Bibliai Ősanya Rejtvény - Az Igazi Mai 2011

Leírás - Sára, Rebeka, Lea és Ráhel - a Messiás négy arcvonásának kiábrázolói - A három bibliai ősatyának négy feleségéről olvashatunk a Szentírásban. Az ő életüket tárja elénk ez a könyv, felfedve azt, hogy hogyan mutatnak előre a Messiásra.

Viszont hiba lenne azt állítanom, hogy csak a profi kivitelezésnek köszönhetően áll a mai napig klasszikusként ez az alkotás: érzékletesen világít rá arra, hogy az ember képes bármit elhinni, ha azt megfelelően becsomagolják neki. Ez a televíziózás korában, amikor a média még erősen egyirányú volt, egy különösen is fontos üzenetnek számított, de az interneten terjedő hoaxot villámgyors szétáramlása 2015-ben is ugyanazt képezi le, amit Az igazi Mao 1994-ben ábrázolt. Így a film végén nem is azt kell átértékelnünk, amit láttunk, hanem amit saját képességeinkről és kritikai attitűdünkről gondolunk. Az igazi Mao teljes adatlapja a Magyar Film Adatbázis (Mafab) oldalán.

Az Igazi Mao Zedong

Ez a Mao Ce-tung, akárcsak az orosz Nyikita Szergejevics Hruscsov, valójában chicagói maffiózó volt, akik, miután kalandos úton hatalomra kerültek Kínában és a Szovjetunióban, kicsit nagyobb léptékben folytatták (lásd kubai válság, Kennedy-gyilkosság, koreai háború) azt a gyilkos harcot, amit az Államokban abbahagytak. Egymás iránti olthatatlan ellenszenvük oka pedig természetesen egy közösen imádott amerikai leányzó, Emmy Lou. Őmiatta kell hát a világnak az atomháború folyamatos fenyegetésében élnie. A film fogadtatása [ szerkesztés] Az igazi Mao – kritikusai szerint – "nagyon ügyes munka", sokakat megtévesztett, még Szabó István is megvallotta a televíziós bemutató után, hogy elég későn kezdett el gyanakodni. [2] Itthon és külföldön is elismerésekben részesült (Independent Producers' Prize, 1995; A Magyar Filmhét Kritikusainak Díja, 1995); több fesztiválon is bemutatták (Varna International Film Festival, 1995; Los Angeles Film Festival, 1995 London Film Festival). A film az áldokumentumfilm műfajának egyik klasszikus darabja, akárcsak az egyik első modern áldokumentumfilm, az olajfaló lényekről [3] szóló Oscar-díjas cseh alkotás, vagy az ún.

Az Igazi Mag.Com

Ráadásul ehhez nincs szükség a modern technikára sem: a filmben nem szerepelnek komoly technikai (például számítástechnika segítségével készített) trükkök, de még bonyolultabb vágások sem, pusztán a filmtörténések önellentmondástalanságára, s a dokumentumfilm -klisékre ( angolul nyilatkozó, alámondással szinkronizált színészek, fekete-fehér "történelmi hitelességű" fényképek, a néző által addig valósnak ismert történelem hitelességébe vetett bizalom megingatása) épít. Mindezt a legtöbb néző szerint valóban hitelesen és meggyőző erővel tudja tenni, úgy, hogy a néző (ha addig nem ismerte a filmet) csak a film egyre abszurdabb állításokat elhitetni próbáló közepe táján ("Mao ma is szerzetesként él egy buddhista kolostorban, paranormális képességekkel rendelkezik, és gyomra közepén egy cseppkő alakú kristály található" stb. ) kezdi komolyan elhinni, hogy itt talán valami "kandi kamera"-szerű élményben van része. A film a Michigani Egyetem történészprofesszoráról (Jonathan W. Highstone) szól, aki évekig tartó hosszas és meglehetősen veszélyes kutatásai során megdöbbentő, és a történelmet újraíró felfedezésre jut a világtörténelem egyik legjelentősebb konfliktusával, a hidegháborúval kapcsolatban: az igazi Mao valójában – mármint a film szerint valójában – meghalt a hosszú menetelés idején, és helyét a kínai kommunista mozgalom vezetésében gonosz és bűnöző bátyja vette át.

Egyszer sem törik meg az ív, nem lehet egy olyan pontot azonosítani, amire egyértelműen mindenki azt tudná mondani, hogy az lőtte le neki a poént, hiszen az alkotók sem akarnak sokat markolni, és türelmesen kivárják, hogy mikor lehet már ellőni az igazán elvetemült konteókat. Természetesen ez annak is köszönhető, hogy a mű egyben egy elképesztően pontos szatíra is, és tulajdonképpen nem csinál mást, mint követi az általa kifigurázott produkciók szerkezetét, csak éppen egy hangyányival őrültebb konklúziókat von le. A szereplők mind személyükben lennének elvileg hitelesek, nem a teljesen légből kapott mondanivalójukkal, amelynek végére persze mindig beszúrnak valamit, amire "már sosem fogjuk megkapni a választ" - hogy aztán a következő jelenetben természetesen megkapjuk. Én az utolsó pillanatig nem akartam elhinni, hogy magyar színészek ilyen tökéletes akcentussal és játékkal tudják hozni szerepüket, vagy hogy egy hoax kedvéért ilyen alapos archív vágóképarzenált állít össze a rendező, de ebből a filmből semmit sem spóroltak ki, hogy megszólalásig hasonlíthasson egy valódi dokumentumfilmre.