Szinnyei József Magyar Írók Élete És Munkái

(Fa–Gwóth). 1894. (( Szinnyei |4)) Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IV. (Gyalai–Hyrtl). 1896. (( Szinnyei |5)) Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái V. (Iczés–Kempner). 1897. (( Szinnyei |6)) Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VI. (Kende–Kozocsa). 1899. (( Szinnyei |7)) Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VII. (Köberich–Loysch). 1900. (( Szinnyei |8)) Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VIII. (Löbl–Minnich). 1902. (( Szinnyei |9)) (( Szinnyei |10)) Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái X. (Ótócska–Popea). Szinnyei józsef magyar írók élete és munkái. 1905. (( Szinnyei |11)) Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XI. (Popeszku–Rybay). 1906. (( Szinnyei |12)) Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XII. (Saád–Steinensis). 1908. (( Szinnyei |13)) Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). 1909. (( Szinnyei |14)) Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). 1914. Kapcsolódó sablonok [ szerkesztés] Rövidített változata, lábjegyzetekben való használatra: (( Hiv-Szinnyei)) (? )

1. Magyar írók élete és munkái (Szinnyei) – Wikipédia
2. Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Cédulatár
3. Lexikon, enciklopédia - Jófogás
4. Találatok: Magyar írók élete és munkái

Magyar Írók Élete És Munkái (Szinnyei) – Wikipédia

Magyar írók élete és munkái: nemzeti életrajzi alaplexikon, a legteljesebb írói életrajz-gyűjteményünk. - Elindítója id. →Szinnyei József. 1-14. köt-e (Bp., 1891-1914; utánnyomás 1980-81) 29. 553 életr-ot tartalmaz. Minden magyar állampolgár életrajzát és írásainak kiadási adatait tartalmazza, bárhol, bármikor, bármilyen nyelven és formában jelent meg, ill. kéziratát (hazai) közgyűjteményben őrzik. - Folytatója, →Gulyás Pál (1881-1963) a II. sorozattal (1-6. köt. [15-20. köt] Bp., 1939-44., A-Dz, benne a fölfedezett régi v. újonnan jelentkezett 17. 813 író életrajzával) korlátlanul bővíthető lexikonfolyammá tette úgy, hogy az 1-14. köt-ben már megjelent író cikkéhez, a II. sor. Találatok: Magyar írók élete és munkái. köteteiben, az addig közöltek megismétlése nélkül, a korábbi köt. hasábszámára hivatkozva csak azok kiegészítéseit adta. - A ~ készítői szerint írók mindazok is, akik nevét összeállító ként, szerkesztő ként, szövegmagyarázó ként, válogató ként ( sajtó alá rendező ként), fordító ként a kv-ek címlapján említették, folyóiratokon, újságokon (szellemi közreműködőként) közölték, akik ajánlást, bevezetést, elő- v. utószót írtak, a műveket jegyzetekkel ellátták stb.

Gulyás Pál: Magyar Írók Élete És Munkái. Cédulatár

For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Sablon:Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Connected to: {{}} A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Nem keverendő a Gulyás Pál szerkesztésében 1939 és 1944 között, illetve 1990 és 2002 között azonos címen megjelentetett életrajzi lexikonnal, amelynek hivatkozósablonja itt található. Használat [ szerkesztés] (( Szinnyei |kötetszám|oldalszám|URL)) Nincs leírás. Sablonparaméterek Ennek a sablonnak ajánlott egy sorba írni a paramétereit. Lexikon, enciklopédia - Jófogás. Paraméter Leírás Típus Állapot kötetszám 1 A hivatkozott kötet száma (1–14 vagy "ALL" az összes kötethez) Példa 1 Sor ajánlott oldalszám 2 A hivatkozott oldal(ak) száma. Számjegyeken kívül csak (normál vagy nagy-) kötőjel használható Sor ajánlott URL 3 A Magyar Elektronikus Könyvtárba feltöltött változat URL-jének vége (a html/ után) Példa p/ () Sor ajánlott Az életrajzi lexikonfolyamnak 1980–1981 során a Magyar Könyvkiadó és Könyvterjesztő Egyesület gondozásában változatlan utánnyomása is megjelent, 2000-ben pedig az Arcanum Digitéka sorozat keretében adták közre on-line is elérhető elektronikus változatát.

