Châtillon Anna Magyar Királyné Az Anyakirályné

Béla király első felesége, Magyarország királynéja 1172 és 1184 között. A Bizáncban élő Béla herceg I. Manuél császártól kapta Ágnes hercegnő kezét 1169-ben. Az 1172-ben trónra kerülő tehetséges III. Bélának Ágnes, aki Magyarországon az Anna nevet kapta, méltó és befolyásos házastársa volt a fennmaradt történelmi források tanúsága szerint. Châtillon Anna az egyetlen királyné, akinek földi maradványait érintetlenül találták a székesfehérvári koronázóbazilika területén. A királyné mellé temették Nagy Béla királyt is, aki 1196-ban halt meg. A sírt 1848 -ban fedezték föl kútásás közben. Élete Antiókhiában és Bizáncban Châtillon Anna királyné 1153-ban született a közel-keleti Antiókhiában Châtillon Rajnald fejedelem és Antiókhiai Konstancia fejedelemnő gyermekeként. A keresztségben valószínűleg az Ágnes nevet kapta. Apja kalandjairól és kegyetlenségéről híres keresztes hadvezér volt, aki 1161 -ben egy fosztogató hadjárat során arab fogságába került, és csak 1176 -ban szabadult, majd 1187 -ben a hattíni csatavesztés után Szaladin, a keresztesekkel leszámoló egyiptomi szultán keze által halt meg.

1. Châtillon anna magyar királyné szépészeti
2. Châtillon anna magyar királyné az anyakirályné
3. Châtillon anna magyar királyné nyakéke
4. Châtillon anna magyar királyné online

Châtillon Anna Magyar Királyné Szépészeti

Anyja jóval korábban, 1163 -ban hunyt el. A fiatal hercegnő 1170 körül Bizáncba került, ahol anyai féltestvére, I. Manuél császár felesége, Mária császárné maga mellé vette. Ott a császár feleségül adta az 1163 óta Bizáncban élő magyar herceghez, Bélához, aki korábban a birodalom trónjának várományosaként eljegyezte a császár lányát, de miután a császárnak fia született, fölbontotta Béla jegyességét és megfosztotta deszpotészi tisztségétől. A frigyre egyes források szerint 1169 szeptemberében, más források alapján 1171 márciusában került sor. A császári udvarban vette fel az Anna nevet, melyet királynéként Magyarországon is megtartott, valószínűleg azért, mert az Ágnes név ritka volt akkoriban. A magyar dokumentumok is Anna néven emlegetik. Az esküvő után a pár elzarándokolt a Szentföldre, ahol gazdag adományokat adtak át a johannitáknak. Magyarországon Châtillon Anna, Ladislaus Sunthaym 1491-es rajza Miután Béla herceg bátyja, III. István 1172. március 4-én utód nélkül halt meg, a korona Béla fejére került.

Châtillon Anna Magyar Királyné Az Anyakirályné

Koronázásukra 1173. január 13-án került sor Székesfehérvárott. Châtillon Anna nevéhez köthető egyes francia királyi hagyományok magyarországi meghonosítása, ez családja frank származásának tudható be. III. Béla a királyné hatására vált a burgundiai ciszterci rend fő támogatójává: ekkor alakultak jelentős ciszterci apátságok a Pilisben, Pásztón, Zircen és Szentgotthárdon. A rend kiválasztása valószínűleg összefüggött azzal, hogy Anna egy Pontigny -i család leszármazottja volt. Azon a környéken a ciszterci rendnek három kolostora is működött, tehát a család szoros kapcsolatban állhatott a ciszterciekkel. 1184-ben, 31 évesen halt meg Székesfehérvárott. A királyi bazilikában temették el. Gyermekei Hét gyermeke született Béla királytól: Imre ( 1174 - 1204), magyar király 1196 és 1204 között; Margit ( 1175 - 1223), Angelosz Izsák bizánci császár felesége; András (1176-1235), magyar király 1205 és 1235 között; Salamon, fiatalon meghalt; ismeretlen nevű leány, valószínűleg csecsemőként meghalt; István, fiatalon meghalt; Konstancia ( 1181 - 1240), I. Ottokár cseh király felesége.

