Debreceni Agrártudományi Egyetem

Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum 2001. 12. 03. Debrecenben az agrárfelsőoktatás több mint 130 éves múltra tekint vissza. Az Országos Felsőbb Gazdasági Tanintézetet 1868-ban alapították. 1874-1906 között Gazdasági Tanintézetként, 1906-tól 1944-ig Magyar Királyi Gazdasági Akadémiaként működött. 1945-1949 között a Magyar Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Kar Debreceni Osztálya. 1953-ban Debreceni Mezőgazdasági Akadémiaként alakult újra, majd 1962-től, mint Agrártudományi Főiskola működött tovább. 1970-ben alapították meg a Debreceni Agrártudományi Egyetemet, a debreceni Mezőgazdaságtudományi Egyetemi Karral és a szarvasi Öntözéses és Meliorációs Főiskolai Karral, amely 1999. december 31-ig tartozott az intézményhez. Debrecenben az agrárfelsőoktatás több mint 130 éves múltra tekint vissza. december 31-ig tartozott az intézményhez. 1972-1986 között a mezőtúri Mezőgazdasági Gépészeti Főiskolai Kar, 1986-1999 között a hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Főiskolai Kar is tagja volt az intézménynek.

• Debreceni agrártudományi egyetem 2
• Debreceni agrártudományi egyetem 1
• Debreceni agrártudományi egyetem
• Debreceni agrártudományi egyetem budapest

Debreceni Agrártudományi Egyetem 2

Az Alföld és tágabb értelemben a Tisza vízgyűjtője hazánk agrár-élelmiszergazdaságának a központja. Ezért is logikus döntés volt elődeinktől, hogy az alapanyag-előállítás és -feldolgozás támogatására a régióban legyen egy felsőfokú oktató és kutatóhely, amely a képzett humán erőforrás folyamatos biztosításával és a tudományos eredmények gyakorlatba ültetésével segíti a versenyképes agrárium kialakítását és fenntartását. Kelet-Magyarországon a felsőfokú agrárképzés 1868-ban, a Debreczeni Országos Felsőbb Gazdasági Tanintézet megalakulásával indult el. Az intézmény 1876-1906 között Debreczeni Magyar Kiráyi Gazdasági Tanintézet, majd 1944-ig Magyar Királyi Gazdasági Akadémia néven működött. Intézményünk 1945-1949 között a Magyar Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar Debreceni Osztálya megnevezéssel működött. 1953-ban a Debreceni Mezőgazdasági Akadémián indult újra a képzés. 1962 és 1970 között a szakember képzés egyetemi szintre emelkedett az Agrártudományi Főiskolán. 1970 és 1999 között az intézmény "egyetemi rangot" kapott, a Debreceni Agrártudományi Egyetem két vidéki karral (Szarvas, kezdetben Mezőtúr később Hódmezővásárhely, ) látta el küldetését.

Debreceni Agrártudományi Egyetem 1

Elkötelezett az európai integráció értékrendje iránt, amit oktatási, kutatási célkitűzéseiben folyamatosan érvényesít. Nemzetközi szintű tudományos munkával, az ifjúság természettudományos alapokon nyugvó szaktudományi képzésével és nevelésével az intézmény maga is hozzájárul a fenntartható gazdaság fejlődéséhez, a környezet megismerésének, megóvásának, hatékony használatának tudományos megalapozásához. Kara és intézetei szoros egységben szolgálják az agrár-felsőoktatás, kutatás és szaktanácsadás célkitűzéseit, a mezőgazdaság, a környezet és a vidék fejlesztését a Tiszántúl térségében, különös tekintettel az észak-alföldi és kapcsolódó régióra. A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centruma az alapfeladatok magasabb színvonalú ellátása, küldetésének teljesítése érdekében széleskörű, nyitott és kölcsönös tudományos előnyökön alapuló kapcsolatrendszert tart fenn az oktatás és kutatás valamennyi területén az egyetem más karaival, intézeteivel. Ezek is érdekelhetnek

