Wesselényi Féle Összeesküvés

A fő bűnösök a Bécsben szervezett törvényszék elé állíttattak s Nádasdyt, Frangepánt és Zrinyit méltóságuktól és vagyonuktól megfosztották és lefejezték. A kisebb bűnösök felett egy Pozsonyban felállított törvényszék itélt, mely kettőt kivégeztetett s mintegy 300-at jószágvesztésre itélt.

1. Wesselényi-összeesküvés – Magyar Katolikus Lexikon
2. * Wesselényi-féle összeesküvés (Magyar történelem) - Meghatározás - Lexikon és Enciklopédia
3. 1671. április 30. | Kivégzik a Wesselényi-féle összeesküvés vezetőit

Wesselényi-Összeesküvés – Magyar Katolikus Lexikon

A sikerek fellelkesítették a közvéleményt is, így a Rajnai Szövetség és Apafi Mihály is újabb csapatokat ígért, de a bécsi udvar döntésképtelensége a törököknek kedvezett, ugyanis megérkezett az oszmán felmentő sereg Kanizsa alá. Zrínyit közben leváltották tisztségéről, és Montecuccoli stratégiai megfontolásból elkezdett hátrálni, azonban végül a Rába szentgotthárdi gázlójánál csatát vállalt. A csatában a szövetséges hadak fölényes győzelmet arattak, így mindenki természetesnek tartotta a hadjárat folytatását, ami azonban mégsem történt meg. Wesselényi-összeesküvés – Magyar Katolikus Lexikon. Reniger császári követ útján, aki folyamatosan a török táborban tartózkodott, augusztus 10-én megkötötte a "szégyenteljes" vasvári békét. A megegyezés húsz évre szólt, és a vesztes kezén hagyta az előző évek foglalásait. A török megtarthatta Váradot, Érsekújvárt és az elfoglalt egyéb területeket, egyszóval olyan békét sikerült kötnie a Habsburg udvarnak, mintha vereséget szenvedett volna. Fotó: Szentgotthárdi csata. Forrás: Wikipédia A vasvári béke hatalmas felzúdulást keltett a Magyar Királyságban, valamint okot adott arra, hogy egyre hangosabban állítsák, hogy a Habsburgok segítségére még mindig nem lehet számítani.

* Wesselényi-Féle Összeesküvés (Magyar Történelem) - Meghatározás - Lexikon És Enciklopédia

A fő bűnösök a Bécsben szervezett törvényszék elé állíttattak s Nádasdyt, Frangepánt és Zrinyit méltóságuktól és vagyonuktól megfosztották és lefejezték. A kisebb bűnösök felett egy Pozsonyban felállított törvényszék itélt, mely kettőt kivégeztetett s mintegy 300-at jószágvesztésre itélt. Forrás: Pallas Nagylexikon Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is

1671. Április 30. | Kivégzik A Wesselényi-Féle Összeesküvés Vezetőit

Lipót nemcsak megkegyelmezett nekik, de még hivatalaikban is meghagyta. A királyi kegyelem, mely azonban csak szinleges volt, tőrbe csalta Zrinyit és Nádasdyt. Most ismét felújíthatni vélték a haza felszabadításához kapcsolt önző terveiket. Zrinyi nagyravágyásában annyira ment, hogy Magyarország fejedelmévé akart lenni. Bár tudták, hogy a bécsi udvar minden lépésüket figyelemmel kiséri, követeket küldtek a portához, melytől Magyarországot Zrinyinek, Erdélyt Rákóczinak kérték s ezáltal Apafit is halálosan megsértették, aki elkeseredve ajánlotta fel támogatását Lipótnak. Ily körülmények között - bár a török megtagadta a segítséget - 1670. kitűzték felkelés zászlaját. Zrinyi és Frangepán Ferenc Csáktornyán, Rákóczi Ferenc pedig az északi vármegyékben jelent meg hadaival. Fellépésüknek nem volt semmi sikere, Zrinyi és Frangepán megadták magukat, Rákóczi szintén letette a fegyvert. * Wesselényi-féle összeesküvés (Magyar történelem) - Meghatározás - Lexikon és Enciklopédia. A kormány egymásután fogatta el a mozgalom fő részeseit, egy bizottságot állíttatott fel Lőcsén a lázadás részeseinek bővebb kinyomozására.

1671. április 30. Szerző: Tarján M. Tamás "Zrínyi vére mosta Bécset, S senki bosszút nem állt…" (Kölcsey Ferenc: Rebellis vers) 1671. április 30-án végezték ki Bécsújhelyen a Wesselényi Ferenc-féle főúri összeesküvés három vezetőjét, Zrínyi Péter horvát bánt, Nádasdy Ferenc országbírót és Frangepán Ferencet. A főurak halála után egy rövid abszolutisztikus kísérlet vette kezdetét, mely során I. 1671. április 30. | Kivégzik a Wesselényi-féle összeesküvés vezetőit. Lipót (ur. 1657-1705) – a jogeljátszás elméletére hivatkozva – megpróbálta beolvasztani Magyarországot a Habsburg tartományok közé. Annak eredményeként, hogy XIV. Lajos (ur. 1643-1715) vezetésével Franciaország újabb kísérletet tett a "természetes határok" – vagyis a Rajna és az Alpok hegyláncainak – elérésére és a kontinentális hegemónia megszerzésére, a Habsburgok a 17. század második felében arra kényszerültek, hogy mind jelentősebb erőt koncentráljanak nyugaton. Bécs el akarta kerülni a kétfrontos háborút, ezért a Portával időközben békés viszonyra törekedett, ami odáig vezetett, hogy a Köprülük alatt reneszánszát élő Oszmán Birodalom újabb hódításokat eszközölhetett Magyarországon.

Tuesday, 14 May 2024

Gyógyszertár Böszörményi Út