Élettársi Kapcsolat Hány Év Után
Fekete László Lakhelye
For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Fekete László (labdarúgó, 1954). Connected to: {{}} A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ez a szócikk az 1954-ben született labdarúgóról szól. Hasonló címmel lásd még: Fekete László (egyértelműsítő lap). Fekete László ( Budapest, 1954. április 14. – 2014. március 4. [1]) válogatott labdarúgó, csatár. Pályafutása Klubcsapatban 16 évesen lett az Újpesti Dózsa játékosa. Az élvonalban 1973-ban mutatkozott be. Négyszeres magyar bajnok, egyszer kupagyőztes. 1978-79-es idényben a bajnokság gólkirálya 31 góllal. Ezzel abban az évben Európában a második legjobb góllövő volt és ezért Ezüstcipőt kapott. 1973 és 1984 között 233 bajnoki mérkőzést játszott Újpesten és 136 gólt szerzett. Balatonederics: A fekete kastély kísérteties históriája » Múlt-kor történelmi magazin » Történelmi Magazin. Közben egy idényt a Volán SC-ben szerepelt. 1984-85-ös idényben az osztrák Sturm Graz játékosa volt. 1985-ben egy rövid ideig Komlón játszott, majd alsóbb osztályú osztrák csapatokban fejezte be az aktív labdarúgást. A válogatottban A magyar válogatottban 21 alkalommal szerepelt 1974 és 1979 között és 5 gólt szerzett.
Balatonederics: A Fekete Kastély Kísérteties Históriája » Múlt-Kor Történelmi Magazin » Történelmi Magazin
2011-ben a román kulturális tárca ugyan ötvenezer lejt ígért a restaurálási munkálatokra, de a kormányváltás után erre már nem került sor, mondván egy rakás kőre nem költenek pénzt. A c sernátoni önkormányzat azonban példás feleletet adva saját forrásait felhasználva tovább folytatja a felújítást, igazolva azt az örök igazságot, miszerint egy adott közösség számára fontos bármilyen értéket a tudatlan politikusok kicsinyes játszmáit figyelmen kívül hagyva csak a helyi faluközösség akarata és tettereje mentheti és őrizheti meg az utókor számára. Források: Iochom István: Újra áll az ikavári csonka torony. Orbán Balázs: A Székelyföld leírása I. Háromszék. Helikon Kiadó. Budapest, 1982. Reprint. 94-95. Vofkori László: Székelyföld útikönyve II. Cartographia Kiadó. Budapest, 1998. 325. Módosítás dátuma: 2013. november 11. hétfő, 13:40
Felsőcsernátonban a Nagy- és Ika- patak összefolyásánál, egy hegyfokon áll Ika vára, melyet a nép Csernátoni Csonka torony néven is emleget. A 13. században épülhetett, bár Orbán Balázs jóval korábbinak tartja és az ős-székely várépítészet tipikus példájaként emlegeti. A keskeny várbércen egykor 200 méter hosszú és 10 méter széles orsó alakú várfal állott, két végében egy-egy kör alakú toronnyal. Falai elpusztultak, mára már csak déli tornya áll csonkán, mert az eredetileg négyemeletes, kb. 12 méter magas építmény felső része az 1802. évi földrengéskor elpusztult. Kizárólag kőből épült, falvastagsága egy méter, belvilágának átmérője másfél méter. A vár eredetmondáit Orbán Balázs örökítette meg alapvető munkájában: "A hagyomány azt mondja, hogy Ika, Póka király vezére volt, ki a Bálványos várából elüzetvén, ide vonult, s itt épitett magának várat, de egy véres csatában a mostani Ikafalva helyén megöletett. E szerint az Ikafalvát alapitó hős, kinek véréből Furus forrása fakadt fel, Ika lett volna.
Wednesday, 26 June 2024Cserépkályha Füstjárat Rajzok