Debreceni Agrártudományi Egyetem

2000-ben a ma Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karként működő szervezeti egység előkészítési fázisában az Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Intézet igazgatói posztját is betöltötte. Munkáját az egyetem, valamint több szakmai szervezet, országos testület kitüntetésekkel ismerte el, jegyzetei, könyvei nívódíjakban részesültek, 2005-ben pedig megkapta a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje kitüntetést. Tartalmas szakmai pályafutását idézte fel a szoboravatón Pető Károly, a Gazdaságtudományi Kar dékánja, aki kiemelte, hogy a professzor sokat tett az oktatás tárgyi feltételeinek megteremtéséért is. Bács Zoltán kancellár azt mondta: a szakmát és a szakmai életüket köszönhetik neki, ezért hálás szívvel gondolnak rá. Az ünnepség végén elhelyezték a szobor talpazatánál az emlékezés koszorúit. Hozzászólás írásához jelentkezzen be!

Debreceni Agrártudományi Egyetem Budapest

Sumen kultúrájában a magyar történelem mozaikszemei is megtalálhatók, Hunyadi hadjáratai, a várnai csatavesztés mellett közelebbről Kossuth közel száznapos sumeni tartózkodása, hajdani lakóháza, ami ma már múzeum. Égerházi helyenként halmozza, de ugyanakkor rendszerbe is állítja a jelzéseket, a motívumokat, nem illusztratíve, hanem egységes, belülről átélt lírai élményanyagként. A hangulati elemeket erős szerkezetiséggel tartja féken. A Tavaszi táj atmoszféráját néhány vonalszalag öleli egybe, míg a Naplementet grafikailag már erősen tagolja, a Sumeni török negyedben részletezi az architektúrát, míg a Preszlávi romoknál a mértanilag határolt formák különösen kiemelik a színek fokozatait. – Égerházi látása főleg grafikus jellegű, rokon skálájú, de ugyanakkor gazdag belső építkezésű színátmeneteit vonalabroncsokba zárja. De éppen ez az egységes karakter, a romantika felé hajló ábrándozás, a képi szerkezet érzékelétetése, "kitapogatása" válik időnként egysíkúvá. Égerházi a festőiség tiszta eszközeivel él, érzékeny, lefojtott színkompozíciók kerülnek ki ecsetje alól, de bizonyára még változatosabbá, koloritban gazdagabbá válna piktúrája, ha meleg barnákra alapozott festészete további színekkel bővülne, ami képeinek szerkezeti építkezését halkítaná s így szerkezetileg is megemelné.

A 600 év I. sírkövei egymásra borulnak s asszociációkat ébresztenek továbbélő, nagy emberi érzésekről. A Sumeni tornyok szimbolikája a leáldozott muzulmán világ még meglevő tanúi, jelképes rendbe állítva idézik a múltat. Egy szentkép körvonala ráúszik a vöröslő napkorongra, mintegy jelezve a muzulmán hitvilág haldoklását. A Naplement szintén Atanász Dalcsev verséhez kapcsolódik. A tengerpart hatalmas bokrai, fái, a tárgyak, a nap és az éjszaka, az emberarcúvá váló tűzfal megszemélyesednek, a sziklákba óriásokat lát a képzelet, a felhőkben pedig úszó emberárnyakat, anélkül, hogy e szimbolika bántóan előtérbe tolakodna, vagy hogy e festmény szürrealitása meghamisítaná a valóságot. Így a kép nem válik illusztratívvá, mértéktartó s nem látványpiktúra. Égerházi képein a néző elsősorban a bolgár történelem korunkban átmentett lelkiségét keresi, a 600 év török jármából is megmagosuló öntudat erejét, az ősi múltat lehelő utcák romantikáját. Ezért telnek meg archaikus képzetekkel a preszlávi romváros mementói, földön heverő sziklái, a madarai kövek arabeszkjei.

Sunday, 19 May 2024

Diébédo Francis Kéré