Wojtyla Ház Kecskemét — Pannónia Dicsérete Műfaj

A rendezvényt az Aurin Leánykar énekes produkciója nyitotta meg, melynek keretében Bartók Béla és Konrad Hagius német zeneszerző egy-egy szerzeményét adta elő a kórus. Farkas Pál ismertette Szent II. János Pál pápa életének legfőbb mozzanatait, majd Kuna Lajos és tanítványa, Bugya Kamilla Verdi egy művével kedveskedett a közönségnek. Lévai Jánosné kifejtette: II. János Pál minden idők legszeretettebb pápája volt. Egyházfőként 1991-ben járt hazánkban első alkalommal, majd 1996-ban ismét megtisztelte Magyarországot személyes látogatásával. Címke: Wojtyla Ház | HIROS.HU. Jól ismerte a magyarokat, így felfedezte a magyar és lengyel nép közös vonásait is. Megjegyezte, nem kis mértékben Farkas P. József, a Wojtyla Ház alapító-igazgatója szervező tevékenységének köszönhetően Kecskemét hosszú idő óta testvérvárosi kapcsolatot ápol Wadowicével. Az önkormányzati képviselő reményét fejezte ki, hogy a lengyel pápa személyisége és tanításai mindörökre fennmaradnak, majd felszólalását az egyházfő imájával zárta. Berger József különleges gyermekkori emlékeit osztotta meg a jelenlévőkkel.

1. Címke: Wojtyla Ház | HIROS.HU

Címke: Wojtyla Ház | Hiros.Hu

Az ebéd mellé csokoládé szelet és üdítőital is dukált a szegényeknek. Emellett Félegyházi kenyér, "élelmiszerbankos" sütemény és – Gulyás János, a Bács-Zöldért Zrt. tulajdonosa felajánlásával – banán is került az elesettek böjtös asztalára. Fotók: Mátyus István

Emiatt sok apró fejlesztésekből állt össze a kép. Gyakorta végül még az is elkészült, amire korábban nem jutott pénz. Szolgálatának második évében megszületett a polgármesteri bál, melynek kivitelezésére a testvérváros Rüsselsheimben látott kiváló példát. – Úgy kalkuláltuk a jegyárakat, hogy aki csak akar, be tudjon jönni. Végül ezer feletti létszám volt jelen egy-egy bálon – fogalmazott. Merász József mostanság nyugdíjas éveit tölti. Elsődleges feladatának családja – legfőképpen két unokája – támogatását tekinti. Emellett szakmai javaslataival szívesen segíti ismerőseit. – Én mindig is túlfeszítettem a húrt. Állítólag az ember be van kódolva egy bizonyos teljesítményszintre. Úgy gondolom, nekem magasabb szintet kell teljesítenem – mondta végül. Kövessen minket a Facebookon is! Címkék: Szegények Akadémiája Hirdetés

Szimonidész (Kr. 5-6. ) nevéhez fűződik a hősi epigramma leghíresebb változata (A Thermopülai-i hősökre), Anakreón (Kr. 6. ) a béke és a magánélet elsődlegességét hirdeti (Gyűlölöm azt…), Aszklepiadész (Kr. 1. ) a szerelmi epigramma mestere (Életuntság). A római költészetben Catullus (Kr. ) a szerelem ambivalenciáját fejezi ki kivételes dinamizmussal (Gyűlölök és szeretek). Pannónia dicsérete műfaja. Martialis (1. ) a műfaj szatirikus változatát műveli (Könyveiről). A műfaj késöbbi világirodalmi történetéből Goethe és Schiller közösen jegyzett, művészeti-irodalmi tárgyú epigrammakötete, a Xéniák (1796) emelkedik ki. A magyar költészetben a humanista Janus Pannonius itáliai korszakában – Martialis nyomán – írt epigrammákat (Szilviához; Kigúnyolja Galeotto zarándoklását). A Magyarországon született művekben a költői öntudat hirdetése mellett (Pannónia dicsérete; A narni Galeottóhoz) megszólal a meg nem értettség és a korán jöttség fájdalma is (Egy dunántúli mandulafáról). Balassi költészetében csak a kései művek között találunk epigrammákat (Fulviáról, Az erdéli asszony kezéről).

