Élettársi Kapcsolat Hány Év Után
Szántai Lajos Életrajz Angolul — Szakácskönyv/Régi Receptek/Egyéb/Dáláuzi – Wikikönyvek
For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Szántai Lajos (egyértelműsítő lap). Connected to: {{}} A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Szántai Lajos Szántai Lajos (1930–2005) vegyészmérnök, térképtörténész, műgyűjtő Szántay Lajos Szántay Lajos (1872–1961) erdélyi építész Ez egy egyértelműsítő lap, a hasonló megnevezések közötti választást segíti elő. Ha valamelyik cikkből kerültél ide, arra kérünk, lépj vissza, és pontosítsd benne a hivatkozást, hogy ne erre az egyértelműsítő lapra, hanem közvetlenül a kívánt jelentésre mutasson! Szántai lajos életrajz zrínyi miklósról. {{bottomLinkPreText}} {{bottomLinkText}} This page is based on a Wikipedia article written by contributors ( read / edit). Text is available under the CC BY-SA 4. 0 license; additional terms may apply. Images, videos and audio are available under their respective licenses. Szántai Lajos (egyértelműsítő lap) {{}} of {{}} Thanks for reporting this video! ✕ This article was just edited, click to reload Please click Add in the dialog above Please click Allow in the top-left corner, then click Install Now in the dialog Please click Open in the download dialog, then click Install Please click the "Downloads" icon in the Safari toolbar, open the first download in the list, then click Install {{::$}} Follow Us Don't forget to rate us
- Szántai lajos életrajz vázlat
- Szántai lajos életrajz miskolci egyetem
- Szántai lajos életrajz zrínyi miklósról
Szántai Lajos Életrajz Vázlat
Szántai Lajos Született 1930 Csongrád Elhunyt 2005. június 18. (75 évesen) Állampolgársága magyar francia Nemzetisége magyar Foglalkozása mérnök, térképtörténész, műgyűjtő Szántai Lajos ( Csongrád, 1930 – 2005. ) térképtörténész, vegyészmérnök, műgyűjtő. Életrajz [ szerkesztés] Tehetős földműves családban született. 1950-ben a Veszprémi Vegyipari Egyetem hallgatója lett. 1953 tavaszán mint "osztályellenséget" eltávolították az egyetemről. Művészettörténeti könyvek, Képzőművészeti, Iparművészeti könyvek, szakkönyvek - antikvár könyvek. Ezután Dunaújvárosban és a Sajómenti Vegyiművekben dolgozott. Később sikerült visszakerülnie az egyetemre, ahol 1956 tavaszán vegyészmérnöki oklevelet szerzett. Az 1956. novemberi szovjet intervenció következtében Ausztriába, majd Franciaországba került. A Párizs melletti Montessonban élt, egy vegyipari cégnél dolgozott. Térképgyűjtőként [ szerkesztés] Gróf László oxfordi és Szathmáry Tibor itáliai gyűjtővel párhuzamosan az 1970-es években kezdte el a magyar vonatkozású térképek felkutatását, gyűjtését, rendszerezését. Aukciókra járt, antikváriumokat látogatott.
Szántai Lajos Életrajz Miskolci Egyetem
Ez a szócikk az 1962-es születésű művelődéstörténészről szól. Hasonló címmel lásd még: Szántai Lajos (egyértelműsítő lap). Lua-hiba a(z) modulban a(z) 80. sorban: module 'Modul:No globals' not found Lua-hiba a(z) modulban a(z) 80. sorban: module 'Modul:No globals' not found Lua-hiba a(z) modulban a(z) 80. sorban: module 'Modul:Nyelvtani modul' not found ( Parancsfájl-hiba: nincs "Wikidata" modul. ) Született Parancsfájl-hiba: nincs "Wikidata" modul. 1962 Budapest Elhunyt Parancsfájl-hiba: nincs "Wikidata" modul. Parancsfájl-hiba: nincs "Wikidata" modul. Beceneve Parancsfájl-hiba: nincs "Wikidata" modul. Álneve Parancsfájl-hiba: nincs "Wikidata" modul. Állampolgársága Parancsfájl-hiba: nincs "Wikidata" modul. Szántai lajos életrajz vázlat. Nemzetisége magyar Házastársa Parancsfájl-hiba: nincs "Wikidata" modul. Élettárs Parancsfájl-hiba: nincs "Wikidata" modul. Gyermekei Parancsfájl-hiba: nincs "Wikidata" modul. Foglalkozása művelődéstörténész Tisztség Parancsfájl-hiba: nincs "Wikidata" modul. Iskolái Parancsfájl-hiba: nincs "Wikidata" modul.
