az oltás felvétele. Ez azért fontos, mert a munkáltató nem korlát nélkül dönt az oltás elrendelésé ről, hanem azt kell megvizsgálnia, hogy az egyes munkavállalói csoportok munkavégzéséhez szükséges-e az oltás felvétele. Van, ami azért nem egészen egyértelmű Ilyen például az, hogy az oltottságnak – mint a munkavégzés feltételének – az egészség megóvása érdekében kell fennállnia. Arról viszont, hogy mit jelent az egészség megóvása, nem határoz meg minőségi kritériumot a rendelet. Nem azt mondja, hogy az oltottság akkor lehet munkavégzési kritérium, ha szükséges az egészség megóvása érdekében. Pusztán azt rögzíti, hogy AZ EGÉSZSÉG MEGÓVÁSA ÉRDEKÉBEN LEHET AZ OLTOTTSÁGOT MEGKÖVETELNI.

Kötelező Munkahelyi Oltás: Kiderült, Pontosan Mit Tehetnek Meg A Cégek

A védőoltás kötelezővé tételéről a munkáltató elektronikus úton (e-mail) vagy papír alapon köteles tájékoztatni a munkavállalót. Ha így dönt, intézkedésében meg kell határoznia: a védőoltás felvételének határidejét, az oltás megtörténte igazolásának módját, és a védőoltás felvétele elmaradásának lehetséges jogkövetkezményeit. A beoltatlan dolgozóinak a munkáltató 45 napos határidőt szabhat az első oltás felvételére. Kétdózisú oltóanyag esetén a határidő az első dózis beadására vonatkozik, a másodikat az oltást beadó orvos által meghatározott időpontban kell felvenni. Nem kötelezhető a védőoltás felvételére az, akinek ez orvosi szakvélemény alapján egészségügyi indokból ellenjavalt. Az orvosi szakvéleményt az illetékes foglalkozás-egészségügyi szolgálat szakorvosa vagy az egészségi alkalmasságának elbírálására jogosult más orvos, ennek hiányában a foglalkoztatott háziorvosa adja ki.

Vagyis a munkavállaló nem fordulhat közvetlenül háziorvosához az oltás ellenjavaltságának igazolása érdekében, azt csak akkor teheti meg, ha a foglalkozás egészségügyi szakorvos szakvéleményt valamely okból nem ad ki. Továbbá a GYES-en, GYED-en lévők, valamint a más okból tartós távollevő munkavállalók sem kötelezhetők a védőoltás felvételére. 7. Érdemes-e kivárni? A Kormányrendelet, mint a veszélyhelyzet idején kiadott oly sok más kormányrendelet a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályához igazodik, vagyis amennyiben az előbb említett törvény hatályon kívül helyezésre kerül, úgy a Kormányrendelet is hatályát veszti. A törvény jelenleg 2021. december 31-éig hatályos, tehát a mai napi tudásunk szerint a fent részletezett Kormányrendelet is 2021. december 31. napjáig tartalmaz kötelező rendelkezéseket. Ahogyan azonban a rendkívüli jogrendben hozott törvény hatályát az Országgyűlés már több alkalommal meghosszabbította egyáltalán nem kizárt, hogy a december határidőt követően is fennmaradhat a veszélyhelyzet, ezáltal pedig a korlátozó rendelkezések.

Ez álláspontunk szerint azt jelenti, hogy a védőoltási kötelezettség csak általánosságban írható elő a munkavállalók számára, vagyis nem lehet kivételt tenni az egyes munkakörök között;a munkáltató vagy mindenki számára előírja az oltási kötelezettséget vagy senki számára nem írja elő. 9. Személyes adatkezelés A Kormányrendelet egy külön szakasza foglalkozik az adatvédelemmel, mely szakasz előírja, hogy a munkáltató, mint személyes adat kezelheti a munkavállalók védettségi igazolványában, valamint az orvosi szakvéleményben szereplő személyes adatokat. A Kormányrendelet tehát a személyes adatok kezelése terén is "kiterjeszti" a munkáltatók jogkörét és felhatalmazza őket, hogy az eddigieknél jóval szélesebb körben kezeljenek a munkavállalókról személyes adatokat. Fontos, hogy ebben az esetben is meg kell felelni a vonatkozó adatvédelmi jogi előírásoknak, tehát a munkavállalókat adatkezelési tájékoztató útján tájékoztatni kell az adatkezelések ezen új típusáról és munkáltatóként különös figyelemmel kell lenni arra a körülményre, hogy a most tárgyalt személyes adatok többsége különleges személyes adatnak minősül, hiszen azok a munkavállaló egészségi állapotára vonatkoznak.

Wednesday, 26 June 2024

Emelt Ágy Tárolóval