Amerigo Tot Múzeum: Népek Meséi &Raquo; Gyulaisuli Könyvtár

Amerigo Tot Múzeum A múzeum adatai Elhelyezkedés Pécs Magyarország Cím 7621 Káptalan u. 4. Alapítva 1984 Megszűnt 2006 (elköltözött) Fenntartó Janus Pannonius Múzeum Elhelyezkedése Amerigo Tot Múzeum Pozíció Pécs térképén é. sz. 46° 04′ 43″, k. h. 18° 13′ 30″ Koordináták: é. 18° 13′ 30″ Az Amerigo Tot Múzeum weboldala Az Amerigo Tot Múzeum Pécsett, a Káptalan utca 4. alatt található. Amerigo Tot sírja Budapesten. Farkasréti temető: 1-1-585/586. Melocco Miklós alkotása Az állandó kiállítás [ szerkesztés] A múzeum megnyitása előtt, 1978 -ban Amerigo Tot 13 művet adományozott Pécsnek. Az Amerigo Tot Múzeum kiállítása 1984 -ben nyílt meg, amikor újabb 12 darabbal gazdagodott a városi gyűjtemény. [1] A fiatalként Itáliába költözött művész itt elhelyezett művei a teljes életét átfogják: a friss olaszországi élmények hatására a reneszánsz ( magyarul: újjászületés) igézetében született Keresztelés ( 1938) című domborműtől, a termékenységet szimbolizáló ősanya -típusokon (Kavicsasszonyok; az 1940-es évek) át a Történelmi ellipszisig ( 1980), amely a római Szent Péter-bazilikában díszíti a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére felszentelt kápolnát.

• Amerigo tot múzeum kiállítások
• Amerigo tot múzeum szeged
• Amerigo tot múzeum budapest
• A csodálatos hajszál mese codice fiscale

Amerigo Tot Múzeum Kiállítások

A mai múzeumot az 1951-es múzeumi egységesítés során hozták létre, amikor a korábbi kisebb múzeumokat államosították, és közös irányítás alá helyezték. Dombay János igazgató javaslatára nevezték el Janus Pannoniusnak. Neki köszönhető a Zsolnay-gyár múzeumi anyagának megmentése. Pár év múlva a Káptalan u. számú épület a múzeumhoz került, és 1955-ben itt nyílt meg az állandó Zsolnay-kerámiakiállítás. 1958-ban a megyei múzeumok a megyei tanács gondozásába kerültek, és az új neve Baranya Megyei Tanács Múzeumi Igazgatósága lett. 1970-ben az ásatások nyomán felszínre került régészeti leletekből új állandó kiállítás nyílt. 1972-ben a káptalan utcai épületben nyílt meg a Reneszánsz Kőtár, majd 6 év múlva az Amerigo Tot Múzeum. 1976-ban a Káptalan u. 3-ban megnyílt a Vasarely Múzeum. 1986-ban a Káptalan u. 6-ban megnyílt a Martyn Múzeum. 1993-ban az igazgatóság a Papnövelde utcából a Káptalan u. 4-be költözött.

Amerigo Tot Múzeum Szeged

A két művész állandó kiállítása Pécsett nyílt meg a '70-es években, s több külföldi ( Enzo Cacciola, Marcello Morandini, Günther Uecker, Georg Karl Pfahler), illetve külföldön élő magyar származású művész ( Stein Anna, Frank Magda, Beöthy István, Szenes Árpád) mutatkozhatott be itt egy-egy időszaki tárlattal. Amerigo Tot műveinek jelenléte a Modern Magyar Képtárban – együtt egykori pécsi kapcsolataival, például Rétfalvi Sándor ral és Kígyós Sándor ral – a múzeum és a pécsi szobrászat hagyománya és folytonossága. Amerigo Tot művészete összekapcsolja a modernitás két pólusát, az absztrakciót és a figuratív ábrázolást, ahogy ezzel párhuzamosan – a különböző ideológiai irányú megrendeléseknek az alkotói szabadság kereteiben eleget tevő szobrász – személyében egy baloldali politikai elkötelezettség meghitten együtt lehetett a katolikus egyházzal és VI. Pál pápa barátságával. A művész kiállítását megnyitó kerekasztal beszélgetésen Miklya Gábor, Németh Pál, Nyári Zsolt, Pál Zoltán és Rigó István szobrászművészek, valamint Nagy András esztéta, a Janus Pannonius Múzeum Képző- és Iparművészeti osztályának vezetője vesz részt, címe: Amerigo Tot és a pécsi szobrászat.

Amerigo Tot Múzeum Budapest

Bebizonyosodott, hogy a legendák többsége igaz, mert volt partizán, igazgatott kerámiagyárat és autóversenyző is volt. Az aczéli kultúrpolitika törekvései, vagyis a külföldön élő neves művészek hazacsábítása sikerrel járt, mert Tot 1968-ban először hazalátogatott, 1969-ben már a Műcsarnokban, majd Tihanyban állították ki szobrait. 1963 és az 1980-as évek között Victor Vasarely és Amerigo Tot volt a két világhírű magyar művész - magyarázta a kurátor. Tot itthoni "világhírű" meghatározása nem volt igaz, de ezt a művész józanul elfogadta és nem voltak sztárallűrjei - tette hozzá. Bencsik Barnabás elmondta, hogy a Tot kalandos életét bemutató fotók, dokumentumok, filmrészletek, mert filmszerepeket is játszott, Budapesten adott interjúja és eredeti szobrai - mint például a Mag apoteózisa című, amely a Gödöllői Agrártudományi Egyetemnek készült, és a kavicsszobrok - mellett kortárs művészek Tot munkásságára reagáló művei láthatók a kiállításon. A Kis Varsó (Gálik András és Havas Bálint) hat fotót munkált meg, az utolsón a művésznek csak a sziluettje látszik, az emberek aláírására várva állnak körülötte, vagyis a magyaroknak fogalmuk sincs arról, hogy ő kicsoda.