Lexikon, Enciklopédia - Jófogás

Ez a mű örök forrás. A jólcsengő nevek százai és ezrei fognak eltűnni az idők sodrában, amikor «Szinnyei» még mindig ott forog a tudósok kezén. " [5] Pintér Jenőnek igaza lett: az egész 20. században Gulyás Pál kiegészítő művét leszámítva valóban nem készült hasonlóan terjedelmes és részletes lexikon a magyar írókról. A mű rendelkezik reprint (Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése, Veszprém, 1981) és a Magyar Elektronikus Könyvtár jóvoltából elektronikus kiadással is. Kötetbeosztása [ szerkesztés] Kötetszám Kötetcím Kiadási év Hasábszám Elektronikus elérés I. kötet Aachs–Bzenszki 1891 1440 hasáb [3] II. kötet Caban–Exner 1893 1474 hasáb [4] III. kötet Fa–Gwóth 1894 1582 hasáb [5] IV. kötet Gyalai–Hyrtl 1896 1492 hasáb [6] V. kötet Iczés–Kempner 1897 1468 hasáb [7] VI. Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Cédulatár. kötet Kende–Kozocsa 1899 1456 hasáb [8] VII. kötet Köberich–Loysch 1900 [9] VIII. kötet Löbl–Minnich 1902 1446 hasáb [10] IX. kötet Mircse–Oszvaldt 1903 1450 hasáb [11] X. kötet Ótócska–Popea 1905 [12] XI. kötet Popeszku–Rybay 1906 1430 hasáb [13] XII.

Találatok: Magyar Írók Élete És Munkái

bölcseleti doktor, evang. superintendens, a m. tudom. Akadémia tiszteleti, és a Kisfaludy-Társaság rendes tagja, szül. 1809. febr. 2. Orosházán, hol atyja sok gyermekkel megáldott timármester volt; Mezőberényben végezte a gymnasium hat osztályát; 1826. felsőbb tanulmányokra Sopronba ment és ott három év alatt a bölcseletet és theologiát tanulta. A «Magyar társaság»-nak, hol Kis János a szónoki rögtönzésben gyakorolta, lelkes tagja volt. Tanulmányait végezve letette a papi vizsgálatot; 1830-tól nevelő volt a rudnai Nikolics szerb családnál és növendékeivel két évet Karlóczán (hol Nikos görög paptól a hellén és a szerb nyelvet megtanulta), kettőt Pesten, egyet Eperjesen töltött a törvénytudomány tanulásával; egyúttal a magyar nyelv és irodalomból adott leczkéket az ifjúságnak. Ez idő alatt kezdett fordítgatni szerbből. 1835 tavaszán Berlinbe ment, hol bölcseletet és theologiát hallgatva egy évet töltött és bölcselet doktori oklevet nyert. Miután Németország, Hollandia és Angolország vidékeit beutazta, 1836-ban hazájába visszatért és egyelőre nevelői állását a Nikolits családnál ismét elfoglalta.

Életrajzait azonos menetben dolgozta ki: közölte az írók pályafutásának fontosabb eseményeit, felsorolta folyóiratbeli és hírlapi cikkeiket, összeállította önállóan megjelent műveiknek címjegyzékét, végül be­számolt forrásairól. A korábbi bibliográfusok anyagát gon­dosan felhasználta, az újabb irodalomra nézve a múzeumi könyvpéldányok, hírlapok, folyóiratok, gyászjelentések, önéletrajzok adatai után igazodott. [5] Jelentősége [ szerkesztés] A 20. századi jelentős irodalomtörténész, Pintér Jenő így fogalmazza meg álláspontját a művel kapcsolatban: "[Szinnyei] életének ezt a fő művét sohasem méltathatja elég hálával a magyar tudományos­ság. Nincs egyetlen tudományszak sem, amely a maga történeti visszapillantásaiban mellőzhetné ezt az anyaggyűjteményt. Sajnos, akik legsűrűbben forgatják, több­nyire azok idézik legkevesebbszer. A tizennégy kötet annyira közkinccsé vált, hogy olybá veszik, mint a szótárak közkeletű anyagkészletét; ez azonban nagy méltánytalan­ság a szerző iránt; az igazán jóhiszemű kutató nem tekint­heti szabad zsákmánynak egy emberélet gazdag szellemi termését.

Saturday, 29 June 2024

Candy Hűtő Vélemény