Gyékényszálakból Születnek A Tápéi Művésznő Szobrai | Sokszínű Vidék – Jeles Évfordulók, Népszokások - Szent Mihály-Napi Hagyományok - Alon.Hu

Az alföldi falu évezredes kézműves hagyományait modern szobrászati törekvésekkel ötvözi harmonikus műalkotássá Török Gizella népi iparművész. Csodás népmesék és mondák földje Tápé, a Tisza mentén fekvő kis falu, ahol a gyékényes mesterségnek évezredes hagyománya van. Legtöbb ősi vízparti településünkön, így itt is a halászat mellett a gyékényből szőtt és vesszőből fonott használati tárgyak adták a legfontosabb bevételét az embereknek. Az 1973-ban Szegedhez csatolt Tápé házi műhelyeiben készítették a korabeli városi piac kofáinak gyékényszatyrait, szőnyegeit és kaspóit. Gyékény szatyrok fotó: Kevei Attila Gyékényből szőtt szőnyegek fotó: Kevei Attila Tápé a szegedi nagytáj hagyományokban leggazdagabb néprajzi szigete. Társadalmi, gazdasági fejlődésének lassú menetével megtartotta viszonylagos zártságát. Tájszólását, viseletét, szellemi örökségét, szokásait kitartóan őrizte hosszú évszázadokon keresztül. Fotózott gyékénycsodák a tápai „gyékényestől” + FOTÓK | Szeged Ma. "Gyékényből szőtt falu"-ja lett az országnak. E vízparti egyszerű növényből készültek itt háztetők, szakajtókosarak, szatyrok, bölcsők, vízjáró csónakok, méhkasok, fekvőhelyek, koporsók, szemfödelek, lábbelik, haszurák, vagyis mindenféle védőtakarók.

1. Fotózott gyékénycsodák a tápai „gyékényestől” + FOTÓK | Szeged Ma
2. Szent györgy napi szokások arfolyam
3. Szent györgy napi szokások menu
4. Szent györgy napi szokások

Fotózott Gyékénycsodák A Tápai „Gyékényestől” + Fotók | Szeged Ma

Manapság nehéz szép csuhét gyűjteni. A mostani fajtáknak már nincs olyan hosszú, széles levelük. Valamikor a lófogú kukorica volt a legalkalmasabb. A levelek úgy voltak szépek, ahogy megtermettek. Fehértől az aranybarnáig több színárnyalatban pompáztak… Még bordós árnyalatút is lehetett találni. A manapság szedett leveleket felhasználás előtt, főleg ha babákat vagy díszeket készítek belőlük, gyakran előbb fehérítenem kell. – Melyikek a legjobbak? A legfelsők nem jók, ezek általában beszennyeződtek, megpenészesedtek. Az alattuk lévők és a középsők a legjobbak: még elég hosszúak és szélesek. Minél hosszabbak és szélesebbek, annál jobbak. A legalsók sem jók, mert nagyon vékonyak. – Hogyan történik a fehérítésük? Kénporral végzem. Van, aki nejlonzsákban fehérít. A leveleket nedvesen beleteszik a zsákba, majd kénport szórnak rájuk. A zsák száját jó szorosan be kell kötni, hogy a keletkezett gáz ne tudjon elillanni. Pár óra múlva óvatosan ki lehet bontani. Én a fehérítést fazékban végzem. A leveleket beáztatom, utána kifacsarom belőlük a vizet, és levágom a végeiket.

Bejelentkezés szükséges Téma Beállítások Kapcsoló sablon További formátumok jelennek meg a tevékenység lejátszásakor.

Tavaszünnep Szent György ünnepe a tavasz kezdetét jelenti, ekkor hajtják ki a legelőre a jószágokat. Az állatokat zöldággal terelték azért, hogy termékenyek legyenek. A terelés nyírfa vagy rózsafaággal törtét, amely általános rontáselhárítónak számított. Erre azért volt szükség, mert ezen a napon különösen erősek a boszorkányok. A jószágot két tűz vagy füst között hajtották át, szintén azért, hogy ne érje azokat rontás. Mindegyik szokás eredete az ősi szkíta-hun táltos hagyományban gyökerezik. A marhákat a kapu elé helyett láncon is áthajtották, máshol egyéb fémtárgyon, esetleg tojáson hajtották át őket, azért, hogy olyan erős legyen a lábuk, mint a lánc. Vízkultusz nyomai Egy magyar gyermekmondókában fennmaradt az ősi szkíta-hun Napkultusz nyoma, amikor is őseink minden regel meghajoltak a Nap előtt és kérték áldását: "Süss föl nap, Szent György nap, kertünk alatt egy kis bárány majd megfagy. " Szegeden még hozzáteszik: terítsd le a köpönyegöd, adjon Isten jó melegöt. Happ! Erre a gyerekek leguggolnak, mintegy a földre csalogatva a napot.

