Élettársi Kapcsolat Hány Év Után

Élettársi Kapcsolat Hány Év Után

Az Utolsó Tangó Párizsban, A Nyugat Császára 7

A jazz moziba megy: Az utolsó tangó Párizsban Anonim szex egy párizsi bérlakásban. Gyász és nihilista önvédelem, brutalitás és teljes kitárulkozás az ösztönök szintjén, kiüresedés és halál. A november végén meghalt Bernardo Bertolucci klasszikusa, Az utolsó tangó Párizsban botrányfilm volt a maga idejében. Tabudöntögető merészséggel (és messze nem csak a testiség naturalista és vulgáris ábrázolásával) kritizálta a modern ember értékválságát. Sokat elemzett film ez, különös módon mégsem esik elég szó páratlan zenéjéről. Meghalt Bernardo Bertolucci Meghalt 77 éves korában Bernardo Bertolucci Oscar-díjas olasz filmes, többek között az Utolsó tangó Párizsban, A megalkuvó, az Álmodozók és Az utolsó császár című filmek rendezője - adta hírül hétfőn az olasz La Repubblica. Már sosem nézünk ugyanúgy a vajra Bernardo Bertolucci legújabb alkotásától nem dobtuk el az agyunkat, ezért inkább újranéztük a sikamlós és provokatív témaválasztásairól híres olasz mester életművének bevállalósabb darabjait, és összegyűjtöttük, hogy milyen tabukat döntött le a filmjeiben.

Filmvilág

És hogy a filmben miféle szerepet tölt be a meztelenkedés? Obligát kellék, tömegvonzó hatáselem, amelyen azonnal átgázolunk, mihelyst elkezdjük élvezni a nagyszerű színészek játékát, bizarr szituációjuk súlyát, és azt, ahogy a kesernyés ízű valóság sisteregve szivárog ki a képernyőből: ezek mi vagyunk. Illetve mi is lehetünk. Rendkívül hasonló paneleket használt a 2000-ben készült Intimitás, ám mezítelen nemi szerveivel és premier plánban történő szexjeleneteivel már nem okozott különösebb felháborodást, de magvas mondanivalót sem hordozott. Ezen ne is csodálkozzunk, amikor az internetről és a televízióból egyenesen arcunkba ömlő pornódömping érzéketlenné tett bennünket a trágársággal és a közönségességgel szemben. Az utolsó tangó Párizsban azonban képes volt mély lenyomatot hagyni maga után, és megrázó érzelmi örvényével, nagyszerű karaktereivel méltán érdemelte ki az utókor elismerését.

Az Utolsó Tangó Párizsban | Femcafe

Hollywood-i akták sorozatunk 47. epizódjában az Utolsó tangó Párizsban. Az utolsó tangó Párizsban (1972) Bertolucci álma Bernardo Bertolucci 1970-ben hatalmas közönségsikert aratott Alberto Moravia regényének adaptációjával. A megalkuvó című, a fasizmus polgári gyökereit feltáró alkotás komoly nemzetközi visszhangot kapott, amire nyilvánvalóan Hollywoodban is felfigyeltek, többek közt az a Marlon Brando, akit ekkoriban maga Mario Puzo győzködött, hogy vállalja el regénye filmváltozatának főszerepét, és bújjon bele Vito Corleone bőrébe. Bertolucci-nak ekkoriban volt egy visszatérő álma, melyben az utcán találkozik egy fiatal nővel, akivel aztán felvonulnak egy üres szobába, és ott anélkül szexelnek, hogy egyáltalán ismernék a másik nevét. A rendező sokáig töprengett rajta, vajon milyen tudatalatti ok húzódhat meg az álom hátterében, aztán úgy döntött, bármi is legyen az, megkísérli a mozgókép nyelvén megfejteni a titkot. Miután az ötlet nyomán Franco Arcalli, Bertolucci, és Antonioni állandó forgatókönyvírótársa elkészítette a végleges szövegkönyvet, a rendező rögtön fel is kérte a főszerepekre a Jean-Louis Trintignant-Dominique Sanda színészpárost, akikkel előző, A megalkuvó című filmje is forgott, ám Trintignant visszautasította a lehetőséget a szövegkönyv túlzó és kendőzetlen szexuális tartalmára hivatkozva, és bár Sanda belement volna, épp akkoriban derült ki róla, hogy gyermeket vár, így kénytelen volt nemet mondani.

