Babits Mihály Csak Posta Voltál / Babits Mihály: Csak Posta Voltál (Elemzés) &Ndash; Jegyzetek

Babits mihály csak posta voltalis Elemzés Babits Mihály: Csak posta voltál (elemzés) – Jegyzetek Okostankönyv Babits mihály csak posta voltalia Kísérlet a szövegtani, stilisztikai, grammatikai ismeretek integrált tanítására: Babits Mihály Csak posta voltál című költeményének komplex elemzése megtekintése Babits arra a kérdésre keresi a választ, hogy ő mint egyén milyen szerepet tölt be a szellemi hagyományok átörökítésének folyamatában. Átörökíti-e az elődöktől örökölt hagyományt az utódokra, illetve ő maga létrehoz-e valamilyen átörökíthető, folytatható hagyományt. Tehát a hagyományhoz való viszonnyal foglalkozik, és az elődök, illetve utódok sorában való helyét keresi. Csak posta voltál Ki ugy véled, nyomot hagysz a világnak, kérdezd a szőnyeget mely dupla lábad nehezét únja s rímét ismeri: marad-e rajta valami magadból, vagy csak az utcán cipődre ragadt por amit emlékül továbbadsz neki? Aztán menj ki és kérdezd meg az utcát melyet oly égve és merengve futsz át naponta többször hogy már, azt hiszed, minden ház lelked mély szineit itta s lelked rongyait lengi mindenik fa s a sarki szél is tégedet sziszeg, kérdezd és olvasd amit rájuk irtál, s vedd ki a szélből mit beléje sírtál mint gramofonba mely megőrzené: miről beszélnek?

• Csak posta voltál elemzés per

Csak Posta Voltál Elemzés Per

Nem! hiszen ott is csak valaki voltál, és a hegyekkel egy csak ott se voltál. Mi voltál ott? keresd tovább magad! Ott nyájas szőllőtőkéket cipeltél s a barbár csúcsoknak nemet feleltél, mert szülőfölded felelt általad. Nagyapád háza s a szelíd Dunántul: de abban se lelheted igazánbul magad lelkét, lázadó siheder! Más voltál ott is! más táj, messzebb útak voltak még amik rajtad áthuzódtak s csak posta tudtál lenni és meder. Életed gyenge szál amellyel szőnek a tájak s mult dob hurkot a jövőnek: amit hoztál, csak annyira tied mint a por mit lábad a szőnyegen hagy. Nem magad nyomát veted: csupa nyom vagy magad is, kit a holtak lépte vet. A Csak posta voltál műfaja önmegszólító vers, bár az önmegszólítás nem egyértelmű, hiszen Babits egy általános alanyt alkot meg ("ki" névmás), aki lehet a befogadó, de lehet ő maga is. Tehát értelmezhető a vers úgy is, hogy a beszélő mellett van egy megszólított is, és értelmezhető önmegszólításként is. … Tovább olvasom >> A gazda bekeríti házát című vers 1925 és 1927 között íródott és1925 októberében jelent meg a Nyugat októberi, 19. számában.

Régibb otthonodról s a vad hegyekről, melyek alul egykor közéjük jöttél, s amelyek felé emléked visszanéz közűlük; ez vagy te, ez az emlék! Szóval ahogy a tanárnő mindig kiemeli azt, hogy az érti meg igazán Babitscsot aki nagyon jártas az irodalomban. egy csöpp Fogaras vagy Pest közepén, azt hordasz és vetítsz, s ha árnyat festesz a város falára, az csak a hűvös havasoknak árnya, mely rádtapadt s amelyet közvetítsz. Nem! hiszen ott is csak valaki voltál, és a hegyekkel egy csak ott se voltál. Mi voltál ott? keresd tovább magad! Ott nyájas szőllőtőkéket cipeltél s a barbár csúcsoknak nemet feleltél, mert szülőfölded felelt általad. Nagyapád háza s a szelíd Dunántul: de abban se lelheted igazánbul magad lelkét, lázadó siheder! Más voltál ott is! más táj, messzebb útak voltak még amik rajtad áthuzódtak s csak posta tudtál lenni és meder. Életed gyenge szál amellyel szőnek a tájak s mult dob hurkot a jövőnek: amit hoztál, csak annyira tied mint a por mit lábad a szőnyegen hagy. Nem magad nyomát veted: csupa nyom vagy magad is, kit a holtak lépte vet.

Saturday, 1 June 2024

Sütés Nélküli Torta Oviba