Châtillon Anna Magyar Királyné Nyakéke

Magyarország királynéja Châtillon Anna vagy Antiókhiai Anna, eredeti nevén Ágnes (Agnès de Châtillon), ( Antiókhia, 1153 – Székesfehérvár, 1184) antiókhiai hercegnő, III. Béla király első felesége, Magyarország királynéja 1172 és 1184 között. A Bizáncban élő Béla herceg I. Manuél császártól kapta Ágnes hercegnő kezét 1169-ben. Az 1172-ben trónra kerülő tehetséges III. Bélának Ágnes, aki Magyarországon az Anna nevet kapta, méltó és befolyásos házastársa volt a fennmaradt történelmi források tanúsága szerint. Châtillon Anna Agnès de Châtillon Agnès d'Antioche Koponyája alapján készített arcrekonstrukció. Árpás Károly munkája, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár Magyarország királynéja Uralkodási ideje 1172. március 4. – 1184 Koronázása Székesfehérvár 1173. január 13. Elődje Babenbergi Ágnes Utódja Capet Margit Életrajzi adatok Uralkodóház Châtillon-család, Árpád-ház Született 1153 Antiókhia Elhunyt 1184 (30-31 évesen) Székesfehérvár Nyughelye Nagyboldogasszony-bazilika, Székesfehérvár; 1898-tól Mátyás-templom, Budapest Édesapja Châtillon Rajnald Édesanyja Antiókhiai Konstancia Testvérei III.

Châtillon Anna Magyar Királyné Online

Anyja jóval korábban, 1163 -ban hunyt el. A fiatal hercegnő 1170 körül Bizáncba került, ahol anyai féltestvére, I. Manuél császár felesége, Mária császárné maga mellé vette. Ott a császár feleségül adta az 1163 óta Bizáncban élő magyar herceghez, Bélához, aki korábban a birodalom trónjának várományosaként eljegyezte a császár lányát, de miután a császárnak fia született, fölbontotta Béla jegyességét és megfosztotta deszpotészi tisztségétől. A frigyre egyes források szerint 1169 szeptemberében, más források alapján 1171 márciusában került sor. A császári udvarban vette fel az Anna nevet, melyet királynéként Magyarországon is megtartott, valószínűleg azért, mert az Ágnes név ritka volt akkoriban. A magyar dokumentumok is Anna néven emlegetik. Az esküvő után a pár elzarándokolt a Szentföldre, ahol gazdag adományokat adtak át a johannitáknak. Magyarországon Miután Béla herceg bátyja, III. István 1172. március 4-én utód nélkül halt meg, a korona Béla fejére került. Koronázásukra 1173. január 13-án került sor Székesfehérvárott.

"… inkább vágná le a saját orrát, minthogy bárkihez is feleségül menjen. " A szicíliai uralkodót nyilvánvalóan a felismert közös magyar – szicíliai külpolitikai célok is motiválták, amikor 1267-ben első felesége, Provence-i Beatrix halála után feleségül kérte IV. Béla leányát, az azóta szentként tisztelt, ekkor már a Nyulak-szigeti kolostorban élő Margitot. Ő azonban a keze helyett kosarat adott számára. Talán vigasz lehetett Károly számára, hogy Margit minden kérőjével szemben hasonlóan járt el. A szentté avatási perében legalább tízen vallották eskü alatt, hogy egy másik kérőjének például azt mondta, hogy inkább vágná le a saját orrát, minthogy bárkihez is feleségül menjen. Béla, a felvilágosult édesapa A jelek szerint Béla – ellentétben a kortárs európai uralkodók gyakorlatával – nem volt egy erőszakos édesapa, és lányainak lehetett saját akarata. Ez legalábbis valószerűvé teszi az A király és a szűz című előadásunkban elhangzó, IV. Béla és Anna leánya között zajló párbeszédek hangulatát.

Nevében nagyapja, II. (Vak) Béla (1131 – 1141) emléke élt. Apja 1161 táján a Tengermellék (Horvátország, Dalmácia) élére állította. II. Géza halála után a Kelet-Római Császárság ekkor alapos fordulatot hozott Béla sorsában. 1163-ban béke jött létre I. (Komnenos) Mánuel (1143–1180) és Béla bátyja, III. István (1162–1172) között, amelynek értelmében a basileus leánya, Mária számára jegyesül választotta Bélát, és udvarába vitte. Úgy tűnt ekkor, hogy sorsa végleg Bizánchoz kötődik. 1165-ben Mánuel trónörökösévé nyilvánította, mivel a császárnak akkor még nem volt fia. A herceg leendő basileushoz méltó nevelést kapott. Hanem a trónöröklés reménye 1169 őszén szertefoszlott: Mánuelt második asszonya fiúval ajándékozta meg, a későbbi II. Alexios (1180–1183) császárral. Erre Bélát elválasztották Máriától, s a basilissa húgával kárpótolták. Châtillon Ágnes (Anna), Konstancia antiochiai fejedelemnő és Châtillon Raynald keresztes lovag lánya 1170-ben nyújtotta kezét a nála alig idősebb Bélának. Ő ezután a "Magyarország, Dalmácia és Horvátország hercege" címet viselte; ezzel is a Bizánctól való lelki távolodására utalt.

Friday, 28 June 2024

Apró Ajándék Ötletek