Az ógörög sírversből kialakult lírai műfaj: rövid, gondolati tartalmú, csattanós befejezésű költemény. Versformája majdnem mindig disztichon. Pl. : Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek, S most Pannónia is ontja a szép dalokai. Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám, Szellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld! Janus Pannonius: Pannónia dicsérete (Berezeli A. Károly fordítása) az ókorban síremlékekre, emlékművekre és fogadalmi tárgyakra vésett rövid verses felirat Szerkesztette: Lapoda Multimédia Kapcsolódás műfaj költemény disztichon Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is

Győri könyvtár: 125 éve szívügyünk az olvasás! Győr közkönyvtára működésének 125. évébe lépett. Nagylelkű adományozóknak köszönhetően a XIX. század végén létesült városunk első nyilvános könyvgyűjteménye. Előbb helyben, gázlámpa fényénél lehetett olvasgatni a városházán, később a történelem viharai számos változást, költözést, összevonást, fejlesztést, építkezést hoztak.

Az epigramma irodalmi műfaj. Rövid, tömör, csattanós költemény. Két szerkezeti részt (expozíció/előtag és klauzula/utótag) kapcsol össze, melyek általában ellentétben állnak egymással: először egy tényt vázol, majd egy váratlan következtetéssel jut el egy megállapításig, amely gyakran az első szerkezeti résszel ellentétes. Léteznek magasztos hangvételű, dicsőítő, valamint csípős, humoros epigrammák. Az újkori költészetben a didaktikus és az antik hagyományokat ápoló költészet kedvelte különösebben: a humanizmus és a klasszicizmus. Más meghatározás szerint: az epigramma műfaji alapvonása a rövidség és a tömörség. Az ókori költészetben ugyanis a halottakat jellemző (gyakran varázsigeként használt) mondásokból alakult ki a műfaj: ez vált felirattá, kőbe vésve, a síremléken (a szó 'rávésés'-t, 'felirat'-ot jelent). Általában két elem van: valamilyen tény (tárgy, dolog, személy) és a hozzá kapcsolódó, gyakran szellemes, ötletes megjegyzés, gondolat, csattanó. Ennek a két elemnek megfelelően van előkészítő része (előtagja) és lezáró része (utótagja), mely többnyire egy fordulat után következik.

Zrínyi Miklós költői és emberi programját fogalmazza meg Az idő és hírnévben, 1653. Kazinczy Ferenc Tövisek és virágok, 1811 című, a neológusok elveit hirdető epigrammakötete új lendületet ad a nyelvújítási harcnak. A korszakban Batsányi epigrammája, A franciaországi változásokra, 1789 felhívó szándékkal született, Berzsenyi műve pedig a Napóleon-kultusz kritikáját adja (Napoleonhoz, 1814). A műfaj didaktikus lehetőségeit és érzelmi hatását használja fel a romantika korában Kölcsey, hogy a reformkor programját népszerűsítse (Huszt, 1831; Emléklapra, 1833; Versenyemlékek, 1833). Vörösmarty a harmincas években írt epigrammáiban hirdeti a nemzeti liberalizmus Széchenyi által is vallott eszméit (Pázmán, 1830; Magyarország címere, 1832). Petőfi (emberi és költői válságát tükröző) Felhők-ciklusa, 1846 egyúttal a merev műfaji szabályok fellazításának és megújításának kísérlete is. A 20. századi magyar lírában József Attila epigrammái a műfaj klasszikus normáit élesztik újra (Egy spanyol földmíves sírverse, 1936; Két hexameter, 1936).

Thursday, 4 July 2024

La Rosa Heti Menü