Élettársi Kapcsolat Hány Év Után
Nagy Zöld Fal
A klímaváltozás miatt délre terjeszkedő Szahara megállítására 15 kilométer széles és 7700 kilométer hosszú mesterségesen létrehozott erdősáv szeli keresztül Afrikát, Szenegáltól Dzsibutiig. Hagyományosan az emberek azért emelnek falakat, hogy elválasszák országaikat és népeiket egymástól, hogy a kőfalakon belül élők megvédhessék magukat a kívülről érkező veszélytől. A Nagy Zöld Fal Afrikában épp ellenkező megfontolásból épül, klímavédelmi szempontból egyedülálló kezdeményezés: arra, miként lehet enyhíteni a globális felmelegedés okozta csapásokat, hogyan lehet megmenti 232 millió ember élőhelyét - írja a Az élő fal ötlete először az 1970-es és 1980-as években vetődött fel Afrikában, akkoriban jött létre egy szervezet, akik a kezdetek óta több tízmillió fát ültettek el, főleg lakott városokban és farmokon. A 2000-es évek közepén ezt a kezdeményezést elevenítette fel Nigéria elnöke, Olusegun Obasanjo. 2007-ben az afrikai államfők rendes ülésén el is fogadták a gigaprojektet. A kezdeményezés mögé akkor 11 ország állt (Burkina Faso, Csád, Dzsibuti, Eritrea, Etiópia, Mali, Mauritánia, Niger, Nigéria, Szenegál és Szudán).
Nagy Zöld Fal 5
Ekkor csak a csemetékről beszélünk, a telepítés, gondozás költségeit még nem érintettük.. Ezekben az országokban nem a gáz- vagy a villanyszámlával küzdenek, hanem azzal, hogy honnan szerezzenek faszenet a sütéshez vagy a főzéshez. Éppen ezért a fasáv kiváló, csodálatos alapanyaga lehet a jövőben a faszéngyártó iparban. Afrikában az egymilliárd ember közül mintegy 300 millió jóval a szegénységi küszöb alatt él, 600 millió pedig egymással üzletel, így ebből a szempontból nézve a létrehozandó fasáv nagy kísértés azoknak, akik a faszénbizniszben utaznak. Könnyen "lerabolhatnák" ezt a hatalmas, fával beültetett területet? Igen, de idő kell, amíg a facsemeték megerősödnek, a létrejövő erdő pedig benépesül állatokkal. A sarjerdőt meg kell őrizni, pillanatnyilag azonban a legtöbb érintett ország saját belső biztonságát sem tudja megőrizni, ezért nehéznek érzem ennek a jövőjét. Ha a világ ezt támogatja, pénzt áldoz rá és figyelemmel kíséri, hogy arra használják fel az összeget, amire szánták, akkor a Nagy Zöld Fal egy óriási vállalkozása lehetne az emberiségnek.
Nagy Zöld Fal De
Ha sikerül telepíteni a szárasságtűrő fákból kialakított zöld falat, az 7700 km-es hosszával és átlag 15 km-es szélességével a világ legnagyobb ember alkotta "építménye" lesz. Nyugatról keletre Dakartól (Szenegál fővárosa) Dzsibutiig (Dzsibuti fővárosa) húzódna. A program teljes költsége meghaladja a 8 milliárd dollárt, de az Európai Unió, a Világbank és az ENSZ is támogatja azt. Ugyanis a Nagy Zöld Fal nemcsak klímavédelmi szempontból páratlan kezdeményezés, hanem elősegítheti a térségben a béke megteremtését is. A projekt olyan országok között valósul meg, ahol eddig a szegénység és kilátástalanság miatt sok volt a konfliktus, és háború dúlt. Megállíthatná a népvándorlást a rengeteg fa telepítése Többnyire a szárazságot jól tűrő fafajtákat, például akácot telepítenek, de a zöld falba zöldséget és gyümölcsfákat is ültetnek. A fák árnyékot adnak, csökkentik talajnedvesség kipárolgását, lassítják a csapadék lefolyását, így a kutak újra megtelhetnek vízzel. A gigaprojekt, vele a faültetések, számtalan afrikai család utolsó reménye lehet az életben maradásra és a megélhetésre.