Az Utolsó Tangó Párizsban - Indavideo.Hu

A rendező a filmhez vizuális inspirációt Francis Bacon festményeiből kölcsönzött, nem egy mű konkrétan is megjelenik a filmben a szereplők egy-egy testtartásában, noha Andy Warhol később több interjúban is elmondta, hogy egyértelműen saját művészetének hatását látta vissza Bertolucci képsorain. Warhol egy ponton azt is mondta, hogy az olasz rendező egész egyszerűen ellopta az ő 1969-ben készült A Blue Movie című filmjének képsorait, noha konkrét hasonlóságokra nem mutatott már rá. Akárhogy is, az Utolsó tangó Párizsban jóval markánsabb visszhangot váltott ki, aminek a stáb vezető tagjai itták meg a levét. A nyílt erotikus tartalmat megjelenítő mozi egy negyvenes, kiégett férfi és egy húszéves lány kaotikus szexuális viszonyát mutatja be a lehető legcsekélyebb finomság nélkül, sokszor kifejezetten explicit módon, aminek hatására a bemutatót követően például Olaszországban büntetőeljárást is indítottak a film ellen, Franco Arcalli forgatókönyvíró, Alberto Grimaldi producer, Bernardo Bertolucci rendező és Marlon Brando felfüggesztett, két hónapos börtönbüntetést kapott, a cenzúrabizottság pedig lefoglalta és bezúzatta a film kópiáit.

Origo CÍMkÉK - Az UtolsÓ TangÓ PÁRizsban

Sok minden el lehet mondani a XX. század nagy olasz rendezőiről – Federico Fellini, Michelangelo Antonioni, Pier Paolo Pasolini, vagy épp Bernardo Bertolucci – de azt nem, hogy műveik ne keltettek volna feltűnést, hogy ne dolgoztak volna szimbolikus, komplex és gondolatébresztő képsorokkal, hogy hidegen hagyta volna őket az erotika, és hogy ne akarták volna meghökkenteni közönségüket, miközben rendkívül finoman meséltek az emberi gyarlóság módozatairól. Filmjeik ma már legendásak, vagy még inkább hírhedtek, egyik-másikat pedig az egyetemes filmtörténet is a legjobbjai közt tiszteli. Az 1950-es évek sikerei után a következő évtized relatív sikertelenséggel telt az akkor már Oscar-díjas Marlon Brando számára. A Lázadás a Bountyn még sikert hozott, a többi filmjéről viszont megfeledkezett a kritika, ám a 70-as évek elején rögtön két olyan forgatókönyv is megtalálta, mely a nagy visszatérést jelenthette volna az akkor már 47 éves sztárnak. Bár manapság egyértelműen a Keresztapa Don Vito Corleonéja számít emblematikus alakításának, véleményem szerint akadt film, melyben még ezt is felül tudta múlni.