Szent György Napi Szokások Arfolyam

Szent Mihály napjával kezdődött a lakodalmazások őszi időszaka, mely egészen november 25-ig, Katalin napjáig tartott. A néphagyomány szerint Szent György napkor, azaz április 24-én a legelőre hajtott állatok ilyenkor tértek haza. Ez a nap a pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének időpontja is volt. A Hortobágy vidékén Mihály nap volt számukra a legnagyobb ünnep, amikor mulatságokat, bálokat is rendeztek. Emlékezetesek voltak országszerte a szentmihályi vásárok, a pásztorok ilyenkor egészítették ki a felszerelésüket. De nem csak a vásározást, a szórakozást, az ismerkedést, hírszerzést is jelentette az embereknek. Szent Mihály-napra vonatkozóan számos, időjárással kapcsolatos szólás, közmondás ismeretes, mint például: Szent Mihály lova deres, behozza a telet! vagy Ha Mihálykor dörög az ég, szép lesz az ősz, de kemény a tél. Az Ipoly menti falvakban úgy tartották, ha a fecskék még nem mentek el Szent Mihályig, akkor hosszú őszre lehet számítani. Szent Mihály-nap után egyicce víz, két icce sár.

Szent György Napi Szokások Menu

Az Ormánságban úgy tartották, hogy akinek a kapufélfáját ezen az éjszakán a boszorkányok megfaragták, annak ezzel elvitték a tejhasznát. Közismert hiedelem, hogy a boszorkányok különböző tárgyakból (pl. kútágas, lepedő, kötény) tejet tudnak fejni. A boszorkányok rontása ellen védekeztek a már említett zöld ágakkal, füstöléssel, fokhagymával, a tejesköcsögök gyógyfüvekkel (pl. úrnapi füvek) való kimosásával. Szent György napját a néphit alkalmasnak tartotta a földbe rejtett kincs keresésére, melyről úgy hitték, hogy minden hetedik évben Szent György-napkor lángot vet. A kincskereséssel kapcsolatban a következő berettyóújfalusi élményelbeszélést idézzük: "A Leszkai kocsissal is kimentek Szentgyörgy iccakáján oda, ahol lángot láttak. Csak úgy bömböltek a bikák. Három bömbölés hallatszott. Arra tartotta balkézzel a kefét az egyik, amerről a bömbölést hallotta (látni nem lehetett, csak hallani) a másik addig kiásta a pinzt. Ott ment el egy hosszúszakállú ősz, öreg ember s azt mondta: jól tették, hogy kiásták, nem kell tovább őrizze… s eltünt.

Szent György Napi Szokások

Kedves Olvasóm! Ha szereted a netfolk bejegyzéseit, hívj meg egy kávéra, he teheted... Átvitt értelemben persze. A netfolk blogot évek óta saját, és talán mások örömére is írom. Most eljött az idő, hogy az olvasó közösséghez forduljak, hogy a blogot a már megszokott színvonalon tudjam a jövőben is írni. Ebben segít, ha havonta egy kávé árával támogatod a blogot. Ezt megteheted ide kattintva: Köszönöm. Április 24-e Szent György napja Közismert a mai naphoz kapcsolódó naphívogató gyermekdal, melynek íme egyik változata: Süss föl nap, Szent György nap, Kert alatt a kislibáim megfagynak. Terítsd le a köpönyeged Adjon isten jó meleget! E nap Európában igen rég óta tavaszkezdő nap. Már a rómaiak is ezen a napon ünnepelték Pales istennőt, aki a pásztoroknak, nyájaknak, mezőgazdáknak és vincelléreknek volt a "patrónája". Ünneplés gyanánt a pásztorok kiseperték az istállókat; vízbe mártott babérágakkal fröcskölték be, majd szalmatűz füstjével megfüstölték magukat meg a jószágukat. A tűzön a nyájat is áthajtották, ők pedig háromszor ugrottak át rajta, hogy a boszorkányok rontását elkerüljék.

Ha a varjú nem látszott ki a búzából, jó termésre számítottak. Bizonyos területeken úgy vélték, ha e napon megszólalnak a békák, az korai tavaszt és nyarat jósol. Máshol a Szent György nap előtt megszólaló béka esőtlen nyarat jelzett. A Szent György nap előtti mennydörgés a bő termés előjele volt a magyar nyelvterületeken. Linkajánló: Szent György legenda Szent György-wikipédia Jeles napok - Szent György napja Felhasznált irodalom: Jeles napok, ünnepi népszokások Készítette: Brinza Krisztina

Friday, 2 August 2024

F1 Szabadedzés Élő