A Dél-Alföldi Régió Hírei - Budapest Belgard Vasútvonal Megtérülés 2017

- A NAK a jégkármérséklő rendszer társadalmi beágyazottságát igyekszik növelni azzal, hogy elindította a rendszer – minden érdeklődő által elérhető – online felületét, amely, többek között, számos információt tartalmaz a működésről, a jégeső kialakulásáról, az acetonos ezüst-jodid hatóanyagról. Mindemellett – a társadalmi edukáció jegyében – egy meteorológiai kisokos is segíti a jobb tájékozódást. A leglátványosabb információs elemek a valós idejű térképek. A beszélgetés az alábbi csatornákon érhető el. Facebook YouTube Soundcloud Spotify / NAK

1. Országos jégkármérséklő rendszer – Wikipédia
2. Budapest belgard vasútvonal megtérülés 1

Országos Jégkármérséklő Rendszer – Wikipédia

2020. augusztus 10., hétfő 9:51:44 / NAK – Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ▪ Sajtóközlemény Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke és Szobonya Nikolett meteorológus beszélgetett az országos jégkármérséklő rendszerről. A beszélgetés során többek között elhangzott: Az időjárás változása, az extrém időjárási jelenségek megszaporodása tette szükségessé az országos jégkármérséklő rendszer kiépítését, amely nemcsak a mezőgazdasági területeket védi meg, hanem a lakosság, a vállalkozások és az állam ingatlanjait és ingóságait is. A rendszert a NAK üzemelteti, működését az Agrárminisztérium finanszírozza a Kárenyhítési Alapból. A különböző jégkármérséklő technológiákat évtizedek óta alkalmazzák hazánkban. A Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés (NEFELA) 1976-1990 között Baranya megye egy részén rakétás, majd 1991-től a három dél-dunántúli megyében (Baranya, Somogy, Tolna) talajgenerátoros védekezési rendszert működtetett, ezt bővítette ki a NAK az ország teljes területére.

Jelentősen csökkent hazánkban a jégkár a 2018 óta működő országos jégkármérséklő rendszer révén. Ilyen, országos lefedettségű védekezési rendszer Európán belül csak Magyarországon üzemel. A jégesőkárok ellen Európában egyedüliként Magyarország védekezik országos szinten. Az országos jégkármérséklő rendszert a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara üzemelteti, finanszírozása az Agrárminisztérium segítségével, a mezőgazdasági kárenyhítési alapból történik. A rendszer – mely nemcsak az agráriumot, hanem a lakosság ingatlanjait, ingóságait is védi – fenntartása nem igényel plusz gazdálkodói befizetést, miközben a jégkárok, és így az utólagosan kifizetendő kárenyhítési összegek csökkennek. 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer, összesen 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók. 2018-ban, a védekezés első évében már csak 22 ezer hektár, 2019-ben 37 ezer, 2020-ban – a szélsőséges időjárás ellenére – 32 ezer hektárnyi területre történt jégkárbejelentés.

De maga a kormány eddig soha nem lépett a nyilvánosság elé, hogy elmagyarázza, mégis hol számítanak áttörést jelentő hasznokra, amik az évtized legnagyobb közlekedésfejlesztési projektjének létjogosultságát igazolhatnák. Ismerős lehet ez a jelenség, elég Paksra gondolnunk, most azonban még az atomenergia veszélyei sem hozhatók fel a titkolózás alibijeként. Könnyen lehet, hogy Dávid Ilona MÁV-vezér, Simicska Lajos utolsó pozícióban maradt állami vállalatvezetője ezzel próbálja most kijavítani a hódmezővásárhelyi villamos fejlesztésekor elkövetett hibákat, amivel kapcsolatban Lázár János a nyilvánosság előtt állapította meg a vasúttársaság felelősségét. Pafféri szerint a makrogazdasági hatások garantálják a projekt megtérülését. Budapest belgard vasútvonal megtérülés 2017. Ez a feltételezés gyakorlatilag minden közlekedési beruházás előtt felhasználható bűvös ütőkártyaként, de ha 750 milliárd forint a tét, konkrét számok nélkül inkább tekintendő cinikus mellébeszélésnek, mint komolyan vehető, felelős indoklásnak. Az orbáni közlekedéspolitika szörnyszülötte: az ország legmodernebb kisvasútja a miniszterelnök házától néhány száz méterre, amit "Brüsszel" finanszírozott, az utasszámok viszont sehol sincsenek ahhoz képest, amivel az uniós finanszírozásra már éppen jogosulttá vált a projekt A belgrádi vasútfejlesztés ügye messze túlmutat a rosszul menedzselt állami projekt esetén.

Budapest Belgard Vasútvonal Megtérülés 1

Csak Kínának éri meg a 750 milliárdos Budapest–Belgrád-vasútvonal. Alig van érv, amiért megérné Magyarországnak a Belgrád–Budapest-szupervasút megépítése, Kínának viszont több okból is elemi érdeke. A megtérülés hiányában Brüsszel sem adott rá pénzt, így maradt a súlyos kínai hitel. A világ legdrágább vasúti projektjének jósolják a Budapest és Belgrád közé tervezett fejlesztést, mely becslések szerint akár 750 milliárd forintot is felemészthet, és csak 2400 év alatt térülne meg Magyarországnak. Budapest belgard vasútvonal megtérülés 1. A megvalósulás ennek ellenére már idén ősszel megkezdődhet, mivel a kormánypártok május elején a parlamantben megszavazták. Az ügylet hemzseg a korrupciógyanús elemektől, miközben Magyarországra nézve szinte semmilyen haszna nincs is, Kínának viszont annál fontosabb, hogy jó állapotban lássa ezt a vasútvonalat, mely felgyorsíthatja az Európába importált olcsó kínai termékek útját, hogy azok egy része a görög kikötőkbe, majd onnan Belgrádon és Budapesten át vasúton jusson el az uniós országok piacaira.

Ezt a rengeteg pénzt csak hasznosabban lehetne elkölteni: – Ha mindegy, hogy mire, csak valamilyen vasútfejlesztésre szeretnénk százmilliárdokat költeni, a belgrádi gigaprojekt árából százával vásárolhatnánk az új motorvonatokat, amivel gyakorlatilag az ország teljes vasút járműállománya megújulna. – Ha feltétlenül Belgrád és Budapest jobb összeköttetésén kell fáradoznunk, tegyük ezt Cegléden, Kecskeméten és Szegeden keresztül, hogy a fejlesztés minimális előnyét élvezhesse azért magyar állampolgár is. Budapest belgard vasútvonal megtérülés . – Ha pedig a kínaiak feltétlen az ország legkisebb forgalmú fővonalán át akarják az áruikat Európába szállítani, tegyék ezt saját forrásaikkal finanszírozva, ne a magyar adófizetők kontójára. De a mindent elkerülő Budapest – Kelebia vasútvonal gigantikus kiaranyozása csak történelmi hibaként – vagy a négyes metró példája alapján esetleg büntetőjogi tényállásként – maradhat meg az utókor számára! Felmerülhet a kérdés, hogy mégis mi mozgatja a mai napig ezt a minden józan megfontolás szerint értelmetlen projektet.

Tuesday, 6 August 2024

Páv 2 Vizsga Menete