Index - Kultúr - A Vajas Megerőszakolás Nem Volt Benne A Forgatókönyvben

Bertolucci nem remélte, hogy megnyerheti Marlon Brando-t a szerepre, de kiderült, hogy a színész nem csupán látta A megalkuvókat, de kifejezetten szeretett is volna együtt dolgozni vele, így bár még jócskán volt hátra A keresztapa forgatásából, még azelőtt leszerződött, hogy a stáb megtalálta volna partnernőjét. Warren Beatty ajánlása Bertolucci egy látszólag szűzies, törékeny, ártatlan kinézetű lányt képzelt el a főszerepre, sejtvén, hogy a bemutatott, esetleges szexuális devianciák így még nagyobb hangsúlyt kaphatnak. Maria Schneidert ekkoriban még maga Warren Beatty is nagy reménységnek tartotta, ő intézte el a lánynak, hogy bekerüljön a William Morris Ügynökséghez, ahol rögtön megkapta a The Love Mates című film női főszerepét Alain Delon oldalán. A karakterből áradó fojtott szexuális energiák azonnal meggyőzték Bertoluccit, így amikor kiderült, hogy Sanda terhes, rögtön meghallgatásra hívta Schneidert, és rajta kívül senki mást, így nem is volt kérdéses, hogy az övé lehet a főszerep.

Kényelmetlenül sokat ismételgetett frázis, hogy a konvencionális ismerkedési protokollra fittyet hányó, a puszta testi érzékelés szintjére korlátozódó modern kapcsolatok fapados hálószobakultúrája az emberben a lelket, az érző lényt öli meg, elaltatja lelkiismeretét és természetes szeretetéhségét. Nem szeretnék elcsépelt lenni, ezért nem teszem le a garast e megállapítás mellett, de ellene sem. Inkább ráutalom az olvasót arra, hogy tekintse meg Bernardo Bertolucci filmtörténeti értékű klasszikusát, amelyből egyértelműen kiderül, hogy már XX. századi "elődeink" is ismerték az érzelemmentes szexualitás bizarr, mozivászonra kívánkozó levegőjét. Az 1972-es keltezésű alkotás ugyanis a teljes egészében anonim kapcsolatokat méricskéli, természetesen a szabadelvű Bertolucci mester összetéveszthetetlenül szemérmetlen és naturalista munkastílusában. Így nem is csoda, hogy a film nyomában bozóttűzként terjedtek az agresszív botrányhadjáratok, még a rendező ellen is vádat emeltek a közszemérem megsértéséért, s számos országban hosszú éveket kellett várniuk a moziüzemeltetőknek, míg műsorukra tűzhették a világszerte átütő sikert aratott mesterművet.

Rudolf Péter és alkotótársainak munkája mindenesetre igazolja, hogy éltes kora ellenére virgonc és működőképes a darab. A társulatról pedig tanúsítja, hogy komolyan dolgozva, egy irányba húzva, stilárisan összehangoltan, szépen tud együtt játszani. Karácsonyi Zoltán, Majsai-Nyilas Tünde, Kőszegi Ákos, Gados Béla – A Nyugat császára (Fotó/Forrás: Szkárossy Zsuzsa) Bagossy Levente csupa gerenda kocsmadíszlete úgy dülöngél, mintha magába szívta volna a sok alkoholt. A színpad mélyén, ahová a perspektivikus kép viszi a szemünket, kibontakozik a homályból táj, hegy, ösvény. A berendezésből az asztal négy lába eltérő hosszúságú, máskülönben nem tudna rendes, vízszintes asztallapot kiadni a lejtős terepen. A kocsmapult is hangulatos; kármentő rács védi a szeszkészletet a felügyelet nélkül maradt vendégektől. De szomjúságnak gátja fémháló nem lehet: Karácsonyi Zoltán Phillyje és Gados Béla Jimmyje piszkafával piszkálják ki a résen át a csapolt sör slaugját. Kárpáti Enikő jelmezeinek egyenjegye, hogy a cipők, csizmák bokáig sárosak.