Nagy Zöld Fal 3
Az évek során ez súlyos élelmiszer- és vízhiányt, a természeti erőforrások csökkenése miatti visszatérő konfliktusokat, tömeges munkanélküliséget és kényszermigrációt eredményezett. Az egyre kétségbeejtőbb körülmények és a hosszú távú megoldás keresése közepette a nyolcvanas évekre erősödött fel az a kivételes ötlet, hogy a régió leromlott tájait a nyugati Szenegáltól a keleti Dzsibutiig húzódó "Nagy Zöld Falon" keresztül alakítsák át, a kontinens teljes szélességében. A régió országai végül az Afrikai Unió vezetésével vágtak bele 2007-ben a nem mindennapi kezdeményezésbe. A pánafrikai indítványhoz eredetileg 11 tagállam csatlakozott, napjainkra viszont már 20 fölött jár az együttműködő országok száma. Tervek A világ legforróbb sivatagaként ismert Szahara terjeszkedése egyre több, egyre súlyosabb problémával és azok következményeivel fenyegeti a régió lakosságát. A Nagy Zöld Fal projekt hosszútávú megoldást jelenthet Afrika éghajlatának alakításában. A kezdeményezés célja 2030-ig 100 millió hektár leromlott állapotú termőföld minőségének feljavítása, továbbá 250 millió tonna szén-dioxid megkötése.
Nagy Zöld Fao.Org
Kongó például az őserdőben leszedett mangót Spanyolországba exportálja, ott csinálnak belőle mangódzsúzt, amit visszavisznek Kongóba, hisz egyetlen feldolgozó üzem sincs a 70 milliós országban. Úgy gondolom, hogy Afrika felé tényleg van erkölcsi kötelezettsége a fehér embernek és nem csak a rabszolgaság miatt mondom ezt; azt ugye az arab kereskedő találták fel. Azért is vagyok optimista a projekt hosszú távú megvalósulásában, hiszen viszonylag olcsón egy nagy pr-értékű és jövőbe mutató projektet lehetne létrehozni. Talán ez áttörheti azt az érdektelenségi küszöböt, amit a fejlett világ Afrikával szemben mutat. Az elmúlt években járt a Száhel-övezetben? Természetesen. Az utóbbi fél évben négyszer jártam a Szahara alatti területeken. A sivatag elhódítja a termőterületeket, ráadásul a faszén biznisz jelenleg is írtja azokat a fákat, amelyek eddig sikeresen dacoltak a Szahara homokjával. Itt az étel elkészítésének a szükségessége tizedeli a faállományt. A népesség nagy mértékben nő, egy átlagos afrikai nőnek 7, 8 gyereke születik, a kontinens lakóinak több, mint 46 százaléka húsz év alatti, tehát a korfa nagyon széles.Nagy Zöld Fal 18
Az így létrehozott mozaikos tájszerkezet a terület mikroklímáján is módosított az évek alatt, így a szántóföldi kultúrák is komolyabb terméshozamokkal szolgálnak – legalábbis a WRI statisztikái szerint. Mozaikos ökoszisztéma a Száhel-övezetben Fotó: Wikipédia Újratervezés A One Planet Summit klímacsúcs sem az erdősítés, hanem a projekt áttervezett változatának támogatásáról döntött. Ezek szerint nem dzsungel, hanem az Atlanti-óceántól a Vörös-tengerig húzódó, az egész Afrikai kontinenst átszelő, szárazságtűrő fákkal és cserjékkel tarkított füves térség kialakítása a cél. A tervek szerint egy 8 ezer kilométer hosszú és átlagosan 15 kilométer széles sáv alakulna ki a Szahara déli határában. Az átszabott koncepció alapján a szárazságot jól tűrő fafajták, például akáciafélék mellett gyümölcsfákat és zöldségféléket is telepítenek. Mindez beindítja azt a láncreakciót, amelynek során a fák árnyéka nyomán csökkenő párolgás miatt a csapadék lefolyása is redukálódik, amely révén egyre közelebb kerül a felszínhez a talajvíz, ami pedig a kutak hozamát növeli.
Az említett klímacsúcs a projekt egy áttervezett változatának támogatásáról döntött – a cél már nem dzsungelövezet, hanem a kontinenst átszelő, szárazságtűrő fákkal és cserjékkel, sőt gyümölcsfákkal és zöldségfélékkel borított füves térség kialakítása. A remények szerint a fák árnyéka nyomán csökkenő párolgás miatt a csapadék elfolyása is redukálódik, így egyre közelebb kerül a felszínhez a talajvíz és nő a kutak hozama. A WRI közleménye szerint a program hatása máris érződik: hatezer éve most először fordul elő, hogy a Szahara déli kiterjedése csökkenni látszik. Mentes Anyu szakácskönyvek Nemes Dóra újságíró, a Mentes Anyu márka és közösség megálmodója, de mindenekelőtt kétgyerekes anyuka. Évek óta foglalkozik mentes receptekkel, és sikeresen küzd a családban felbukkanó inzulinrezisztenciával. 2020-ban megjelent első szakácskönyvét lelkesen fogadta az olvasótábor, ami újabb lendületet adott Dórának a népszerű kötet folytatásához. A második könyvben ismét olyan - természetesen mentes - kipróbált recepteket válogatott össze, amelyek az inzulinrezisztensek, cukorbetegek, vagy életmódváltók étrendjébe passzolnak.
Friday, 28 June 2024Mátra Kemping Sástó