Dante Alighieri: Isteni Színjáték (Elemzés) &Ndash; Oldal 7 A 14-Ből &Ndash; Jegyzetek

A történet szerelmi vágyat ébresztett bennük. Aznap már nem olvastak többet, hanem szerelmeskedtek. A férj felfedezte a felesége hűtlenségét és kegyetlen bosszút állt rajtuk, mindkettőjüket megölte. Így ő is pokolra jutott, a testvérgyilkosok közé került, míg Paolo és Francesca a II. körbe, a bűnös szerelmesek közé kerültek. Dante Alighieri: Isteni színjáték (elemzés) – Oldal 12 a 14-ből – Jegyzetek. A történetet hallva a főhős annyira meghatódik, hogy egész valója elhal és ájultan esik össze. Odüsszeusz (latin neve: Ulysses, Babits fordításában: Odysseus, Ulysses). A homéroszi eposz, az Odüsszeia híres főszereplője is pokolra jut, a rossz tanácsadók közé kerül a VIII. kör 8. bugyrába, ahol Diomédesszel két ágra oszló lánglepelben ég. Odüsszeusz az Isteni színjáték egyik legérzékletesebben ábrázolt szereplője. A mitológiai hőst ma (a modern ember értelmezése szerint) a tudásvágy, a haladás bajnokaként tartjuk számon, ám a latin hagyományban (pl. Vergiliusnál) és a középkori felfogás szerint is Odüsszeusz a csalárdság mintaképe, rút cselek kieszelője, aki ravaszságát és eszességét rossz célra használja: arra, hogy rászedjen másokat.

1. Dante Alighieri: Isteni színjáték (elemzés) – Oldal 12 a 14-ből – Jegyzetek

Dante Alighieri: Isteni Színjáték (Elemzés) &Ndash; Oldal 12 A 14-Ből &Ndash; Jegyzetek

Odüsszeusz bűneit Vergilius sorolja el a főhősnek: az ő ötlete volt a faló, amelynek segítségével a görögök elfoglalták Tróját (ez Isten szemében nem dicsőség, hanem gonosz csel és rossz tanácsadás). Odüsszeusz csalogatta el a háborúba az ifjú Achillest (Akhilleuszt), elszakítva őt fiatal feleségétől, Deidámiától, és gyermekeitől. És Odüsszeusz bűne a trójai fellegvárat oltalmazó Palladium (Pallasz-szobor) szentségtörésnek számító elragadása is. Tettei végrehajtásában a nagy testi erővel bíró Diomédesz segítette Odüsszeuszt, ezért együtt bűnhődnek a pokolban. A XXVI. énekben olvasható Odüsszeusz utolsó utazása. Dante ugyanis elmesélteti Odüsszeusszal halálának körülményeit. Vergilius szólítja meg Odüsszeuszt görögül: nem engedi, hogy Dante beszéljen vele, nehogy olasz nyelve miatt a görög hős megvesse őt. Diomédesz nem szólal meg a jelenetben, néma társként hallgatja Odüsszeusz elbeszélését a halálát okozó utolsó útról. Odüsszeusz büszkén meséli el történetét, mely nem egyezik meg Teiresziász jóslatával (az Odüsszeia XI.

4. állatfigura allegóriák: párduc – a kéjvágy és Firenze jelképe oroszlán – a hatalomvágy és a Francia Királyság jelképe farkas – a kapzsiság és a pápai állam jelképe Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

Wednesday, 26 June 2024

Pajzsmirigy Túlműködés Gyógyszer Metothyrin