Élettársi Kapcsolat Hány Év Után
Egyiptomi Piramisok Története
Tartalom A fáraó az egyiptomi társadalomban A korai piramisok A gízai nagy piramisok Ki építette a piramisokat? A piramiskorszak vége A piramisok ma Abban az időben épült, amikor Egyiptom a világ egyik leggazdagabb és leghatalmasabb civilizációja volt, a piramisok - különösen a gízai nagy piramisok - a történelem egyik legpompásabb ember alkotta struktúrája. Hatalmas méretük tükrözi a fáraó vagy király egyedülálló szerepét az ókori egyiptomi társadalomban. Noha a piramisokat az Óbirodalom kezdetétől a ptolemaioszi korszak végéig, a Kr. U. IV. Egyiptom története. Században építették, a piramisépítés csúcsa a harmadik dinasztia végén kezdődött és nagyjából a hatodikig tartott (i. E. 2325 körül). Több mint 4000 évvel később az egyiptomi piramisok még mindig megtartják fenségük nagy részét, bepillantást engedve az ország gazdag és dicsőséges múltjába. A fáraó az egyiptomi társadalomban A Régi Királyság harmadik és negyedik dinasztiája alatt Egyiptom hatalmas gazdasági jólétet és stabilitást élvezett. Kings egyedülálló pozíciót töltött be az egyiptomi társadalomban.
Egyiptom TÖRtÉNete
A későbbi Óbirodalmi piramisokban, kezdve Unas király (Kr. 2375-2345) piramisaival, a piramisépítők elkezdtek írásos beszámolókat írni a király uralkodásának eseményeiről a sírkamra falaira és a piramis többi belső részére. Piramisszövegként ismert, ezek az ókori Egyiptomból ismert legkorábbi jelentős vallási kompozíciók. A nagy piramisépítők közül utoljára II. Pepy (i. 2278–2184), a hatodik dinasztia második királya volt, aki fiatal fiúként került hatalomra és 94 évig uralkodott. Uralma idejére az Óbirodalom jóléte egyre fogyatkozott, és a fáraó elvesztette kvázi isteni státusának egy részét, amikor a nem királyi közigazgatási tisztviselők hatalma nőtt. II. Pepy piramisa, amelyet Sakkarában építettek és uralkodása alatt mintegy 30 évvel befejeződött, sokkal rövidebb volt (172 láb), mint az Óbirodalom többi része. Az őskor és az ókor világa | Sulinet Tudásbázis. Pepy halálával a királyság és az erős központi kormányzat gyakorlatilag összeomlott, és Egyiptom turbulens szakaszba lépett, amelyet az első köztes időszaknak neveznek. A 12. dinasztia későbbi királyai az úgynevezett Középbirodalom szakaszában térnének vissza a piramisépítésbe, de ez soha nem volt olyan nagyságrendű, mint a Nagy Piramisok.Az Őskor éS Az óKor ViláGa | Sulinet TudáSbáZis
A szakértők eltérő okokkal magyarázzák, milyen építészeti megfontolásból lett ilyen a piramis. Egyesek szerint a fáraó valószínűleg - repedező falak vagy egyéb ok miatt - siettette a befejezést, és azért változtattak a felső rész dőlésszögén, hogy előbb elkészüljenek. Mások szerint egyszerűen úgy gondolhatták, hogy, ha a felső rész kevésbé meredek, az stabilabb szerkezetet adhat. Akárhogy is történt, hogy tört falú lett, ezt a piramist az első sima felületű piramisként tartják számon. A cikk az ajánló után folytatódik Uszerkaf piramisa Elsőre egy jókora rakás kőnek tűnik, épp ezért hívják a helyiek Uszerkaf piramisát Kőhalomnak, mely i. e. 2500 körül épült Dzsószer fáraó piramisa szomszédságában. Az V. dinasztia első piramisa kisebb a korábbiaknál, de tartja a gúlaformát. Szokatlan módon é szak-déli tengely irányában helyezkedik el. Felülete azért szabálytalan, mert elhordták róla a fehér mészkőburkolatot, így az építmény védtelenebb lett, és veszített időtállóságából. Uszerkaf piramisának későbbi története is érdekes.
A központi hatalom gyengülését kihasználva a 868-ban kinevezett Ahmad ibn Túlún emír (helytartó) függetlenedett Bagdadtól, és Szíria nagy részét is befolyása alá vonta. A kalifátus ideiglenes megersödése és a Túlúnidák hatalmának hanyatlása lehetvé tette, hogy 905-ben ismét központi irányítás alá kerüljön Egyiptom, de csak rövid idre. 939-ben az új helytartó, Muhammad ibn Tugdzs al-Ihsíd önállósodott, szintén meghódítva Szíriát. Utódainak hatalmát a mai Tunéziából kiinduló Fátimidák döntötték meg, akik 969-ben foglalták el a tartományt, megalapítva az új fvárost, al-Káhirát (Kairó). Az iszmáilita síita Fátimidák kora Egyiptom számára a gazdasági és kulturális virágzás ideje volt, bár a dinasztia hatalma a 11. század közepén meggyengült. A Fátimidák 1171-ig tartó uralmának, mely során Egyiptom a keresztes háborúk egyik fszerepljévé vált, Szaláh ad-Dín, azaz Szaladin vetett véget, megalapítva az Ajjúbida-dinasztiát. Az egyiptomi mellett több szíriai ágra szakadó dinasztia viszonylag rövid élet volt, Kairóban 1250-ben asz-Szálih Ajjúb hajdani szultán rabszolga státuszú katonai és állami adminisztrációs célokat ellátó kísérete, a mamlúkok vették át a hatalmat.
Friday, 28 June 2024Polikarbonát Tető Árnyékolása