Szántai Lajos Életrajz Zrínyi Miklósról
Egykoron a magyar válogatottban is szerepelt jobbszélső nk 1981 nyarán érkezett az NB II-es miskolci Papp J. SE-től. Az 1981/82 évi ezüstérmes csapatban 18, majd egy idénnyel később a szintén második helyen végzett csapatban 12 találkozón kapott lehetőséget Novák Dezsőtől. Legtöbb meccsét a '85/86-os idényben játszotta (27). Ekkor "találta meg" góllövő cipőjét is: hatszor vette be az ellenfelek kapuját az első osztályban. A kupadöntőig menetelő csapatban is a zöld-fehérek legeredményesebb játékosának bizonyult három góljával. Szántai lajos életrajz miskolci egyetem. 1986 őszén, a "mexikói sokk" után a válogatottban is lehetőséghez jutott. Komora Imre a norvégok elleni 0:0 alkalmával szavazott három percre bizalmat a szélsőnek Oslóban. 1988 tavaszán a másodosztályban szereplő Diósgyőrbe igazolt, majd a Békéscsaba színeiben tért vissza az első osztályba. Míg a Fradiban "csak" dupláig jutott az élvonalban, addig a lila-fehéreknél mesterhármast is lőtt a Vasas ellen (7-2) 1988 őszén. Harmincévesen légiósnak állt, pályafutását Svájcban, a BSC Old Boys csapatában folytatta, két év után itt fejezte be a labdarúgást.
Ment, mendegélt hetedhét ország ellen. Addig ment, amíg egy nagy hegy tövébe nem ért. A hegy teteje majdnem az eget verte. A hegy lábánál egy szép fenyőfa állt. A királyfi a fenyőfa alá lepihent, és mély álomba merült. Álmában odament hozzá egy ősz öregember, és azt mondta: – Fiam, jó, hogy elindultál. Bár én is ilyen fiatal koromban indultam volna el, mint te. Csak kitartás, ne rettenj vissza semmitől! A királyfinak, mikor felébredt, eszébe jutott az álma, s újult erővel indult neki a hegynek. Hét nap, hét éjjel folyton-folyvást ment a hegy oldalán felfelé. A nyolcadik nap reggelén észrevette, hogy a hegy tetején valami emberféle mozog, s mikor felért, látta, hogy ott egy óriás hányja a földet olyan nagy lapáttal, mint a templomfedél, egy akkora talicskába, mint ez a falu. A királyfi köszönt az óriásnak: – Jó napot, óriás bátyámuram, mert úgy látom, hogy ahhoz van szerencsém! – Hol jársz te itt, halandó, ahol még madár se járt idáig? SZÁNTAI LAJOS :A HALHATATLANSÁG ORSZÁGA - Lét az élet köreiben. – kérdezte az óriás. – Én bizony a Halhatatlanság országát keresem – felelte a királyfi.
Két gyertya égett kétfelől, s az asztal végén könyökére borulva ott zokogott a hajdú. Addig, míg odakint szorgoskodott, erőt tudott venni a fájdalmán. Most, hogy eleget tett a parancsnak, megeredtek a könnyei. - Lelkem jó nemzetes uram! - zokogta keservesen. Abban a percben fölpattant az ajtó, és ott állt előtte a nemzetes úr. Kardosan, kucsmásan, ezüstös mentében, rókamálas köpönyegben, és úgy tüzelt a szeme, mint a parázs. - Uram Teremtőm! - ugrott föl Tamás dideregve. - Bolond kend! - mordult rá a nemzetes úr. - Olyan paprikást főzött, hogy már a szaga is föltámasztott. Azzal szépen, gyöngéden, ölelésformán ráterítette az öreg úr az öreg szolgára a rókamálas köpönyeget, amelyben valaha a Thurzó nádorispán melengett.
