Tutanhamon Kiállítás Nyitvatartás – Motoojo

A korábbi adásokat pedig itt hallgathatják meg. Author: A Kanadai Magyar Hírlap alapítója és főszerkesztője. Rákóczi-nóta – Wikipédia. A montreáli Concordia Egyetemen diplomázott történelemből. Master of Arts fokú képzését a Carleton Egyetemen, PhD-jét az Ottawai Egyetemen szerezte, szintén történelemből. A KMH-n kívül a Hungarian Free Press című angol nyelvű lap főszerkesztője. 2015-ben Szabad Sajtó díjjal tüntették ki a Kanadai Magyar Hírlapot. A díjat Christopher Adam vette át Budapesten a Szabad Sajtó Alapítványtól.

1. Rákóczi-nóta – Wikipédia

Rákóczi-Nóta – Wikipédia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A Rákóczi-nóta [1] a Rákóczi-szabadságharc bukását, a magyarság sorsát sirató, a német elnyomás ellen tiltakozó, a vezérekhez, főként II. Rákóczi Ferenchez forduló panaszos ének. Kölcsey Ferenc műve előtt a katolikus magyarság nép himnusza a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének, míg a református magyarságé a 90. zsoltár ( Tebenned bíztunk eleitől fogva) volt. Népszerű volt – a hatóságok által többször betiltott – Rákóczi-nóta és a Rákóczi-induló is. Ez utóbbit Hector Berlioz [2] és Liszt Ferenc is megzenésítette. [3] A Rákóczi-nóta a hosszú Habsburg -elnyomás miatt, a hosszú évtizedeken át tartó elkeseredésnek a dokumentuma, mely a szatmári béke után a magyar népre nehezedett. Első nemzeti jelképként énekelt dalunkká vált, mely számtalan változatban, kéziratban, de népdalként is élt a 18. század folyamán. Legrégebbi írott forrása a század közepéről származik, a századvégi nemzeti mozgalmak idején pedig egyre többször említik.

Szöveget is írtak rá A kiegyezés után a Rákóczi-induló a Himnusz és a Szózat után harmadikként került be a Rózsavölgyi és Társa A nemzet három dala című nyomtatványába. A második világháború idején a Budapest I rádióadó szünetjelének forrásaként is szolgált, és évtizedeken keresztül a Kossuth Rádió napi nyitószáma volt. Többen is próbálkoztak a mű "szövegesítésével"; ezek többsége Verseghy Ferenc Marseillaise-fordításával mutat hasonlóságot. Szerdahelyi József próbálkozott elsőként (1861): "Üdv hazánkon égi fény, nemzet őre tiszta lény…", majd Huber Károly írt rá egy verset (1885 körül), amelynek eleje így szól: "szent szabadság áldva légy, ez szíveink szava rég, a magyart dicsérje, félje minden békén és csatán…" Fáy Elek (1906) soraival: "Rajta magyar, jön az ellenség, védd a hazád örök igazát, bár ha a pokol ördöge rontana rád. " Wekerle László pattogós librettója (1939) ekképp cseng: "Magyarok serege rontsd a labanc hadát, közeleg az óra, csatariadóra, hogy a magyar akarata, csatavasa, viadala mentse meg a szomorú hazát.

Friday, 28 June 2024

Márton Utca 19