A Nyugat Császára 7

ifj. Vidnyánszky Attila, Waskovics Andrea – A Nyugat császára (Fotó/Forrás: Szkárossy Zsuzsa) Christy váratlanul felbukkanó apjaként Kőszegi Ákos debütál a Pesti Színházban, s személyes sikert arat. Elsőnek talán a hangjának örül meg a közönség, de az egész figura nagyon hatásos: a bekötözött, véres fej, a cserzett arc, a görnyedt tartású, lengő kabátú alak. Az elnyomó apa legyőzhetetlen. Nem lehet elégszer fejbe csapni. Fejléckép: Karácsonyi Zoltán, Majsai-Nyilas Tünde, Kőszegi Ákos, Gados Béla – A Nyugat császára (fotó: MTI / Mónus Márton)

A Nyugat Császára Son

Vasárnap este, A Nyugat császára előadása után szeretettel várnak minden kedves nézőt egy közönségtalálkozóra, ahol Rudolf Péter beszélget Hegedűs D. Gézával, Ifj. Vidnyánszky Attilával, Gyöngyösi Zoltánnal, Waskovics Andreával és Majsai-Nyilas Tündével. Időpont: az előadás 19:00-kor kezdődik és várhatóan 21. 25-ig tart, ezt követi a közönségtalálkozó. A közönségtalálkozó az aznapi előadásara szóló érvényes jeggyel, illetve a 2021/2022-as évadra szóló bérlettel díjmentesen látogatható. Forrás: Vígszínház/Pesti Színház Kép:

A Nyugat Császára 2017

A Nyugat császára - ajánló - YouTube

A Nyugat Császára 8

Rendező: Rudolf Péter fordította: Hamvai Kornél Valahol, egy isten háta mögötti ír faluban, annak is a végén, a kocsmába beállít egy ágrólszakadt, vézna fiatalember, és azzal henceg, hogy megölt valakit és az igazságszolgáltatás elől menekül. Rögtön komoly tekintélyre tesz szert a kisszerű szeszcsempészek és nyomorgó falusiak között, akik igazi hőst látnak benne. A fiatalember pedig a felé áradó csodálattól szinte megtáltosodik… Synge kétségtelenül a modern ír dráma atyja. Fergeteges, fekete humorú komédiája valójában hihetetlenül pontos korrajz, és egyben megrendítő, költői mű. Helybéliek: Kóbor Balázs, Nánási Attila, Tárnok Csaba, Turzai Zsombor, Szabó Szása, Sztrehárszki László, Varga Nándor Díszlet: Bagossy Levente Jelmez: Kárpáti Enikő Világítás: Pető József Zene: Mester Dávid Dramaturg: Fabacsovics Lili Ügyelő: Eperjesi Anikó Súgó: Ádám Dorottya Zenei munkatárs: Farkas Bence Rendező munkatársa: Szládek Kata Rendező: Rudolf Péter (19. 00 órás kezdés esetén az előadás várható befejezésének ideje: 21.

Egy viharos estén titokzatos idegen érkezik a falu kocsmájába. A nyomorban tengődő emberekben újraéled a remény, hogy vannak még igazi hősök. Mitől lesz valaki kivételes? Mit tesz az emberrel a hírnév? Milyen jövő vár egy magára hagyott közösségre? Synge darabja keserédes humorral, mély emberismerettel, végtelenül szerethető karakterekkel mesél szerelemről, rajongásról és az emberi kiszolgáltatottságról. Ren­de­ző: Ru­dolf Péter

Főhősünk másfél nap alatt válik nyomorult senkiből sztárrá. Synge komédiája remekmű, Hamvai Kornél szövegével még inkább. Nagy kihívás ez a nyelvezet, de a darab groteszk humora, tragikuma e fordítással vált magától értetődővé – mondta a rendező. A két fiatalt Waskovics Andrea és ifj. Vidnyánszky Attila játssza, partnereik Kőszegi Ákos, Hegedűs D. Géza, Majsai-Nyilas Tünde és Karácsonyi Zoltán. A díszletet Bagossy Levente, a jelmezeket Kárpáti Enikő tervezte. Az előadás zenéjét Mester Dávid jegyzi. A Galéria megnyitásához kattintson az index képekre

Tuesday, 27 August 2024
Zongoralecke Teljes Film Magyarul