A magyar szobrászat félmúltja félig elfeledett nevekkel van tele: Somogyi József, Pátzay Pál, Kerényi Jenő, Borsos Miklós művei ma is köztereinken találhatók, a könyvtárakban ott vannak a róluk szóló régi művek, de a kortárs művészek hivatkozásai között már alig-alig szerepelnek. A művészettörténet sem tud igazán mit kezdeni velük, életművük – legtöbbször a hivatalos művészet bélyegzőjével ellátva – a mai kontextus hiányában, valahol félretéve hever. Pedig nélkülük, az egykori szobrászi gondolatok értelmezése nélkül nemcsak művészettörténetünk és általában a múltunk érthető nehezebben, de mai térformálásunk és képi gondolkodásunk is. Ha volt valaha Magyarországon igazi szobrász-sztár, akkor a hetvenes-nyolcvanas években Amerigo Tot az volt. Kalandos életúttal a háta mögött, a hatvanas évek végén először hazatérve, akkoriban ő – és Vasarely – testesítette meg a külföldre szakadt világhírű magyar művészt. Sokan megállapították már, hogy Tot csupán itthon volt világhírű, művészete pedig azóta lassan a feledés homályába merült.

Az öregasszony úgy megszerette a lányt, hogy már nem is vette szolgálószámba. Megmondta neki, hogy a fiának szánja feleségül: derék asszony lesz. Hej, bánkódott ám a lány! Mitévő legyen? Hiszen ő már a törpe menyasszonya volt, de erről senkinek sem szólhatott. Az öregasszony még az esküvőt is kitűzte, és minél jobban közeledett a nagy nap, annál jobban szomorkodott a lány. Már a törpe is észrevette, hogy valami baja van. Végül a lány bevallotta neki, hányadán áll a dolog. A törpe dörmögött egy kicsit, de aztán azt mondta, visszaadja az adott szavát, ha kitalálja, mi a neve. Három próbát tehet, kap három nap gondolkodási időt. A lánynak sejtelme sem volt, hogyan fogjon hozzá, de úgy gondolta, megpróbálja, akárhogy sikerül is. Szerencséjére úgy fordult a dolog, hogy a majorság vadásza, aki na­ponta hordta a lőtt vadat a leendő lakodalomra, egyszer késő este az egyik közeli dombhoz vetődött. Meghőkölve látta, hogy ezer meg ezer apró fény csillog: törpék táncoltak ott. A csodálatos hajszál mise en scène. Az egyikük, széles jókedvében, túltett vala­mennyiükön; szünet nélkül ugrabugrált, és ezt a dalt fújta szakadatlanul: Aki jön és gömbölyít egy szép lánynak hajnalig, annak neve Trillevip!

A Csodálatos Hajszál Mese Codice Fiscale

(Északi mese. Ford. Csatlós János) Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy leány. Egy szép vasárna­pon épp a templomból ment hazafelé az erdőn keresztül. Az erdőben egy nagy major volt. Elgondolkozva ballagott a leány, és azon kapta magát, hogy hangosan számol. Amikor húszig ért, hátranézett és meglátta, hogy a majorosgazda fia lépdel mögötte, puskával a vállán. A lány fülig vörösödött, mert biztosra vette, hogy a fiú meghallotta a számolást. De akkor már meg is kérdezte a fiú, miért számolt csak úgy magában. A lány pedig összezavarodott, és vaktában rávágta: - Azt számolgattam, hogy hány orsó fonalat tudok megfonni egy este. A csodálatos hajszál-4.osztály- szerb népmese. A fiú hazament, és elmondta az anyjának, micsoda lánnyal találko­zott az erdőben: megfon az húsz orsó fonalat is egy este; bár az ő lányuk volna ilyen. Az öregasszonynak első dolga volt, hogy a lányt előkerítse; eget-földet ígért neki, csak jöjjön el hozzájuk dolgozni a fonóba. Kapott a híváson a lány; nem gondolta, hogy az asszony tudja, mit mondott a fiú­nak.

Becsavarogta a fél világot, éppen most ért oda. Halkan, hogy senki ne hallja, odakiáltotta az Észnek: - Te már megtetted a magadét, most rajtam a sor. Surranj csak elő, add át a helyet nekem! Alig történt meg a helycsere, nagy trombitaharsogás és vidám zene közben hintó gördült elő: megérkezett a király és a királykisasszony; a kegyelem jeléül fehér kendőt lobogtattak. A csodálatos hajszál mese codice fiscale. Még épp jókor kiderült az igaz­ság, és most már a gonosz, hazug miniszterek jutottak akasztófára a pász­torfiú helyett. A pásztorfiú beszállt a hintóba a királykisasszonyhoz, és együtt vágtattak haza, a király várába. Országos nagy lagzit csaptak, négy álló hétig tartott a mulatság. Hamarosan király lett a pásztorfiúból. A Sze­rencse melléje szegődött, és soha többé nem hagyta el életében.

Tuesday, 6 August 2024

Egy Ellopott Élet Tartalma