- Legalább utoljára hadd kérkedjek vele! - vergődött be a faluba a nagy hófúvásokon keresztül. Ott azonban nemigen akartak szóba állni az együgyű vén szolgával az új esztendőt ünneplő emberek. Meg se igen értették, mit akar, mert Tamás nagyon elszokott már a szótól, s nem tudta elmondani a szívén valót. Nagy nehezen talált egy jókedvű gazdát, aki szóba állt vele. Meg is ajánlta a borjút az aranyért, de vele kívánta a dolmányt is. - A borjúval is velejár a bőre - figurázott az öreggel. - Ehol van e - vetette le Tamás a dolmányt az első szóra, s ingujjban hajtotta haza a borjúcskát a Varjúvárba. Észre se vette, hogy fázik, csak mikor hazaért. Se azt nem látta meg öreg szemével, hogy a nemzetes úr ott várja a halált az ablakban, nagyúri pompába öltözve. - Eljárt az idő - kukucskált föl Tamás a napra, aztán valami rossz kendőt kerekítve a vállára, elbánt a borjúval, és nekifogott a szakácskodásnak. Esti harangszóra készen volt a Thurzó tora. Régen érzett pompás ételszag gőzölgött a penészes termeken, és a törött lábú asztalon ott terpeszkedett a rettenetes bogrács.
Kend csak koporsóba fektet holnap ilyenkor. - Csönd! Aki engem meggyászoljon, se kicsi, se nagy nincs. Kend egyedül lakja el a halott-torom, mégpedig ma este. Érti kend? Mehet kend! Tamás hajdú azonban nem ment, hanem fölemelte lenyaklott fejét. A mutatótlan öreg óra, a megvakult ablakok, a pókhálós bútorok, a haragos ábrázatú ősök képei mind rámeredtek: csak nem mer megszólalni? Meg mert az, ha minden porcikája belereszketett is a nagy bátorságba: - Együtt éltünk, együtt múljunk el, nemzetes uram... - Micsoda?! - emelte föl a nemzetes úr fenyegetve a botját. - Az úr parancsol, a nép szót fogad! Hátra arc! In-dulj! Hanem aztán mégiscsak visszaszólította a vén cselédet: - Hallja kend! Egy Thurzót nem lehet ám varjúpaprikással meggyászolni. A torra borjút vágjon kend! Kis temetés, nagy halott-tor! Azzal bement a belső szobába, felöltözött halotti pompába, Tamás pedig kibukott a havas tornácra, és arccal vetette magát a hóba. Nagy könnyekben bugyogott ki öreg szíve keserűsége, s csak akkor ugrott föl, mikor kardcsörömpölést hallott belülről.
- Csakugyan öltözik - törölte le a könnyeit. - Láss hozzá te is, Tamás. Azzal tisztában volt, hogy a nemzetes úr meg fog halni. Úgy lesz, ahogy mondta. Ha az azt mondja a halálnak, hogy: gyere, akkor a halál szót fogad. Thurzóval nem lehet bolondozni, mert az nagyobb úr a halálnál is. Az úr parancsol, a nép szót fogad! A halál szót fogadhat, de hogy fogadjon szót ő? Hol vegyen ő borjút? Az egész Varjúvár nem ér egy borjút. - Kár, kár - veregették a varjak csúfolódva a kitört tornácablakokat. - Hess, csúnya nép! - csapott feléjük az öreg. - Annak úgyis meg kell lenni! Nem hallottátok, hogy az úr parancsolta? A napocska biztatva mosolygott ki egy felhőszakadékon, s Tamás hajdú visszamosolygott rá. A nap úgy ragyogott a felhőrongyok között, mint valami érdempénz a rongyos katonamundéron. - Az ám, ni - ötlött az eszébe neki -, hát az én szép aranyérdemem, amit Damjanich tűzött a mellemre! Megér az egy borjút! Sietett előkeresni, mintha attól félne, hogy maga is megbánja, amit gondolt. Rálehelgetett, fényesre törülgette, aztán föltűzte a dolmányára.
Thursday, 8 August 2024Eger Méh Telep Árak