Konyhai Eszközök | Retronom.Hu | Alkohol Fogyasztás Magyarországon

Otthon készült, méghozzá a habszifon segítségével. Húsvét, és karácsony előtt mindig előkerült. Kellett hozzá egy zacskós tejszín, ami akkoriban kicsit máshogy nézett ki, legalább is kívülről, mint a mai dobozosok, valamint egy szifonpatron és egy habszifon. Aztán következtek a jellegzetes mozdulatok: patronbetekerés, rázogatás, és már kész is volt az isteni tejszínhab. Készültek mellé isteni piskóták, sütemények, pohárkrémek, amiknek nagymamám igazi mestere volt. Szerinted is nagyon jók voltak ezek a retro konyhai eszközök? Nem tudom, nem használtam őket Igen, nagyon szerettem őket Igen, még most is használok párat Igen, mind meg van Én nem szerettem őket Forrás: Kép: Fortepan / Horváth Péter

• Retro konyhai eszközök 2
• Alkoholfogyasztás: az uniós átlag szinte dupláját költik a magyarok szeszes italra | 24.hu

Retro Konyhai Eszközök 2

A jó öreg kotyogós, mint a legfontosabb retro konyhai eszköz A kotyogós kávéfőzőt be kell mutatnom bárkinek is? Ha igen, akkor ITT megtettem! Szerintem egy konyha nem konyha addig, amíg nincsen egy kávéfőző, az egyik legfontosabb otthoni kellék, és ez nem volt máshogyan évekkel ezelőtt sem. Bár nem voltak még elektromos kávéfőzők, hiper-szuper kapszuláskávék, tejhabosító, barista tanfolyamok, magas minőségű alapanyagok, ilyen-olyan pörkölésű kávé választék, és nem jött ki a mennyei nedű egyetlen kombnyomásra sem egy hatalmas szerkezetből, de volt egy kis csoda, ami szinten minden háztartásban megtalálható volt, ez pedig nem más, mint a kotyogós. Még mindig látom magam előtt, érzem z illatokat, hallom a hangokat, ahogy nagymamám, reggel a konyhában a ledarált kávét kiskanállal gondosan elegyengetve megtöltötte a kávéfőzőt, majd a sercentette a gyufát, és alágyújtottak a kis kotyogósnak. Na jó talán azért élnek bennem ilyen elevenen az emlékek, mert reggelente én is megismétlem ezt. Rengeteg kávéfőzőt kipróbáltam már, de szerintem a kotyogósnál még mindig nincsen jobb, és ezt a nálam megforduló vendégek is tanúsítják, olyannyira, hogy szegényebb is lettem egy kávéfőzővel, mert apukámnak annyira megtetszett, hogy neki ajándékoztam.

Lapozz! Forrás: Kép: Fortepan / Horváth Péter

Mikor beszélünk alkoholizmusról? Az alkohol rendszeres fogyasztása önmagában még nem alkoholizmus. Akkor minősül annak, ha a rendszeres alkoholfogyasztás testi, lelki és szociális tünetei kezdenek kibontakozni. A még biztonságos, elfogadható ivás felső határa férfiaknál 21 egység/hét (1 egység = 10 ml alkohol = 1 pohár sör = 1dl bor = 3 cl tömény ital), nőknél 14 egység/hét (a nők érzékenyebbek az alkoholra), amennyiben legalább két teljesen alkoholmentes nap is előfordul. A mértéktelen alkoholfogyasztás az egész szervezetet károsítja. Jellegzetes az alkoholbeteg vöröses arca, borvirágos orra. Tenyere vörösesen elszíneződhet, bőre száraz, rugalmatlan, ráncos. Koránál jóval idősebbnek tűnik. Alkoholfogyasztás: az uniós átlag szinte dupláját költik a magyarok szeszes italra | 24.hu. Fogazata elhanyagolt, lehelete kellemetlen, idült gyomor-bél rendszeri zavarai vannak: étvágytalanság, fogyás, reggeli hányinger, hányás, gyomorfájdalom, táplálkozásbeli hiányosságok miatti betegségek léphetnek fel. Rendkívül fontos megemlíteni az alkohol okozta magzatkárosodást, a máj-, a hasnyálmirigy-, szív- és érrendszeri, valamint az idegrendszeri elváltozásokat.

Alkoholfogyasztás: Az Uniós Átlag Szinte Dupláját Költik A Magyarok Szeszes Italra | 24.Hu

Átlagosan másfélszer gyakrabban halnak meg az emberek Magyarországon alkoholfogyasztás miatt, mint az Európai Unió más országaiban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) önbevallásra épülő adatai szerint a felnőtt magyar lakosság 5, 2 százaléka a nagyivók közé volt sorolható 2019-ben, 20 százalékuk tartozott a mértékletes ivók, 46 százalékuk az alkoholt ritkán fogyasztók, 29 százalékuk pedig az absztinensek közé. A nagyivók a férfiak közt voltak nagyobb arányban: náluk 9, 3 százalék volt az arány, míg az nőknél 1, 5 százalék – társadalmi szinten ez 420 ezer főt jelentett. Az alkoholfogyasztással összefüggő halálozás Magyarországon az 1990-es évek eleje óta csökkenő tendenciát mutat ugyan, de még mindig rengetegen halnak meg emiatt. A százezer lakosra jutó, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által közzétett hazai halálozási ráta 1993-ban érte el a maximumát (247, 4), 2000-ben 164, 7, 2010-ben 108, 8, 2016-ban pedig már csak 78, 7 volt a mutató értéke. Az alkoholfogyasztással összefüggő halálozás még így is másfélszerese volt az Európai Unió átlagának (52, 2) 2016-ban.

Európai statisztikák Az alkoholfogyasztás mérése egyébként nem annyira egyszerű, mint gondolnánk, a különböző szervezetek értékei és rangsorai ezért sokszor eltérnek. Ennek az áll a hátterében, hogy nem minden statisztika veszi hozzá a számokhoz a nem hivatalos fogyasztásról szóló becsléseket, illetve eltérhet az is, hogy mennyinek veszik egy átlagos sör / bor / tömény ital alkoholtartalmát. Az európai statisztikáknál a legtöbbször az Egészségügyi Világszervezet( WHO) és az Európai Bizottság közös adatbázisait ( EISAH: European Information System on Alcohol and Health) használják. Azon belül pedig az egy főre jutó éves fogyasztást nézik, tiszta (100%-os) alkoholra vetítve. Beleszámítják az ún. hivatalos ("recorded") és nem hivatalos fogyasztási adatokat is: az előbbi az állami kontroll alatt lévő formális (adóztatott) csatornákat méri; az utóbbi pedig egy becslés az állam számára "láthatatlan" (pl. otthoni alkoholgyártás / pálinkafőzés, csempészet) csatornákon keresztül fogyasztott alkoholokról.

Monday, 29 July 2024

Beépített Tudat Szereplők